NAK Szántóföldi Napok – egy életközeli kiállítás

Kategória: Kamara | Szerző: Hajtun György Forrás: Fotók: NAK, 2019/12/01

Zászlós Tibor,
a NAK alelnöke

– Vezérigazgató úr, három éve döntöttek arról, hogy megrendezik a NAK Szántóföldi Napokat. Sokan kételkedtek abban, hogy sikeres lesz-e a rendezvény, mivel az országban jó néhány agrárkiállítást szerveznek egy-egy évben. Miért hittek mégis a sikerben?

– Négy évvel ezelőtt, amikor a kamarán belül leültünk a kiállításokról beszélgetni – már csak azért is, mert a NAK jó néhány szakmai kiállítás megszervezésében segédkezik, támogat az országban –, nagy fába vágtuk a fejszénket, mert eldöntöttük, hogy Mezőfalván megrendezzük az első saját szervezésű szántóföldi napokat. A NAK-nak mindig is fontos volt, hogy a gazdálkodóknak elősegítsük a tudásátvételt, a korszerű, innovatív technológiák megismerését, ami kimondottan fontos az eredményes gazdálkodáshoz.

Szóval, amikor leültünk tárgyalni a kiállításokról, kiderült, hogy a sok-sok szakmai kiállítás, bemutató a gazdálkodóknak csak egy szűk rétegét mozgatja meg. Ha egy növénytermesztő gazda meg akarja szerezni a legújabb ismereteket, információkat, akkor legalább 4–5 regionális kiállításra kell elmennie, adott esetben az ország másik felébe. Az volt a meglátásunk, hogy a zárt kiállítási terekben (AGROmashEXPO, Farmer Expo stb.) bemutatják az új technikákat, gépeket, amelyekre a gyerekek örömmel fel is ülnek és fényképeztetik magukat (ez jó dolog, mert ők a jövő nemzedéke), de valójában nem lehet a gépeket beindítani.

Azt gondoltuk, szervezzünk egy olyan kiállítást is, ahol szabad téren, nagy területen az erőgépek és a hozzájuk kapcsolható munkagépek munka közben is megtekinthetők. Sőt, mi több, nemcsak a munkavégzést láthatják, hanem akinek jogosultsága van, ki is próbálhatja, vezetheti az új, korszerű technikát. Egy olyan interaktív kiállítást akartunk, ahol az elméleti ismeretanyag mellett az álló és munka közbeni gépbemutató is leköti a gazdálkodók figyelmét. Így könnyebb a gazdálkodónak a beruházási döntését is meghozni, mert össze tudja hasonlítani az ár-érték arányokat, és ki tudja választani azt a gépet, amely a legjobban illeszkedik a saját technológiájához, és ezáltal hatékonyabban tud gazdálkodni. A jó döntés meghozatalában a gépforgalmazók, a falugazdászok is segítik őket, vagyis a jó értelemben vett információátadás nagy mennyiségben, egy helyen valósítható meg. Az élet bebizonyította, hogy jó döntést hoztunk, amikor útjára indítottuk a rendezvényt.

– Nézzük a rendezvény fejlődéstörténetét…

– Az első szántóföldi napokon a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) társrendezésében a növényvédelem, a permetezés, a permetezőgépek voltak a fókuszban. De már itt is megteremtettük a szántóföldi kiállítás műfaját, mert mint mondtam, az álló- és mozgógépes bemutatókra, fajtasorokra és mikroparcellákra épülő rendezvényen mind a különböző hozamú hibridek, mind a terméshozam maximalizálására és az ehhez szükséges talajművelésre szakosodott gépek és gépkapcsolatok bemutatkozhattak. A grandiózus gépbemutatók mellett a mezőgazdaság aktuális kérdéseivel kapcsolatos konferenciák és kerekasztal beszélgetések, a legújabb és legbiztatóbb nemesítési és kutatási eredmények, fajták és hibridek várták az érdeklődőket. A mozgó gépbemutatónak igen nagy volt a sikere, mert itt nem laboratóriumi környezetben mutatták be, hogy a permetezőgépek mire képesek, hanem élőben, például hogy hogyan reagálnak az egyenetlen talajra, a permetezőkar érinti-e a földet egy-egy huppanó után. A gazda láthatta, hogy melyik gépnél van a gyártónak fejlesztenivalója. S ez a gyártónak is jó alkalmat teremt arra, hogy a működési hibákat felfedezze, és a gazda részéről is kap véleményt, visszajelzést. Ezért is hangsúlyoztam, hogy interaktív a rendezvényünk.

– A második rendezvénynek a Békés megyei Mezőhegyes adott otthont…

– Valóban, a tematika bővítése érdekében egy őszi bemutatót szerveztünk, Mezőhegyesen, ahol az országban egyedülálló aratási bemutatót tartottak a legmodernebb kombájnok. A NAK Szántóföldi Napok keretében két említésre méltó eseményre is sor került: a kamara stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mezőgépgyártók Országos Szövetségével. Ezzel az együttműködéssel a hazánkban tevékenykedő mezőgazdasági termelők és gépgyártók érdekeinek összehangolását, érvényesítését, piacképességük növelését, szakmai megerősödését kívánjuk elősegíteni. Fontosnak tartjuk a mezőgazdasági gépekhez értő, magas szintű tudással rendelkező szakemberek biztosítását, a műszaki színvonal és tudásszint emelését, a kutatás-fejlesztés lehetőségeinek növelését is. S közös érdekünk, hogy népszerűsítsük a megbízható, minőségi, magyar gyártású mezőgépeket a vásárlók körében, illetve a kamara kedvező gépbiztosítások közvetítésében is a tagsága rendelkezésére áll. Mezőhegyesen ötvenkilenc fajtaminősítő oklevelet is átadtak, miután az új fajták állami elismerésben részesültek. Ezúttal huszonegy cég tizenhat növényfajának ötvenkilenc fajtája kapott elismerést. A legnépesebb ezek közül a kukorica volt, melyet a cukorrépa követett tizenhárom fajtával. De volt köztük napraforgó, szója, kender, szudánifű, mák, szegletes lednek is.

– A harmadik NAK Szántóföldi Napok ismét Mezőfalván került megrendezésre.

– Megtisztelő volt számunkra, hogy az idei rendezvényünket Orbán Viktor miniszterelnök úr nyitotta meg. Több mint 50 hektáron 150 kiállító tisztelt meg minket a bizalmával, a látogatók létszáma pedig meghaladta a húszezres álomhatárt. Idén is bővítettük a rendezvény palettáját, s az erdőgazdálkodásnak adtunk nagyobb teret a bemutatkozásra. Előadások hangoztak el az erdőgazdálkodás feladatairól, lehetőségeiről, megjelent a kiszolgáló gépeket prezentáló erdősor, valamint egy vertikális talajszelvény, ami a különböző gépkapcsolatok talajra gyakorolt hatásait is képes volt bemutatni.

– Csak gratulálhatunk ahhoz, hogy életközeli kiállítást rendeznek. Hogyan összegezhetnénk a három év tapasztalatait?

– Úgy, hogy bebizonyosodott, a gazdálkodók és a kiállítók, szolgáltatók is szívesen jönnek, mert érdemes itt megmutatni magukat. Mindhárom évben a vártnál lényegesen többen látogattak ki az eseményre, ami azért is nagyszerű dolog, mert nem családi, hanem szakmai rendezvényről van szó. Ez a két nap komplex tájékozódási pont a gazdálkodók számára, akik így közvetlenül szerezhetnek be olyan releváns információkat, amelyek segítik őket a hatékonyság, jövedelmezőség javítását segítő döntések meghozatalában.

– Mi várható jövőre, 2020-ban?

– A negyedik szántóföldi napokat május 27–28-án rendezzük meg itt, Mezőfalván. A hagyományos rendezvények – álló- és mozgó gépes bemutatók, az évszaknak megfelelő fajtabemutatók, mikro- és demóparcellás növénytermesztési bemutatók, termesztéstechnológiai újdonságok, a legújabb nemesítési és kutatási eredmények gyakorlati ismertetése – továbbra is helyet kapnak. A korábbi éveknek megfelelően a 2020-as kiállítás is igyekszik az aktualitásokra koncentrálni, így kiemelt figyelmet szentelünk a klímaváltozás kihívásainak. Az innováció, a környezettudatosság, a technológiai újítások és az új, eredményes gazdálkodást segítő megoldások bemutatása, átadása a gazdálkodó agrárszakembereknek a kamara szívügye és továbbra is a rendezvény első számú célja. Egyébként már most kijelöltük a parcellákat, az álló- és mozgó gépsorok helyét, mozgásterét, összesen 42 hektárt rendezünk be. Örömmel mondhatom, hogy már elég sok kiállító jelentkezett, érdemes már most jelentkezni, mert érkezési sorrendben biztosítjuk a kiállítóknak a sátrakat. A gazda biztos lehet abban, hogy sok új információt gyűjthet, hiszen az előadósátrakban a legnevesebb szakemberek adnak elő a növénytermesztés, talajművelés, talaj-, környezet- és növényvédelem témakörökben, de lesz szó állattenyésztésről, precíziós gazdálkodásról, a Digitális Agrár Stratégiáról, öntözésfejlesztésről, és még hosszan sorolhatnám a tematikát.

– A sok fontos téma közül kiemelném a talajművelést, a talajvédelmet.

– Jó a választás, mert ez az egyik sarkalatos kérdése a növénytermesztésnek. Mi már évtizedek óta vízmegőrző talajművelést alkalmazunk, mert erre a klímaváltozás rákényszerített bennünket. Jó volna, ha télen nem látnánk szántott, de le nem zárt földeket, mert ma már nem igaz, hogy télen a csapadék szétmállasztja a rögöket, mivel gyakran nincs hótakaró. A szelek szárnyán nagyon sok milliméter csapadék elszáll. Gondoljunk bele abba, hogy a 4,2 millió mezőgazdasági művelésre alkalmas hektárról 20 milliméter víz tűnik el a szelek szárnyán a téli hónapokban, akkor ez a Balaton víztömegének a felét jelenti, s az öntözött területeken felhasznált víz közel tízszeresét, amit úgy engedünk el, hogy a növényeknek nem áll rendelkezésére az aszályos időszakban ez a vízmennyiség. A vízmegőrző talajművelésre, az öntözésre tehát nagy figyelmet kell fordítani, mert ha nem, sok kár keletkezik a klímaváltozás következtében. A vetőmagtermesztők is olyan fajtákkal jelennek meg, amelyek szárazságtűrőbbek, mert az ez irányú nemesítés már megkezdődött.

– Ha Mezőfalván nem innovatív módon gazdálkodnának, és nem lennének ennyire fogékonyak az új iránt, akkor valószínűleg nem tudnának növénytermesztési bemutatókat szervezni, hiszen csak azt tudják bemutatni, amit már Önök is kipróbáltak.

– Ez igaz, de azt kell mondanom, hogy Mezőfalva szerencsére nem áll egyedül ebben a kérdésben. A magyar gazda innovatív, mert bár még találkozhatunk nem lezárt szántásokkal, de már nagyon sok helyen vízmegőrző módon művelik a talajt. Fogékony az újra, az eredményes gazdálkodásra. Persze, vannak kétkedők, akiknek viszont meg tudom mutatni, miről beszélek. A precíziós műszereknek köszönhetően ma már rengeteg hasznos információ áll a gazdálkodó rendelkezésére, amelyek elemzésével a gazdálkodás hatékonysága növelhető. Persze szükség van informatikai elemzőkre, akik a milliónyi adatot lefordítják a gazdálkodó nyelvére, ebben van még hiányosságunk. Hiszem azt, hogy a mostani generációváltás javít a helyzeten, de a meglévő középkorú, idősebb gazdákat is figyelembe véve a hazai gazdatársadalom innovatív, hiszen az okostelefont már ők is napi szinten használják. Hadd említsek még egy példát. A ’90-es évek közepén egy repcetermesztésről szóló konferencián egy szaktekintély elmondta, hogy Magyarországon akár 150–180 ezer hektáron fognak repcét termeszteni. Sokan nem értettek ezzel egyet, mert a repce termesztése bonyolult, nagyon kell érteni hozzá, hogy eredményes legyen, számtalan rovarkártevője van. Ma 300 ezer hektár fölött van a repce vetésterülete Magyarországon, ami igazolja, hogy a magyar gazda innovatív, befogadó az új növénytermesztési technológiák iránt. Ezért vagyok bizakodó a szójával kapcsolatban is, mert erőteljesen folynak a nemesítések, és a GM-mentes szója iránt nő a piaci kereslet.

– Ön a NAK alelnökeként rálát az egész magyar mezőgazdaság folyamataira. Sok fórumon vesz részt, szoros a kapcsolata a gazdákkal. Sok támadás éri az egész mezőgazdasági termelést, mondván tönkretesszük a környezetet, kizsigereljük a földet. Van-e ennek a támadásnak alapja?

– Külön kell választani a fogalmakat. Amikor a gazdáról beszélünk (és ebben kérem a média segítségét is), akkor a gazda fogalmát ne használjuk negatív értelemben, ne járassuk le, mint a paraszt szót, amely mára szitokszóvá vált. Ezt azért mondom, mert – sajnos – időről időre megjelennek olyan cikkek, hogy valemely megyei gazda éheztette az állatokat stb. Nincs kuruzsló orvos: orvos van, vagy kuruzsló van, gazda van, vagy állatkínzó van. Az állatot kínzó, a talajt romboló ember nem gazda. A gazda a legjobb állatvédő, a legnagyobb környezetvédő, mert az, aki a földdel gazdálkodik, hittel, szeretettel, gazdaként ápolja és megőrzi a talaj termőképességét. Ő nemcsak az unokáira, hanem a további nemzedékekre is gondol. A jó gazda az egész életét a földön tölti, miért tenné azt tönkre? S adventi időszakban legyünk kicsit érzelemmel telítettek. Most, amikor ősz van, ködösek a reggelek, ha megállunk egy tábla előtt és látjuk a szántó traktort, mögötte a madarakat, akkor érzékeljük a munkát, a jövőt, a békét, és ha nagyon elmélyülünk, magunk körül érezhetjük a spirituális természetfelettit is. Aki ezt a munkát életformaként választja, az válhat gazdává. A gazda által megtermelt terméket minden nap látjuk az asztalunkon, abban ma is verejték, munka van. A gazda úgy megy ki a földjére, hogy visszagondol az elődökre is, akik ezt a földet megőrizték, s ha el is mentek, mindig visszatértek az ősi földre, az ősi rögök közé, hogy évtizedek múltán röggé váljanak maguk is. A szellemiségük, az életük, a tevékenységük, a tudásuk mind beépült a társadalmi tudatba, amit mi már birtoklunk, és kötelességünk továbbadni, továbbfejleszteni.

– Végezetül, hogyan látja a magyar mezőgazdaság állapotát, versenyképességét?

– Az ember mindig türelmetlen, szeretne gyorsabban előrelépni. Ez teljesen jogos emberi magatartás. De ha például megnézzük a búzatermés átlagának alakulását, azt mondhatom, hogy 3–4 éve még négyessel kezdődött az átlagtermés mértéke, ma pedig már ötössel. A termésátlagok növelhetők, a beltartalmi értékek javíthatók, de ehhez át kell adni az ismeretanyagot, s a gazdáknak, akiknek szükségük van erre, átvenni. A tudás átadása a kamara egyik legfontosabb küldetése, hogy mindenegyes termelői réteget arra a tudás- és információs szintre hozzon fel, ami a termésátlagát felfelé tornázza. Ehhez még szükség van időre, de egy biztos: a jövő útja a számítástechnika, a digitalizáció, az új technika alkalmazása és az automatizálás, mert e nélkül gyakorlatilag egyetlen magyar gazda sem tud hatékonyan, eredményesen működni. S mint már mondtam, erre van fogadókészség, s az eredményesebbek maguk után húzzák a többi gazdát is. A NAK Szántóföldi Napok eseményei, előadásai, bemutatói is nagyban hozzájárulnak a tudás és az információk terjesztéséhez.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai