2024. 11. 05., kedd
Imre
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Éljünk a geotermikus energia bőséges lehetőségével

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Hajtun György, 2019/10/28

A megújuló energiaforrások közül a geotermiáról kevés szó esik az agrár szaksajtóban. Pedig – ahogy ezt Molnár Gábortól, a MANNVIT Kft. projektmenedzserétől, geotermikus szakmérnöktől megtudtuk – Magyarország gazdag a geotermikus energiában, amit érdemes kiaknázni.

Molnár Gábor,
Mannvit Kft.

– Molnár úr, mielőtt a MANNVIT Kft.-ről, s annak tevékenységéről beszélünk, tisztázzuk, hogy mi is az a geotermikus energia.

– A geotermikus energia a föld belső hőjének az energiája, melyet a mélyben található termálvíz által tudunk a felszínre hozni és hasznosítani. A geotermikus energiát alapvetően két módon hasznosíthatjuk, egyrészt hőenergiaként, másrészt villamos áramot állíthatunk elő belőle. A földhő hasznosításához több száz vagy több ezer méter mély kutak fúrására van szükség, melyek során gyakran mintha megnyitnának egy szelepet, a belső nyomás a felszínre préseli a vizet. A földtörténet során egymásra rakódó kőzetrétegekben megrekedt vizet a föld hője felforrósítja, de a mélységben a nyomás is nagyobb, vagyis a víz folyékony halmazállapotban marad még jóval 100 Celsius-foknál melegebben is. Ha a rétegnyomás nem elegendő a kútból a víz felszínre hozatalához, szivattyúzni kell, és a visszasajtoláshoz is szükség van energiára. Csak visszasajtolás révén válhat valóban megújuló és fenntartható termeléssé a geotermikus energia kihasználása: a víz odalent újra felmelegedhet, a vízbázis nyomása nem csökken. A hőszivattyús rendszereket is szokás geotermikusnak hívni, amelyek leginkább a talaj felső rétegének a hőszigetelő képességét használják ki. A néhány száz méterről feljövő, közel állandó hőmérsékletű vizet télen fűtésre, nyáron hűtésre használhatjuk.

– Hol helyezkedik el a geotermia a megújuló energiák palettáján?

– Bár az terjedt el Magyarországról, hogy Izland után a második olyan ország a világon, amelyik a geotermikus energiában a leggazdagabb, ám ezt a besorolást a helyén kell kezelni. Magyarország valóban szerencsés helyzetben van, még ha Izlanddal nem is mérhető össze, mert ott vulkanikus aktivitás van a felszínhez nagyon közel, akár a magma is megjelenik a felszín közelében, mivel az európai és az amerikai kontinentális törésvonalon fekszik. Ott 200–300 Celsius-fokos termálvizekkel is lehet számolni, miként más, hasonló fekvésű országokban is. Magyarországon vékony a földkéreg, ezért a föld magjából jövő hő közelebb van a felszínhez. Egy elfogadott szakmai számítás szerint a világon átlagosan kilométerenként 30 Celsius-fokkal nő a hőmérséklet, idehaza ez 50 Celsius-fok. Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, az évmilliók során a tengerfenékről üledékes feltöltés maradt, és nagy mennyiségű víz is jelen van a kőzetekben, ahogy a felszínen is. A magas hőmérséklet és víz jelenléte együtt okozza, hogy rengeteg termálvizünk van, amit már évszázadok óta hasznosítunk fürdésre. Ugyanakkor a termálvíz hőmérséklete nem éri el a 200–300 Celsius-fokot, idehaza a sekélyebb rétegekben 50-100, mélyebben pedig 100–150 Celsius-fokos vizekből vannak hatalmas készleteink.

– Mi gátolja a geotermikus energia széles körű felhasználását, elterjedését?

– Nem mondhatnám, hogy a geotermikus energia ne lenne elterjedve Magyarországon, rengeteg fürdőben hasznosítjuk, és számos mezőgazdasági fűtőrendszer is üzemel, a néhány városi távhőrendszer és egyetlen villamos erőmű mellett. Az egyik legnagyobb gátja a még szélesebb körű hasznosításnak, hogy a geotermikus energia kiaknázása tőkeigényes, egy nagy mélységű kút fúrása akár több százmillió Ft-ba is kerülhet. A kútfúrás kockázatot is rejt magában, hiszen a várt hozam és hőmérséklet megléte csak a fúrás után nyer igazolást. Persze megfelelő geológiai előkészítéssel nagy biztonsággal előre tudjuk jelezni, hogy egy adott helyen milyen hőmérséklet, vízhozam várható, de kisebb eltérések mindig előfordulhatnak. Az alföldi, kisalföldi homokköves rétegek esetében kisebb ez a kockázati szint, mert ott homogénebb víztározók érhetők el, ez az oka, hogy az Alföldön több geotermikus kút létesült, mint a Dunántúlon.

– Hány méterre kell lefúrni egy kút létesítéséhez?

– Az, hogy 60 Celsius-fok körüli vizet nyerjünk, ami már alkalmas a fűtésre, sok helyen 800–1000 méteres fúrást igényel. A 100 Celsius-fok körüli vízhőmérsékletért általában 1500–2000 métert kell fúrni, de vannak ennél kedvezőbb helyek is az ország területén. Turán például, ahol az ország egyetlen geotermikus villamos erőműve működik, egy 1500 méter mély kútból 126 Celsius-fokos víz jön a felszínre.

– Mutassuk be a MANNVIT Kft.-t! Milyen hazai, nemzetközi projekteket sikerült eddig megvalósítaniuk?

– A MANNVIT egy izlandi gyökerű cég, amely több mint fél évszázada alakult. Az anyacég 2007-ben alapította magyarországi leányvállalatát a MANNVIT Kft.-t, amely az izlandi anyacéggel együttműködve, de önálló magyar tervezőcégként, 20-25 fős mérnökcsapatával vesz részt Magyarországon és a Kárpát-medence egyéb országaiban geotermikus beruházások megvalósításában. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi szakértő és tervező, nem beruházó cég vagyunk, mérnöki szolgáltatásokat nyújtunk több hazai és nemzetközi beruházónak, önkormányzatoknak, kivitelezőknek, akik a projektet megvalósítják. A MANNVIT Kft. gárdája jelentős tapasztalattal rendelkezik különböző megújuló energiaforrások alkalmazásának kidolgozásában. Konkrét projektek esetében vizsgáltunk számos megújuló termelési módot (geotermia, napelem, napkollektor, hőszivattyú stb.), ezek kombinációit egymással és a hagyományos megoldásokkal (pl. földgáz, távhő stb.). Mindig a helyszíni körülményekhez legjobban illeszkedő, ésszerű, reális opciókat ajánljuk ügyfeleinknek, legyen szó akár ipari üzemek, sportlétesítmények, kórházak, iroda- vagy lakóépületek energiaellátásáról. Az eltérő projektadottságok és a sokféle elméletileg lehetséges kombináció gyakran egyedi megoldásokat (is) eredményez. A változatok kidolgozása során nemcsak a beruházási költségeket határozzuk meg, de igyekszünk a létesítmény jövőbeli fogyasztási profilja alapján a működési költségekre is minél pontosabb becslést adni, hogy az ügyfeleink a lehető legtöbb információ birtokában hozhassák meg beruházói döntésüket. Mérnökeink rendelkeznek a szükséges tervezői, műszaki ellenőri jogosultságokkal és tapasztalattal. Cégünknél a geotermikus energiatermelő rendszerek tervezésének valamennyi szakága megtalálható, úgymint geológus szakértő, fúrómérnök, energetikus, környezetmérnök, villamosmérnök és gépészmérnök, de foglalkozunk a beruházások engedélyezésével, a szükséges beszerzések lefolytatásával és a teljes beruházás irányításával, műszaki lebonyolításával is. Vállaljuk a fentiek szerinti megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését, műszaki koncepciók kidolgozását gazdaságossági számításokkal támogatva, komplett tervezést, továbbá műszaki ellenőrzést a kivitelezés során.

– Mi a tapasztalatuk, van-e igény a megújuló energiára?

– Egyértelműen mondhatom, hogy van. Annak ellenére, hogy tőkeigényes vállalkozás, gyorsan megtérülő beruházásról van szó, hiszen aki legalább középtávon gondolkodik, 10 éves távlatban, annak akár 4-8 év alatt megtérül a befektetett költség, függően a geotermikus energiaforrás helyi adottságaitól és a felhasználás hatékonyságától. Ha kiépült egy rendszer, ez lehet a leggazdaságosabb, legmegbízhatóbb energiaforrás, mert száz százalékig tiszta, megújuló energiáról beszélhetünk, nem égetünk el tüzelőanyagot, nem keletkezik szén-dioxid-kibocsátás sem. Az erőforrás nem függ a naturáliák – például a kőolaj és a földgáz – állandóan ingadozó világpiaci árától, az alapanyag kiszámítható, és mindig rendelkezésre áll a talpunk alatt, beszerzési költség fizetése nélkül. További fontos előny az ellátásbiztonság szemben a gázellátással vagy akár biomasszával. Minél több olyan beruházást hajtunk végre, amellyel csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, annál több szén-dioxid-kvótarészt spórol meg az ország a nemzetközi piacon.

– Már említette a turai geotermikus erőművet. Volt-e a megvalósításában részük?

– Mondhatom, hogy szinte teljes egészében mi terveztük az erőművet, a központi technológián kívül, ami gyártmányként érkezett az országba a beruházó által; valamint koordináltuk és felügyeltük az erőmű építését, vezettük a beruházást. A kivitelezőkkel együtt büszkék vagyunk a létesítményre. Turán minden szerencsésen összeállt a hazai lehetőségekből. Nemcsak Magyarország, hanem a Kárpát-medence első geotermikus villamos erőműve működik itt 2017 novembere óta. 126 Celsius-fokos, 1500 méter mélyről feltörő termálvízzel dolgoznak, két földkábelen adva át a megtermelt áramot a hálózatra. Az erőmű közel 3 megawattos kapacitásával több, mint száz háztartást tud ellátni energiával, később 7 megawattnyi fűtésre is szeretnék hasznosítani a 68 fokra lehűlt vizet egy hatalmas üvegházban. Turán eredetileg olaj után kutattak a hatvanas években, de termálvizet találtak. A téeszes időkben használták fűtésre, majd a kút éveken át lefojtva várta jobb sorsát.

– Szakmai a kérdés: mi a különbség az áramtermelés és a földhő közvetlen hasznosítása között?

– Idehaza leginkább fűtésre használjuk a földhőt, a termálvizeket, ami a hazai adottságok alapján helyénvaló, és a legtöbb esetben prioritást élvező felhasználási mód. Az áramtermeléshez hagyományosan legalább 120 Celsius-fokos termálvíz szükséges, ami az ország területén számos helyen rendelkezésre áll ugyan, de feltárása komolyabb előkészítést és jelentősebb beruházást igényel. Korszerű technológiákkal azonban már 90 Celsius-fokos hőmérséklettől lehetőség van villamos áram gazdaságos előállítására, így akár üzemelő rendszerek kihasználatlan (pl. nyári időszak alatti) kapacitására is telepíthető kis méretű, „konténer” erőmű, ami néhány száz kW-os teljesítményt képes leadni.

– Mit tudhatunk a víz visszasajtolásáról?

– Ez valóban régi téma, és megosztó kérdés. Évtizedekkel ezelőtt a víz visszasajtolása ismeretlen fogalom volt, nem volt megfelelő szabályozás a kutak fúrására. A kitermelt termálvizet elengedték, ami a vízbázis kizsákmányolásán túl környezeti károkat is okoz. Az Alföldön vannak olyan 30 éve fúrt kutak, amelyeknek a vízhozama, nyomása csökken, mert a természetes utánpótlódás nem tudja fedezni a növekvő felhasználást. Ha fokozzuk a kitermelést, akkor a visszasajtolás elengedhetetlen mind a felszín alatti, mind a felszíni vizek védelme érdekében. A homokköves tározókba műszakilag nehezebb megoldani a visszasajtolást, mint a mészköves, kristályos kőzetrétegekbe, ám számos hazai és nemzetközi jó példa támasztja alá annak megvalósíthatóságát is. Ha visszasajtoljuk a vizet, akkor vízkészletjárulékot nem, csak bányajárulékot kell fizetni a rendszer működtetéséhez.

– Nyitni szeretnének az agrárium felé is. Miért érdemes a gazdálkodóknak ezzel az energiaforrással is foglalkozni?

– Számos geotermikus energiával fűtött üvegház és kertészet üzemel az országban, és még több van, ahol ezt az energiaforrást gazdaságosan ki lehetne aknázni, ami hosszútávon sokkal kedvezőbb üzemelést, és bővítési lehetőségeket eredményezne. Nagyon sok olyan beruházásban volt részünk, amelynek során városi távhő-rendszerek épültek ki, és sok – elsősorban alföldi – agrárvállalkozás valósított meg geotermikus beruházást például üvegházak fűtésére. A turai erőmű új dimenziókat nyitott, mert egyrészt megmutatta, hogy az áramtermelés megvalósítható és gazdaságos 126 Celsius-fokos termálvízzel is, másrészt a maradék hő is tökéletesen felhasználható olcsó és megbízható fűtési energiaforrásként. Egyre több ilyen rendszer épül, amiknek a maradék hője kiváló beruházási lehetőséget teremt agrártársaságok számára. Érdemes összekapcsolni a rendszereket, mert akár egy városi távfűtő hálózat, akár egy erőmű maradék hője is felhasználható számos agrárcélra az üvegház fűtésétől a különböző feldolgozási folyamatok hőigényének kielégítéséig. A kertészeti hasznosítás mellett az intenzív haltenyésztéshez, hőigényes szárításhoz, aszaláshoz, gombatermesztéshez, vagy akár pasztörizáláshoz is érdemes a földhőt hasznosítani. A Lindal-diagrammon jól látható, hogy adott hőmérsékleten mire használható az adott termálvíz, s azt mondhatom, hogy a hasznosítási területek kétharmadát az agrárium, a mezőgazdaság foglalja el.

– Hogyan juthat el Önökhöz az agrárvállalkozó?

– A honlapunkon keresztül bárki eljuthat hozzánk (www.mannvit.hu). Tapasztalatunk és adatbázisunk révén meg tudjuk határozni, hogy az adott környezetben, telephelyen érdemes-e a geotermikus hőenergiával foglalkozni, milyen mélységben, milyen hőfokot és milyen hozamot lehet kútfúrással elérni. A lehetőségek feltárása mellett megbecsüljük, hogy mindez milyen költségekkel jár, és milyen műszaki feltételekkel valósítható meg a beruházás. Érdemes megvizsgálni a meglévő kutak használatának lehetőségét is. Rengeteg olyan kút van az országban, amit régen olajkutatás céljából fúrtak, de meddő volt, ezért lezárták őket, azonban közülük nagyon sokban termálvíz rendelkezésre áll, ami kisebb fűtőrendszerek kiépítését lehetővé teheti. Széles körű adatbázisunk van ezekről a kutakról is. Érdemes a gazdálkodóknak összefogni, együttműködni a geotermia hasznosítása érdekében, mert egy kisebb gazdaságnak is megéri több gazdával közösen működtetni ezt a rendszert.

– Megbízhatóság, tudás, megbecsülés, innováció: mit jelent ez a négy fogalom a cégnek?

– Nem tudom jobban megfogalmazni, mint ahogy a honlapunkon van. Megbízhatóság: „A bizalom nem kérésre vagy ígéretre fogan. Ahhoz tettekkel kell bizonyítani.” (Lakatos Levente gondolata). A tudás Pálinkás József szerint: „A világban a jó életet – nem kizárólag, de nagyon nagy mértékben – a tudás teremti meg.” Megbecsülés: „Az emberi természet legmélyebb elve a megbecsülés vágya.” (William James). Innováció: „A történelem soha nem ér véget; körforgásszerűen halad előre.” Ez Garri Kaszparov sakkvilágbajnok mondata. Cégünk e jelmondatok szellemében dolgozik, mégpedig az izlandi anyacég hátterével, ami több mint félszáz éves tapasztalatot, és 300 mérnök tudásbázisát jelenti.

A geotermikus energia forrása

A geotermikus energia forrása bolygónk belsejében, a földmagban található. Itt, a föld felszíne alatt több mint 5000 kilométerrel a Nap felszínénél is magasabb, több ezer Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik. Ez a hő a hold által keltett ár-apály hatásból, valamint a részecskék lassú lebomlásából származik, és ez a folyamat minden kőzetben végbemegy.
A földnek különböző rétegei vannak:
A legbelső gömbhéj vagy geoszféra a mag, amely további két rétegből áll: egy szilárd belső vasmagból és egy külső magból. Ez utóbbit nagyon meleg, folyékonnyá olvadt kőzet alkotja, amit magmának hívnak.
A következő gömbhéj a magmát övező köpeny. Mintegy 3000 kilométer vastag, magmából, illetve a felszín felé haladva kőzetekből áll.
A föld legkülső geoszférája a kéreg, vagyis az a viszonylag vékony réteg, amely a kontinenseket és a tengerfeneket adja. Ez az óceánok alatt 5–8 kilométer, míg a szárazföldön 15–50 kilométer vastagságú lehet.
Az állandóan mozgó földkéreg kőzetlemezekre töredezik. A kőzetlemezek szélén a magma közel kerül a földfelszínhez, itt keletkeznek a vulkánok. A vulkánokból kitörő láva részben magmából áll. Lent a mélyben a kőzet és a víz átveszi a magma hőjét, és minél mélyebbre megyünk, annál magasabb lesz a hőmérséklet. A felszínről a föld középpontja felé haladva 1 km-enként átlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet, de bizonyos területeken ennél nagyobb a hőmérsékletemelkedés, így Magyarországon 50-60 Celsius-fokkal emelkedik és 2 kilométer mélységben gyakran meghaladja a 100 Celsius-fokot. Ez a kőzetek hőtartalmából adódó geotermikus energia. Magyarországon más területekhez képest viszonylag könnyen elérhető a geotermikus energia, és bőven rendelkezésre állnak közvetítőanyagként a felszín alatti vizek is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Eljött az idő a komplex zöld energetikai fejlesztésre
A Solar City Group magyar tulajdonú, magyarországi központtal rendelkező zöld energetikai vállalat, melynek alapító tulajdonosa Székely András, akinek küldetése a Földünk megóvása, és egy, környezetileg és gazdaságilag is fenntarthatóbb világ megteremtésének támogatása.
A fűtésienergia-szükséglet csökkentése az állattartásban
Az állattartó épületek energiafelhasználásában legnagyobb szerepet az istállóklíma játssza. Az istállóklíma alakításában a hazai éghajlati viszonyaink között legjelentősebb tényező az épületek fűtése.
Biztonságos a hazai piac baromfiellátása
Ha az agráriumban az idei évre visszatekintünk, akkor több volt a negatív élmény, mint a pozitív esemény. Nem történt ez másként a baromfi ágazatban sem. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével elemeztük az ágazat helyzetét.
Geotermikus fűtés egyenesen a lábunk alól!
A geotermikus hőszivattyú igazából egy hűtőszekrény, amelyet 1938-ban alakítottak át és azóta fűti-hűti a zürichi városházát. Feltalálói (közöttük volt Dr. Heller László) a levegőt, mint külső közeget lecserélték a Limmet folyó vizére, a minél jobb hatékonyság miatt, egyelőre hatékonyságban még mindig a legjobb.
Nyílt pályázati felhívás jelent meg energiaközösségek létrehozására - akár 1 milliárd Ft támogatási összeggel
Vállalkozások és azok konzorciumai nyújthatnak be támogatási kérelmet energiaközösségek létrehozásához és működtetéséhez, valamint független aggregátor létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek támogatására az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. "Energiaközösségek kialakítását támogató több éves program megvalósítása" című pályázati felhívására. A támogatási összeg akár 1 milliárd Ft is lehet.
40 év az alternatív energiák terén - az igazságügyi szakértő tanácsai
Igazságügyi szakértőként az alternatív energiák terén nagyon sok tapasztalatom van. Szinte havonta rendel ki a bíróság egy-egy elrontott hőszivattyús rendszerhez, ami vagy egyáltalán nem, vagy drágán működik.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2024 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza