2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Rezsicsökkentés az agráriumban

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2014/08/20
Címkék: Hangya, Hangya Szövetkezet, kereskedelem, agrártermékek

A Hangya Szövetkezeti Együttműködés közös beszerzések és értékesítések létrehozásával „Agrár-rezsicsökkentést” hirdet – jelentette be Patay Vilmos, a Hangya Holding elnöke a közlemúltban egy sajtótájékoztatón.

Patay Vilmos arról tájékoztatott, hogy számításuk szerint közös beszerzéssel a kisebb termelők akár 12–15 százalékkal, a nagyobbak 5–10 százalékkal, így áltagban a magyar agrártermelők 10 százalékkal mérsékelhetnék költségeiket, illetve együttes értékesítéssel kedvezőbb árakat érhetnének el a kereskedőknél, ezáltal mérsékelődne a társaikkal szembeni versenyhátrányuk.

Mint Patay Vilmos kifejtette: a magyar agrártermelők piaci érdekérvényesítő képessége erőteljesen lecsökkent, aminek oka, hogy a tulajdonváltással párhuzamosan nem alakult ki az új tulajdonosi szerkezetnek megfelelő, nemzeti érdekvédelmi szerveződés. Emiatt az elmúlt 23 évben drasztikusan csökkent a mezőgazdaság bruttó termékkibocsátása, a szervezetlenségből adódó alkupozíció hiánya miatt a hazai agrárszereplők hatékonysága és versenyképessége elmarad a legfontosabb versenytársakétól.

A kormányzati agrárstratégiával egyetértésben

Az Agrárium kérdésére válaszolva az elnök elmondta, azzal, hogy a Hangya a saját tagsága kérésére, javaslatára, igényére fogalmazza meg ezt a közös fellépést, tulajdonképpen olyan közös nemzeti összefogást hirdetett meg, amihez mindenkinek viszonyulnia kell.

– Biztos vagyok benne, hogy a kormányzat ezt a törekvést támogatni fogja, hiszen ugyanabba az irányba mutat, mint a saját szakmai törekvése.

– Úgy gondolom – válaszolt a kérdés második részére –, hogy a NAK és azok a társ érdekképviseletek, így az Agrya, a MOSZ, a Magosz, akik egyébként a munkájukkal, érdekvédelmi tevékenységükkel eddig is törekedtek a tagságuk érdekeit védeni, csatlakozni fognak a HANGYA kezdeményezéséhez, hiszen maga az ötlet mindenki által elfogadható és támogatható.

A kormányzattal mostanáig szűk terjedelmű egyeztetés folyt, hiszen nem szerették volna, hogy úgy tűnjön, ezt a termelői kezdeményezést a kormánytól várnák el. Jobb pozíció a kormányzatnak is elfogadni ezt a termelői törekvést, és a saját eszközeivel viszonyulni hozzá, támogatni, fűzte még hozzá Patay Vilmos.

A konkrét megvalósításról elmondta, hogy túl vannak az első és legfontosabb lépésen, döntésen azzal, hogy a Hangya termelői együttműködés tagszervezetei, tehát szövetkezeti termelői csoportjai, TÉSZ-ei létrehozták a Holdingot.

Kezdeti lépések

– Ebben az induló állapotban nagyon kevés személyi, illetve tárgyi feltétellel arra fognak vállalkozni, ha úgy tetszik, projektszerűen, hogy az aktuális kihívásokat próbálják meg kezelni. Ebben a folyamatban nyilván tanulni kell a jelenlegi beszállítóknak is és maguknak a termelő tagoknak is – fogalmazott az elnök, majd hozzátette: már a nyár folyamán meg tudnak indulni együttes fellépéssel például a gabonaértékesítés terén, de máris dolgoznak több száz kamion alma és százezer palack bor keleti értékesítésének, valamint százezer tonna hazai műtrágya vételének előkészítésén is. – Nincs megállás, nyári szünet, mert nagyok az elvárások az indulás sikerét illetően.

Szeretnének mielőbb a COOP-pal kialakítani egy olyan kapcsolatot, hogy a Hangya Holding szervezésében a TÉSZ-ek lássák el a COOP hálózatot zöldséggel és gyümölccsel. A COOP után természetesen a többi hazai értékesítési hálózattal bíró kiskereskedelmi vállalkozást is meg akarják keresni. Nagyon fontos, hogy lépésről lépésre, a tanuló fázisokat pontosan betartva segítsék kiépíteni az együttműködést a termelők és a kiskereskedelem között mind a 19 megyében. Arra a felvetésre, hogy számíthatnak-e a szóban forgó „együttműködők” adókedvezményre, Patay Vilmos úgy reagált, hogy a gazdaság szereplői közül mind a termelői együttműködések, mind a szövetkezeti keretben működő vállalkozások biztosítják azt a transzparenciát, ami az államilag kívánatos magatartás lenne. Az állam a maga eszközeivel lehetőséget teremhet arra – a nyugat-európai gyakorlattól ez nem idegen –, hogy Magyar­országon is megkülönböztetést alkalmazzanak rájuk. Mindenesetre javaslatokkal segíteni fognak ebben a döntéshozóknak

– Nekünk képesnek kell lennünk arra, hogy a következő időszakban felvállalva a kiskereskedelmi láncok ellátását, egységesen biztosítsuk a minőséget az egész országban. Ez nagy kihívás, amit meg kell tanulni, képessé kell válni rá a termelőink érdekében – összegzett a Hangya elnöke.

Ajánlott kiadványokKárpáti László, Lehota József (szerk.):
Kereskedelmi ismeretek
Kozár László:
Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyletek

Ez is érdekelhetiOnline vásárlás az agráriumbanÉlénk évre számít a gabonapiac

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza