Nő a baromfitermelés, de gyengébbek a piaci kilátások

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: hajtungy, 2019/10/26

Dr. Csorbai Attila,
a BTT elnöke

A NAIK AKI statisztikai jelentésével kapcsolatban Csorbai Attila elmondta, hogy a statisztikai adatok a víziszárnyas szektor növekedését jelzik. A három éve lezajlott madárinfluenza-járvány közvetlen és közvetett hatásai a mai napig érezhetőek mind az európai, mind a hazai piacokon.

Víziszárnyas

Amikor a madárinfluenza járványa megjelent Magyarországon, akkor 10 milliárd forintot meghaladó kár keletkezett, amely 80–90 százalékban a víziszárnyas szektorhoz volt köthető. Az állam kifizette a kártalanítást, de a piacon nagy űr keletkezett, ami viszont lehetővé tette az árak irreális zónába történő emelését is. Az eltelt időszakban a magas árak a fogyasztásban visszaesést eredményeztek, viszont a termelés felfutásával jelentős kínálat jelent meg a piacon. Ezt azonban a fogyasztó már nem volt hajlandó magas áron megvenni, így az árak kényszerű csökkenése mellett az egész víziszárnyas szektorban kínálati piac van jelenleg is, ami az idei évben még kitart.

Több termékben jelentősek a készletek, ezáltal rendkívül csökkentek az árak, hiszen csak ezen a nyomott áron lehet értékesíteni a víziszárnyas termékeket. Magyarán a jövedelemtermelő képesség csökkent, amihez az elnök annyi megjegyzést tesz, hogy nem biztos, hogy egyáltalán beszélhetünk-e jövedelemről. A víziszárnyas szektor jelenleg nem képes jövedelmet termelni, gyakorlatilag azokat a tartalékokat éli fel, amit a korábbi keresleti piacból képes volt felhalmozni. Az elnök azonban bízik abban, hogy a piaci mozgások kiegyensúlyozzák egymást és a jövő évre egy kedvezőbb keresleti-kínálati egyensúly és ár alakulhat ki. Az idei évben ez még nem várható, aminek az az oka, hogy a kacsaszektor jelentős túltermelésben van, mivel a franciák és a magyarok nemcsak visszaálltak a korábbi, a madárinfluenza járvány előtti termelési szintre, hanem még növelték is a kapacitásukat. A víziszárnyas szektorban néhány ország növekvő termékmennyiséggel jelent meg a piacon, mint például Lengyelország (pecsenyekacsa) és Bulgária, amely a hízott májtermelésbe kapcsolódott be nagy lendülettel. Nos, ez a túltermelés „találkozott” a csökkenő fogyasztással, ami kedvezőtlen piaci helyzetet teremtett. A liba szezonális termék, de a kacsapiac jellemzői határozzák meg a lúdágazat árviszonyait is. Ezért gondolja úgy az elnök, hogy az idei év nem a víziszárnyas termelők éve lesz, mert egyfajta szinten tartásra, és túlélésre kell a termelőknek törekedniük. Adott esetben a mennyiségek csökkentése is megfontolandó.

Csirke

A brojlercsirke-szektort górcső alá véve, mindenki azt gondolta, hogy a brojler csirke fogyasztásában erős felfutás várható, mivel az afrikaisertéspestis-járvány folyamatos terjedése következtében egyre nagyobb sertésállományok kivágását kell végrehajtani. Alapvetően igaz ez a megállapítás, mert az ázsiai térségben az afrikai sertéspestis – főként Kínában, de Vietnámban, Kambodzsában is – igen komoly veszteségeket okozott és okoz ma is. A kieső sertéshúsmennyiséget semelyik más húságazat, így a baromfi sem képes pótolni, mert nincsenek olyan készletek, amelyekkel ezt a piaci rést betömhetnék. Az ázsiai baromfifogyasztási szokások azonban eltérnek az európaitól, mert ott nem a mellfilé jelenti a fő terméket. Ázsiába elsősorban a csirkelábat, szárnyat, nyakat, vagyis a csontos húsféleségeket importálják, s amire elsősorban igény van, az úgynevezett „dark meat”, azaz a sötét hús, ami a csirke hátsó negyedét jelenti. A „dark meat” piacon élénkülés mutatkozott, ugyanakkor a mellfilé esetében történt egy jelentős termelésbővülés az Európai Unióban (lásd Lengyelország, Magyarország), és van egy jelentős importnyomás az európai piacra Brazíliából, Ukrajnából, valamint Thaiföldről is.

A baromfipiac kettévált: a mellfilére és a „dark meat” csontos hús piacára. Az elnök a mellfilé piac helyzetét elemezve elmondta, hogy túlkínálattal kell számolni, éppen ezért a mellfiléárak eléggé alacsonyan állnak, amit némiképpen kompenzált a különböző csontos húsok áremelkedése. Azt is nehéz megjósolni, hogy a piac merre megy tovább, mert a mellfilé árát nem lehet a végtelenségig csökkenteni, a comb árát sem lehet az egekig növelni. Jelenleg az látszik, hogy a két termékkör árban elkezdett közelíteni egymáshoz. A mellfilé piacára hatással van a Brexit megoldatlan kérdése is. A NAIK AKI jelentése szerint az európai országok között (Törökország nélkül) a 488,5 millió darabot meghaladó csirkevágásával az Egyesült Királyság állt az első helyen a 2019. január–májusi időszakban, ezt követte szorosan Lengyelország, majd Franciaország. Magyarország a darabszámot tekintve a tizedik helyen áll a csirkevágás terén. Mindemellett az Egyesült Királyság jelentős mennyiségű baromfihúst és húskészítményt vesz az Európai Uniótól, s nemkülönben Brazíliától is nagy mennyiségű mellfilét importál.

Ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, akkor a Mercosur megállapodás értelmében mindazokat a kvótákat és mennyiségeket, amelyek eddig egész Európára vonatkoztak, továbbra is megkapjuk az Egyesült Királyság nélkül is, jelentette ki az elnök. A Brexit következtében a brit piacról is kiszorulhatnak az uniós termékek, így biztos, hogy jelentős túlkínálat lesz az EU belső baromfihús piacán. Az elnök szerint komoly veszély és kockázat fenyegeti a baromfiágazatot, de bízik abban, hogy az „ámokfutás”, ami a Brexittel kapcsolatos, nem valósul meg. Az egész uniós baromfiágazatnak az az érdeke, hogy ezt a piacot megtartsa, másik oldalról pedig az, hogy azt az import mennyiséget, amit az angol piac felvett, ne engedjék be az Európai Unió területére.

Takarmányárak

A hazai baromfitermeléssel kapcsolatban érdemes külön szólni a takarmánypiac alakulásáról is. A kalászos gabonák közül a búza ára a minőségi problémák (sok toxinproblémával küzdenek a gazdák) miatt változó. Olcsón is lehetett búzát venni, igaz magas mikotoxin-tartalommal, ami viszont takarmányozásra sem igazán alkalmas, mert ami bejön a vámon, az elvész a réven a gyógyászati beavatkozások miatt. A felső árkategóriában lehetett azt a búzát megvásárolni, aminek a toxintartalma már elfogadható értéket mutatott. A nagy kérdés a baromfitakarmányoknál a kukorica lesz. Már keringenek különböző számok a kukorica árával kapcsolatban, de az elnök szerint a 42–45 ezer forintos tonnánkénti ár túlzott. A világ kukorica-terméskilátásai jók, idehaza is jó termést várnak, ezért az ár reális esetben hármassal fog kezdődni, mégpedig a jó minőségű termékeknél. Idehaza egyébként a baromfiipar a legnagyobb takarmányfelvevő ágazat, tehát fontos a jó kapcsolat a növénytermesztő gazdálkodókkal. A takarmányárakat a szójatermés alakulása is befolyásolja. Az amerikai–kínai kereskedelmi vámháborúban a szója az egyik vesztes termék. A nagy szójatermelő országokban – USA, Brazília – jó termést várnak az idén, de a vámháború miatt a szója ára lefelé mozdult. Nagy kérdés, hogy meddig marad ez az alacsony ár, s meddig tart a két ország kötélhúzása.

Európa kontra Dél-Amerika

A fogyasztói árakat a piac fogja meghatározni, jelentette ki az elnök, mivel a kereslet-kínálat egyensúlya szól bele az árak alakulásába. Ugyanakkor a magyar piac nyitott és kitett az európai és a világpiac hatásainak. Megállapodás született az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) között tervezett szabadkereskedelmi szerződésről, amelyről már csaknem húsz éve folytak a tárgyalások. Az EU elsősorban az ipari termékek – például a gépjárművek és a számítástechnikai cikkek – piacán szeretne nagyobb hozzáférést kapni, a dél-amerikaiak pedig a mezőgazdasági áruk, köztük a hús, szója, kávé és a feldolgozott termékek exportját kívánják növelni. A felek közötti árukereskedelem jelenleg több mint 88 milliárd euró, a szolgáltatásoké pedig 34 milliárd euró.

A megállapodás szerint mindkét fél jelentős kedvezményeket tett a következő 6–7 éves periódusra, ami viszont gyártói és termelői köröket bizonytalanítanak el. Dél-Amerikából az ipari termékek gyártói, míg az EU-ban elsősorban az agrárium szereplői, így a húsmarha- és a baromfiágazat szereplői fejezték ki aggodalmukat. Az európai baromfisok attól tartanak, hogy a megállapodás következtében nem fair verseny alakul ki, mert egészen más körülmények között lehet gazdálkodni Dél-Amerikában, mivel a helyi szabályok és a környezetvédelmi, természetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és állatjóléti feltételek lényegesen enyhébbek, mint az európai tenyésztőkre és termelőkre vonatkozó előírások. Bár az előállításhoz köthető szabályok nem egyeznek meg, de az európai termelők és tenyésztők jogos elvárása, hogy az EU-ba behozott és forgalmazott termékek megfeleljenek az európai elvárásoknak, tehát a termelés feltételeinek szabályozásában ugyanazt a hátteret kell megadni a fair piaci verseny kialakulásához. Az agrárium szereplői szerint a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében az európai hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a Mercosur országokból érkező termékek mindenben megfeleljenek a szigorú európai feltételeknek a termékek minősége, biztonságossága, és az előállítás körülményei tekintetében egyaránt.

A saját házunk táján

Csorbai Attilát Brüsszelben érte a megállapodás aláírásának a híre. Az elnök szerint baromfis szempontból fontos megjegyezni, hogy a Mercosur megállapodással párhuzamosan további (az EU és a hazai ágazatot komolyan befolyásoló) tényezőkkel is számolni kell, amelyek közül legfontosabb a már említett a Brexit, amely alapvetően rajzolja át az EU térképét. Az importnyomást szintén növelni fogja az Ukrajnával kötött kereskedelmi egyezmény, amely további kedvezményes baromfihús-behozatalt engedélyez. Az EU baromfihús-termelésének előrejelzése szerint szintén bővülés – ezáltal terméktöbblet – jelentkezhet. A legnagyobb problémát azonban abban látja az elnök, hogy a baromfitermékek piacán a mellfiléből fog jelentkezni olyan mennyiségű többlet, amely romba döntheti az egész baromfihús termelést. A probléma ugyanis az, hogy az előállított grilltest (csirke/pulyka) testarányait figyelembe véve 30–35 százalék mellfilé nyerhető. Ez az európai fogyasztásban a legkedveltebb, s egyben legmagasabb árú termék. A beérkező import hatására lényegesen változik a mellfilé kereslet-kínálati viszonya, s ezáltal komoly árcsökkenésre lehet számítani. Ennek következtében oly mértékben csökkenhet a termelés jövedelmezősége, ami láncreakciószerűen dönthet be cégeket, integrációkat.

Az elnök abból a szakmai nézőpontból is közelíti a problémát, hogy érdemes egy madár egyenértékre számított kalkulációját figyelembe venni. Ez ugyanis feketén-fehéren megmutatja, hogy a kvótaként megfogalmazott importmennyiség többlete (90 ezer tonna filé; 90 ezer tonna bone in mell) a valóságban közel félmillió tonna grilltest mellfilé egyenértékét tartalmazza. Brazília esetében az összes kedvezményes kvótamennyiség ezen számítás alapján közel 700 ezer tonna, ami 2,1–2,2 millió tonna grilltest filé egyenértéket jelent. Figyelembe véve az EU 2019. évi 13,5 millió tonnás termelési előrejelzését, a 2,1 millió tonna grilltest kiesése 16,29 százalékos piaci részesedéscsökkenést eredményezhet. S ez csak a Mercosur megállapodáshoz köthető szám, az összes import (Thaiföld, Ukrajna, Brazilia), valamint a Brexit negatív kimenetével ez az érték akár meg is duplázódhat. Az elmúlt 20 évben az EU baromfihús-termékpályán végrehajtott erőfeszítéseinek (állatjóléti, élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi) köszönhetően a baromfiszektor minimális környezetterhelés mellett is képes kimagasló termékminőséget produkálni, mondta az elnök.

Csorbai Attila végül arról számolt be, hogy részt vett az Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) – amely mintegy 95 százalékban fedi le az európai baromfitermelést – nyári közgyűlésén is. A testület - amelynek a Baromfi Termék Tanács (BTT) is tagja – az Európai Unió tizenhat tagországát képviseli, és együttműködik a szakterület legnagyobb világszervezeteivel is. Éppen ezért adtak hangot a nyári közgyűlésen annak, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe a testület javaslatait a Mercosur megállapodás tárgyalásai során. Olyannyira nem, hogy az AVEC 78 ezer tonna kvótamennyiséget javasolt a bizottságnak, ehhez képest 180 ezer tonna többletben állapodtak meg.

Ami viszont jó hír, hogy tavaly az AVEC Budapestet jelölte ki az éves közgyűlésének a megtartására, így október 3–5. között Budapestre költözik az európai fórum. Csorbai Attila szerint a magyar baromfiágazat teljesítményét is elismerik azzal, hogy az AVEC Budapesten tartja meg az idei közgyűlését.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai