Az őszi vetésekről, vetőmagokról gazdálkodói szemmel

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Lengyel Józsefné Mezőfalvai Zrt., vetőmagüzem-igazgató, 2014/08/20
Címkék: vetés, vetőmag, őszi búza, őszi árpa, repce

Jól gondolkodott az, aki az első lehetséges napon megkezdte a gabonák betakarítását, mert mióta megkezdődött az esős, zivataros, felhőszakadásos, jégesős időszak, ami nem volt learatva, az bizony sok helyen még július végén is a szabad ég alatt volt. A csapadék sem igazi „nyári eső” volt, mert ahol több napig szemerkélt az eső, hiába nem volt nagy mennyiségű, a következő napokban még gyenge volt a szalma.

Már június végén kezdődött az esőzés, megkeserítve ezzel a repce betakarítását végzők életét, de ez még a gabonák minőségét nem befolyásolta lényegesen. A július második hetétől kezdődő esőzés viszont a korai és középérésű búzáknál jelentősen negatív irányba befolyásolta az esésszámot – sajnos várható, hogy nagyrészt már csak takarmánybúza kerül a raktárba.

Azon nem érdemes gondolkodnia a gazdálkodónak, hogy érdemes-e összekeverni az eső után betakarított terményt az eső előtt betakarított terméssel, mivel a takarmánybúza ára 40–43 000 Ft/t körül, míg az étkezési búza 48–52 000 Ft/t áron keresett jelenleg a felvásárlók részéről.

Régi gyakorlati tapasztalat, hogy 10:1 arányban keverve a 350 sec esésszámú búzát a 150 sec esésszámúval, a keverék valószínűleg eléri a 250 sec határt, amelyet a malmi búzánál elvárnak. Ez a paraméter állítható be azonban a legnehezebben, még a termény legprecízebb keverése mellett is! Sokkal jobb megoldás az, ha külön kezelik az eső előtt és az eső utáni búzát, s így ajánlják fel értékesítésre, mint ha nem megfelelően keverik, s a teljes mennyiség takarmány minőség lesz!

Indokolja ezt az is, hogy a malmok az eső előtt betakarított, javító minőségi paraméterekkel rendelkező búzát 55–60 000 Ft/t áron keresik, amíg a készleteiket fel nem töltik.

A kukorica jó termékenyülése miatt a takarmány búza és árpa árában inkább csökkenés várható.

Bízzunk azonban abban, hogy csak minimális gabona maradt kinn az esőzések alatt, így már „csak” az árakat kell figyelnünk – amelyek elég szépen emelkednek –, hogy a termelési költséget meghaladó árszintet tudjunk értékesítéskor realizálni. Jelenleg a takarmány és malmi minőségű búza ára között 4–6 ezer Ft/t különbség figyelhető meg, de a jó minőség iránt élénkül a kereslet, mivel a betakarításkori nyugat-európai időjárás miatt azokon a területeken nagyrészt takarmány minőségű búzát takarítanak be.

Akár eladtuk azonban a nyári betakarítású terményeket, akár nem, kevesebb, mint egy hónap múlva újra indul az őszi vetési időszak, tehát beszerzendő műtrágyában, kiválasztandó és megvásárolandó vetőmagban kell gondolkodnunk.

Őszi káposztarepce

Először azt kell mérlegelni, hogy a vetésszerkezetet hogyan alakítsuk ki. Ma már általában nem kerül kétszer egymás után kalászos a táblákba, erre szoktuk elővenni a repcét, ha őszi vetést szeretnénk utánuk.

Az első érdeklődések így – főként az idei jó termés miatt –, a repce vetőmag beszerzésére irányulnak. A nemesítőházak képviselő idejekorán felkeresik a gazdákat a hibrid- és fajtaajánlataikkal. Ez az idén már jórészt meg is történt. A hibridrepce vetőmag megrendelésénél jó koncepció, ha nem az utolsó időpontra hagyják a megrendelést a Termelők, mivel így várhatóan magyarországi előállításból kapnak vetőmagot, s az nem génmódosított. Nem szeretné ugyanis senki, hogy egy későbbi vizsgálat alapján ki kelljen tárcsázni az elvetett állományt.

A régi termesztőknek általában határozott elképzelései vannak arról, hogy hibridet vagy fajtát válasszanak-e. Annak a gazdálkodónak viszont, aki még nem tudott dönteni, javaslom a következő szempontokat figyelembe venni:

Mekkora területe van, lehet-e légi úton érésgyorsítást végezni?
Milyen a vetendő terület talajtípusa, vízháztartása?
Anyagilag milyen szintű tápanyag-utánpótlást képes biztosítani az állománynak?

A fentiek szerint kell tehát a pénztárcához mérten eldönteni, hogy melyik éréscsoportból melyik fajtát vagy hibridet válassza, hiszen ha nem lehetséges a légi úton végzett érésgyorsítás, akkor célszerű a korai csoportból választani, ha nem akarja szárítani a leendő termést.

A jelenleg rendelkezésre álló kísérleti eredményeket mindenképpen célszerű figyelemmel kísérni a fajta-hibrid választásnál. A jó tápanyag- és vízgazdálkodású talajokat, főként, ha a tápanyag-utánpótlást is időben és kellő mennyiségben ki tudja juttatni a termelő, az intenzív fajták nagyobb terméssel és olajtartalommal hálálják meg, példa erre az idei év.

Intenzív hibridektől, fajtáktól azonban nem várható el ugyanez a termés és minőség a gyenge, például homokos talajon, ekkor tehát azok a fajták jöhetnek számításba, amelyek gyengébb termőhelyen is biztonsággal megtermelhetőek.

Egyes nemesítőházak jelentkeztek már törpe fajtákkal is, amelyek azonban ugyanolyan termést és minőséget tudnak produkálni, mint a magas növésű fajták vagy hibridek.

Pár szó a CL (Clearfield) hibrid­repcékről

Az őszi káposztarepcében a Clearfield gyomirtási rendszer az egyetlen nem transzgenikus (genetikailag nem módosított) gyomirtószer-tűrő rendszer, amelyet speciálisan az „imidazolinon” gyomirtó szer családhoz fejlesztettek ki. Biztonságos és hatékony őszi posztemergens (kelés utáni) gyomirtási lehetőség a repcében előforduló, gazdasági kárt okozó gyomnövények ellen.

A Clearfield gyomirtási rendszer repcében az imidazolinon csoportba tartozó gyomirtó szert tűrő repcehibridből és a Clearfield-hibridekkezelésére engedélyezett Cleratop gyomirtó szerből áll. A Cleratoppal egy menetben megoldható a legfontosabb magról kelő egy- és kétszikű gyomok elleni védelem. A CL jelöléssel ellátott hibridrepcék kitűnően tűrik a Cleratop kezelést, fitotoxikus hatástól nem kell tartani. A Cleratopot a biztonságos gyomirtó hatás érdekében 1,0 l/ha Dash HC-vel kell kiegészíteni. Akit érdekel ez a technológia, forduljon a terméket előállító cég területi képviselőihez, akik részletes tájékoztatást tudnak adni a felhasználási javaslatról.

Mindenképpen szeretném azonban a termelők figyelmét felhívni arra, hogy a repce termesztése más szempontból is növényvédelmi kihívás! Minden év más jellegű, főként rovarkártevőkre vonatkozó technológiát igényel. A nemesítőházak rovar- és gombaölő szeres csávázással kínálták idáig a vetőmagokat, azonban a rovarölő csávázószereket 2013. november 30-tól már nem lehet felhasználni repcében sem, és ezeket a magokat forgalmazni is tilos!

Át kell alakítani tehát a technológiát, kifejezetten előtérbe helyezve a kártevők előrejelzését, megfigyelését, s ehhez kell igazítani a vegyszeres védekezést, hogy a kártevőktől megvédjük az állományt.

A vetés időpontjának meghatározására van egy régi jó tapasztalat, mely szerint a repce vetését nem dátumhoz kell kötni, hanem augusztus utolsó hetétől már azt kell figyelni, hogy mikor lehet megfelelő, aprómorzsás, megfelelően tömörített magágyat készíteni a repcének, s abban a pillanatban már vetni is kell. Nem kell félni attól, hogy nagyon megerősödik a növény, hiszen nagyon jó télállósággal rendelkező fajták, hibridek és nagyon jó regulátorok állnak a gazdálkodók rendelkezésére.

A fajtarepcék utántermesztése (magfogás a termelő részéről) a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. felé történő bejelentéssel lehetséges. Repcemagot talajfertőtlenítés nélkül visszavetni azonban ezentúl nem bocsánatos bűn, mivel az állomány ritkulása s ezáltal a termés csökkenése előrevetíti a veszteséges termelés lehetőségét. A nemesítőházak minden szempontból megfelelő minőségű vetőmagot hoznak forgalomba.

Még egy dologra szeretném felhívni a termelők figyelmét, mégpedig az egyszikű kultúrnövény árvakelésre a repceállományban. Nagyon veszélyes dolog, ha például az árpa árvakelés megfelelő gyomirtás hiányában megerősödik a táblában. Az érésben nincs sok különbség, s csak nagyon sok veszteséggel lehet úgy kitisztítani a termést, hogy biztonsággal jó áron lehessen értékesíteni.

Tritikále és őszi árpa

A kalászos növények közül a faj kiválasztását aszerint célszerű eldönteni, hogy a termelés saját felhasználásra vagy értékesítésre irányul-e. Azon gazdálkodóknak, akiknek állatállományuk van, a szemes takarmányok előállítására, saját felhasználási mennyiségük biztosítására kell törekedniük.

A tritikále évek óta sikernövény az állattenyésztőknél, az állatoknak kedvező aminosav-összetétele miatt, s a fajtatulajdonosok jelenleg már rendelkeznek rövidebb szárú fajtákkal, ahol nem akkora a megdőlés veszélye, mint a régebbi fajtáknál. El kell dönteni azonban, hogy a szalma kell-e, vagy letárcsázva az ebben lévő tápanyagot is visszajuttatjuk a talajba.

Az őszi árpa fajtaválasztásánál, ha értékesítésre szánják a végterméket, azt kell eldönteni, hogy sör- vagy takarmánycélú-e az értékesítés.

Söripari felhasználásra a felvásárlók jelenleg célzott fajtákkal dolgoznak, így ha ilyen tervünk van, mindenképpen egyeztetni kell a leendő felvásárlóval a fajtaválasztáskor. Takarmánycélra történő termelésnél széles választékkal rendelkeznek a fajtatulajdonosok.

Időjárástól függően az őszi árpa vetőmagot célszerű rovarölő szeres csávázószerrel kezeltetni, mivel egy elhúzódó melegebb ősz kedvez a szívókártevők felszaporodásának, ami a vetés évében a fiatal növényállományban jelentős vírusfertőzést, következő évben pedig ebből fakadóan terméscsökkenést okozhat!

2013-tól valamelyest lassú növekedésnek indult a tritikále- és őszi árpa vetőmag-előállító terület nagysága, viszont ha fémzárolt vetőmagot szeretnének vetni, azért érdemes az érdeklődést már augusztus elején elkezdeni a forgalmazóknál, amikor még lehet fajtát, kiszerelést, csávázószert választani.

Őszi búza

Az őszi búza termesztésénél a fajtaválasztást szintén nemcsak a termelési cél, de a potenciális vevő szerint kell eldönteni. A magyar malmok többsége sajnos mostanában nem köt termeltetési szerződést, közvetlenül a vásárláskor döntik el, hogy milyen minőséget és honnan vesznek. Ez jelenleg súlyos hátrányt jelent részükre. Fel kell azonban hívni a kenyér- és péksütemény-vásárlók és az egész társadalom figyelmét, hogy a kenyér ára csak akkor lineáris a búza árával, amikor az emelkedik. Az étkezési búza alacsonyabb árszínvonalánál nem követi azt a liszt és kenyér árcsökkenése, de erre majd 2015 őszén kell visszatérni.

Van azonban egy-két olyan malom, integrátor, illetve üzem, amelyek szerződést kötnek és meghatározott fajtákkal dolgoznak. Itt a leendő felvásárló határozza meg a vetendő fajtát, s általában biztosítja a vetőmagot is.

A termelők túlnyomó többségének tehát saját magának kell választani, hogy milyen fajtát vessen. Úgy gondolom, hogy a jól bevált fajtákat célszerű vetni, amelyeknek a termesztését már ismeri a gazdálkodó a saját vagy a szomszéd gazda területén, s tudja, hogy a saját földjén milyen eredményt és minőséget hoznak.

Érdemes viszont kisebb területeken kipróbálni az újabb fajtákat is, mivel a nemesítők arra törekednek, hogy nagyobb termőképességű, betegségekkel szemben ellenállóbb fajtákat vezessenek be, amelyek a mai kereskedői és malmi minőségnek is megfelelnek.

Azért mondom, hogy „mai”, mert pár éve még azt sem tudtuk, hogy mi az a „W” vagy a „P/L”, ma pedig már nemcsak a kereskedők, de a magyar malmok is jó néven veszik, ha a minőségi tanúsítvány ezen paramétereket is tartalmazza. A sütőipari érték, sikér, sikérterülés paramétereket az exportra értékesítő kereskedők gyakran már nem is kérik, függetlenül attól, hogy ezt a Magyar Szabvány még vizsgálja.

A korai fajták előnye, hogy esetleges nyári forróságban kevésbé szorulnak meg, mivel akkorra már megérnek, de az érés utáni eső gyakrabban okoz esésszám csökkenést, sikérromlást, a késői fajták megszorulhatnak, de alapvetően nagyobb a terméspotenciáljuk.

Új tendencia jelentkezett a magyar búzatermelőknél a minőség-mennyiség értékelésénél, hiszen mindenki igyekszik a termőterületén a lehető leggazdaságosabban termelni, legnagyobb jövedelmet elérni. Erre a célra hozták be a fajtatulajdonosok a hibridbúza vető­magot.

Főként az állattartással rendelkező gazdálkodók érdeklődnek a hibridek iránt, de megjelentek olyan vélemények is, miszerint a hibridbúzák magasabb termésátlaga kompenzálja a takarmányminőségből következő alacsonyabb árat.

Jelenleg a vetőmag előállítása még nem Magyar­or­szágon történik – technológiai engedélyeztetés miatt –, ezért még valószínűleg nem lesz az igényeket kielégítő mennyiség a vetőmagpiacon. Ezeket a hibridbúza vetőmagokat 10 ha területre elegendő kiszerelésben hozzák forgalomba, tehát csak ennek megfelelő mennyiségekben lehet rendelni. A vetőmag ára lényegesen magasabb a fajtabúzákénál 1 ha területre vetítve.

A fentiekben azt kívántam érzékeltetni, hogy ha a termelők olvassák a szaklapokat, sőt ma már a GOSZ (Gabonatermelők Országos Szövetsége) vagy a VSZT (Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) honlapját, amelyek ismertetik az egyes kísérletek eredményeit, esetleg tanulmányozzák a fajtatulajdonosok katalógusait, s elmennek a fajtabemutatókra, biztosabb, hogy jó döntést tudnak hozni.

Különösen érdemes azokra a bemutatókra is elmenni, amelyeken egyes integrátorok több fajtatulajdonos fajtáit mutatják be, itt saját szemével tekintheti meg és hasonlíthatja össze a termelő az egyes fajtákat és tapasztalatcserét folytathat más gazdákkal.

Vigyázzunk a korai vetéssel!

Egy-két fontos ismeretet még szeretnék megosztani a termelőkkel! Az egyik a vetésidő meghatározása. Jó pár évvel ezelőtt még nemigen tudtuk elképzelni, hogy búzát ne október 10. és 20. között vessünk, mivel nemcsak a szakirodalom, de az agrárvégzettségű gazdák is ragaszkodtak a „szerintük megfelelő” tapasztalathoz. Az elmúlt években azonban felerősödött egy olyan tendencia, hogy a búzát már szeptember végén, még az árpa előtt elkezdik vetni. Ezzel azért vigyázni kell, mert könnyen megégetheti magát az a termelő, aki ezt a példát követni akarja, de nem tartja be az ehhez a vetésidőhöz kapcsolódó technológiát. Az egyik ilyen technológiai elem a vetőmag felszívódó rovarölő szeres csávázószerrel történő kezelése. Ha ezt kihagyják, meleg őszi időjárás mellett a vírusvektorok (tetvek, kabócák) felszaporodhatnak, bekövetkezhet a vírusfertőzés, s a gazdálkodó már csak tavasszal lepődik meg, hogy sárga a tábla, de akkor már nem tud mit tenni, a termés jócskán kevesebb lesz. Az sem mindig megoldás, hogy a terület folyamatos figyelése mellett rovarölő szeres védekezésben részesítjük az állományt, hiszen a kártevők betelepedéséhez kapcsolódó védekezést nem mindig lehet optimális időben elvégezni. A rovarölő szerrel kezelt vetőmag ára kb. 2–3000 forinttal több hektáronként a gombaölő szerrel kezelthez viszonyítva. A szántóföldi kezelés talán még többe is kerül, ha összeadjuk a szer és a kijuttatás költségét.

A másik ilyen elem az őszi szárszilárdítás, s a túlfejlett állomány kialakulásának megakadályozása. Ezen két eljárás nélkül ne kísérletezzünk korai vetéssel!

Inkább fémzárolt vetőmagot!

A kalászosoknál is meg kell említenem, hogy – mint a repcénél is – a termelésből visszafogott mag vetésre történő felhasználásánál vegyék figyelembe a következőket:

Ne az eladásból visszamaradt magokat vessék el, hanem már előre, a táblán, a szép állománynál döntsék el, hogy azt vetik vissza.
Különösen igaz ez az idei évre, mivel az eső után betakarított magok egy része már kicsírázhatott a kalászban a betakarítás előtt, s ha elvetik, kellemetlen meglepetés érheti a gazdálkodót, hogy nem lesz megfelelő sűrűségű a kikelt állomány. Ez már előrevetítheti a következő évi gyengébb termésátlagot. Mindenképpen rostálják át, hogy az aszott, törött magok ne kerüljenek elvetésre.

Még csak véletlenül se vessenek el csávázatlan magokat! Az állomány indulásánál alapvető, hogy életerős, jól csírázó, csírafertőző gombabetegségek ellen csávázott vetőmagot vessünk, amellyel megalapozzuk a következő évi termést.

Jelenleg a fémzárolt vetőmag ára csak a vetőmag szakszerű feldolgozása, csávázása, licencdíja s esetleg a szállítás díjának bekerülési összegével több, pedig a szántóföldön a vetőmag megfelelősége miatt az előállítóknál jelentős a többletköltség. Mivel a legtöbb termelő nem tud olyan egyenletes, törtszemmentes, tiszta vetőmagot kikészíteni, a csávázószert meg úgyis vagy meg kell vennie és egyenletesen a magra juttatnia, vagy valahol rátetetni, így az idei évben sem biztos, hogy az a megoldás az olcsóbb, ha a saját búzatermését veti vissza. A magasabb szaporítási fokú vetőmag a termésmennyiségben – termésátlagban – mindenképpen előnyt jelent! Licencdíjat pedig – igaz, hogy csak a felét, és fajtaoltalmi díjnak hívják –, a saját, visszafogott mag után is be kell vallani és fizetni a hatályos rendeletek értelmében.

Aki étkezési búzát akar előállítani, annak nagyon oda kell figyelni más kalászos fajok árvakelésére is, mivel a 98%-os szabvány tisztaság kizárólag búza fajt jelent. Az árpa, rozs és tritikále az étkezési búzában értékes keveréknek minősül, a többi más kultúrmaggal együtt. Ha azonban ezen fajok mennyisége a többi szennyeződéssel (pelyva, toklász, szár vagy káros keverék, mint például mérgező gyomok magvai, barnult, penészgombák által károsított szemek) együtt a határérték (2%) felett vannak, akkor csak takarmánynak lesz jó az egyébként malmi paraméterekkel rendelkező búza!

A vetőmag-előállító gazdaságok területeit a hatóságok folyamatosan szemlézik, nemcsak idegen fajra, fajtára, de betegségekre is, ezen kívül az étkezési búza előállítására megfelelő II. fokú vetőmag biztos, hogy magában hordozza a nemesítők által kinemesített tulajdonságokat. (Nem véletlenül szüntették meg több mint 10 éve a III. fokú búza fémzárolását és értékesítését.) A magasabb szaporítási fok magában hordozza a nagyobb termés lehetőségét is.

Ha a leendő jövedelmezőséget vizsgáljuk, a fenti okok miatt 2014-ben is mindenképpen jobban jár az, aki az őszi vetéseihez szemlézett, fajtaazonos, csávázott, fémzárolt, megbízható kereskedőtől származó vetőmagot vet!

Ajánlott kiadványokDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztésDr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözésDr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjaiBozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?

Ez is érdekelhetiA repce komplex növényvédelmeA Rapid a minőségi vetés, a teljesítmény és a megbízhatóság páratlan kombinációjaA NÉBIH 2018–2019. évi kisparcellás őszi káposztarepce fajtakísérletei