Jó terméshozamokkal dicsekedhetünk

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: h. gy., 2019/12/03

Az őszi búza, a durumbúza, az őszi árpa, a tavaszi árpa, a rozs, a zab, a tritikálé és a repce betakarítása országszerte több mint 1,66 millió hektárnyi területre terjedt ki, a termés teljes mennyisége 7,82 millió tonna. Tavaly 1,74 millió hektáron 7,93 millió termett. A gazdálkodók az idén jó terméshozamokat értek el, a termésmennyiség visszaesése főképp a termőterület mérsékelt csökkenésével magyarázható – tájékoztatott Tarpataki Tamás helyettes államtitkár.

Búza, repce, napraforgó

Őszi búzából csaknem 952 ezer hektáron megközelítőleg 5 millió tonna termett, tavaly 985 ezer hektáron 5 millió tonnánál kicsivel több. A hektáronkénti termésátlag meghaladta a tavalyit, és az utóbbi 5 év átlagát is. Az őszi árpa 218 ezer hektárt meghaladó területe több mint ezer hektárral, az 1,195 millió tonnás termés pedig több mint 100 ezer tonnával nagyobb a tavalyinál. Éves összevetésben 10 százalék feletti a termésátlag hektáronkénti bővülése az idén.

1 táblázat. Őszi vetésű növények eredményei az elmúlt években (t/ha)
Forrás: KSH, AM  (* becsült adatok)

A repce termőterülete egy év alatt 331 ezer hektárról 296 ezer hektárra szűkült, a termésmennyiség 1 millió tonnáról 870 ezer tonnára csökkent, a hektáronkénti hozam ugyanakkor alig változott. Szakértők szerint, bár az európai gazdálkodók számára a repce egykor kiváló jövedelmezőséget biztosított, az utóbbi években az éghajlatváltozás, a politikai, és társadalmi hatások (a rovarölő szerek betiltása és a műtrágyázás csökkentése), valamint a különböző betegségek/kártevők miatt a repce egyre inkább veszített kitüntetett pozíciójából. Három gyenge év után kedvüket vesztették a gazdálkodók. Európában a legfontosabb repcetermelő országoknak több problémával, majd egyre csökkenő terméshozamokkal kell megküzdeniük. Franciaország és Németország mellett Lengyelország, Románia, az Egyesült Királyság és Ukrajna termelése is elmaradt a tavaszi várakozásoktól. Franciaország, Németország és Lengyelország ismét erős aszálynak volt kitéve, különösen a virágzást követően. Románia tavaly ősszel a repcetermesztő területeinek több mint felét elveszítette, mert aszály pusztított, vagy a gazdálkodók már el sem vetették a repcét. Románia korábban 600 ezer hektárnál nagyobb repcetermő területtel rendelkezett, a rendkívüli éghajlati viszonyok miatt idén azonban csak 200–250 ezer hektár közötti területen takarítottak be.

A napraforgó betakarítása október végére befejeződött. A tavalyinál több mint 50 ezer hektárral kisebb területen, 561,7 ezer hektáron 3 tonna körüli hektáronkénti átlaggal körülbelül 1,7 millió tonna napraforgó termett az idén. A teljes mennyiség ugyan elmarad a korábbi évekétől, de a hektáronkénti terméshozam a tavalyit több mint 1 százalékkal, az 5 éves átlagot csaknem 6,5 százalékkal haladja meg. Az idei, 3,01 tonna/hektáros országos átlaghozam történelmi rekordot jelent Magyarországon. A napraforgó piaci ára az egy évvel ezelőtti szinthez képest – a világpiaci tendenciáknak megfelelően – körülbelül 10 százalékkal magasabb. Az áremelkedésnek és a történelmi rekordhozamoknak köszönhetően a napraforgó hektáronkénti árbevétele jelentősen javult a korábbi évekhez képest, így a termelők többsége sikeresen zárhatja az idei évet.

Kukorica, szója, cukorrépa

Legnagyobb területen termesztett őszi betakarítású szántóföldi növényünk a kukorica, amely a tavalyinál több mint 40 ezer hektárral nagyobb, de az elmúlt 5 év átlagánál 7 százalékkal kisebb területen, csaknem 982,7 ezer hektáron 7,8–8 millió tonna terméssel zárt. Tavaly 7,92 millió tonna volt a kukorica, az elmúlt 5 év átlagához képest körülbelül másfél százalékos lehet a visszaesés. A hektáronkénti átlaghozam 8,49 tonnáról 7,9 tonnára csökkent a tavalyi kiemelkedő hozamhoz képest, az elmúlt 5 év átlagát ugyanakkor több mint 5 százalékkal haladja meg.

A szója esetében 2019-ben 170 ezer tonnányi terméssel számolhatunk, ami 5 ezer tonnával kevesebb a tavalyinál, de 6 százalékkal haladja meg az elmúlt 5 év átlagát. A hozamok itt is igen kedvezőek, megközelítik a 3 tonna/hektárt, ami az elmúlt öt év javuló átlagához képest is további 15,8 százalékos emelkedést jelent. Ez pedig világosan mutatja, hogy a növény egyre gazdaságosabban és versenyképesebben termelhető hazánkban is.

A cukorrépa betakarítása még nem ért véget, a termés várhatóan meghaladja a 880 ezer tonnát. A gazdák igen kedvező hozamokra számíthatnak, az első mérések szerint országos átlagban 65 tonna/hektár felettinek ígérkezik a termés, melynek a cukortartalma is megfelelő lesz.

A bőség zavara

Petőházi Tamás, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke a terméskilátásokat értékelve kiemelte, hogy a 3 tonna körüli napraforgóátlag világszinten is rekordnak számít, kukoricából ugyanakkor a tavaszi szárazság miatt a várakozásokhoz képest hektáronként 1-1,5 tonnával kevesebb termett. Az elnök hozzátette, hogy az őszi vetések jól haladnak, s kifejtette, hogy a gabona világkereskedelmének irányai megváltoztak, mivel az afrikai sertéspestis visszavetette a kínai takarmányigényt. Ugyanezért viszont a kereslet nő a jó minőségű európai sertéshús iránt, ahol a disznótartás várható fellendülése újra magával húzhatja a kukorica iránti keresletet, és azzal együtt a felvásárlási árakat is, tette hozzá az elnök.

A búza eredménye 3 százalékkal, az őszi árpáé 11 százalékkal, a tavaszié 51 százalékkal múlta felül a tavalyi eredményt. (Az 51 százalékos javulás jórészt annak köszönhető, hogy 2018-ban nagyon gyenge eredmények születtek, valamint egyre több helyen már ősszel elvetik a tavaszi árpát.) A betakarítási adatok alapján kijelenthető, hogy a búzatermelésünk öt éve stagnál, képtelen elmozdulni erről a termelési szintről. Ennek egyik oka, hogy több mint 200 fajta búza van a köztermesztésben, s ennek következtében az ország nem tud megjelenni nagy mennyiségű, egységes árualappal a piacon. A termelők nem tudtak alkalmazkodni a 15 éve kialakult új helyzethez, amit az uniós csatlakozás a piaci nyitással hozott. A piac nem fizeti meg kellő áron a minőségi termék előállítását, minimális az áreltérés a minőségi kategóriák között, viszont a fajták termőképessége nagymértékben eltér egymástól. Az új technológiáknak köszönhetően a feldolgozóipar által kinyert sikérrel gyakorlatilag bármelyik búzából emberi fogyasztásra alkalmas lisztet és pékárut lehet előállítani. Növekszik a péksütemények, kekszek és ropik fogyasztásának részaránya a hagyományos kenyerekéhez képest, amelyek előállításához jóval kevesebb minőségi búzára van szükség.

Hazai piac

A nemzetközi termelési és piaci mozgások hatással vannak a hazai gabonaszektorra is. A szeptember közepén megjelent USDA jelentés csökkentette a várható kukoricatermés mennyiségére vonatkozó előrejelzését, de ez szinte teljes mértékben a saját belső várakozásait érintette, valamint fél millió tonnával csökkentette Ukrajna lehetséges eredményét is a száraz augusztusra hivatkozva.

Jelenleg világszinten 1104 millió tonna kukoricatermést várnak. Ez az adat szinte megegyezik a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) legutolsó számaival, ami kereken 1100 millió tonnás termést jelez előre. A felhasználás ezt meghaladó mértékű lesz, mint ahogy ez már az előző két évben is történt. A világ kukoricakészlete 12 százalékkal csökkenhet, 324-ről 284 millió tonnára. Az USDA havi jelentések adataiból először az optimizmus, majd a májusi vetési problémák után egy erőteljes visszaesés látszik. Ez a hullám szinte egy az egyben leolvasható az össztermés várható változásából is (2. táblázat).

2. táblázat.
USDA kukorica termésbecslések a 2019/2020-as gazdasági év során (millió tonna)
 

3. táblázat.
Az EU-28-ban várható termésmennyiségek (millió tonna)

Az Európai Bizottság várakozásai alapján az EU-28-ban a 3. táblázat szerinti terméseredmények valószínűsíthetőek.

A táblázatból kiolvasható, hogy a búza termésmennyisége elérheti a tavalyelőtti szintet, ami az elmúlt 5 év átlagához képest 0,8 százalékos bővülést jelent. A repce termésmennyisége az 5 éves átlaghoz képest 18 százalékot eshet vissza, míg a napraforgó 12 százalékos növekedést érhet el ugyanerre az időszakra vonatkozóan.

A gabonatermelés jövedelem-pozíciójának javítására – a szakemberek szerint is – nagy szükség van. A gabonatermést befolyásoló tényezők között a gépesítés igen magas szintet ért el, a kapacitások még az időjárási szélsőségek esetén is biztosítják a minőségi munkavégzést. A vetésszerkezetben az elmúlt években bizonyos mértékű átalakulás zajlott le, mivel a kalászosok rovására az olajos növények területe növekedett. A gabona fajtaszerkezetre azonban a kísérletezés időszaka jellemző. Az időjárási kitettséget toleráló, a gabonabetegségeknek részben ellenálló, nem utolsósorban a magasabb hozamot, és szerényebb minőséget produkáló fajtákból olyan sok áll rendelkezésre, ami az értékesítéskor mennyiségi korlátokat jelent. A kereskedők részéről az egységes tételek iránti igény egyre erősebb. Az összhang megtartása kölcsönös érdek, a termelőknél a készletkezelés felértékelődött, de a kereskedők konkrét paramétereket tartalmazó szerződéses ajánlata nélkül ez a folyamat hosszan elnyúlhat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai