2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új hibridek – erős innováció!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szemerits Balázs fejlesztőmérnök, 2019/12/06

Ahhoz, hogy egy vállalat a mai világban sikereket érhessen el, elengedhetetlen tényező a termékének vagy szolgáltatásának teljes körű ismerete.

Nincs ez másképp az RAGT Vetőmag Kft.-nél sem. Sikerünk kulcsa a hibrideinkben való magabiztosság, melyet azok kereskedelmi forgalomba való kihelyezése előtt komoly befektetés és még komolyabb fejlesztői munka előz meg. Egy hibrid hazai piacon való megjelenése kizárólag több­éves kísérletekben elért kiemelkedő teljesítményének bizonyítása után következhet be. Az új hibridekkel történő fejlesztési kísérleteink – értem ez alatt még a demo vagy nagyüzemi tesztelést megelőző kísérletet – az ország különböző tájegységein kerülnek beállításra. Ennek jelentősége, hogy nemcsak az adott térségre jellemző termeszthetőségi adottságokra, hanem a hibridek országos adaptálhatóságára is információt kapunk.

Az idei évben nyolc kukoricahibrid felelt meg a szigorú kritériumoknak és ezáltal került be az RAGT Vetőmag Kft. 2020-as portfóliójába. Ezekből kettő a FAO 200–300-as, három a FAO 300–400-as és ugyancsak három a FAO 400 fölötti éréscsoportokból került ki. A legkorábbiak a FAO 250–260-as RGT MAXXATAC és a FAO 290–330-as RGT EXXACT (1. kép).


1. kép. RGT EXXACT

A kisparcellás kísérletekben hét helyszín átlagában elmondható, hogy termésszintjük 12,56 t/ha és 12,86 t/ha volt, melyhez 17,2%, illetve 16,3%-os betakarítási víztartalom párosult. A hibridek termésszintje arra enged következtetni, hogy mind a kettő inkább a jó kukorica-termőterületekre való. Közepes vagy gyengébb adottságok mellett az RGT MAXXATAC igényesebbnek, míg az RGT EXXACT jobb stressztűrésűnek bizonyult. Külső megjelenésükben való eltérés, hogy az RGT EXXACT magas, míg az RGT MAXXATAC alacsony növénymagassággal rendelkezik. Ennek következtében hasznosításukban való eltérés, hogy míg az RGT MAXXATAC kizárólag szemes hasznosítású, addig az RGT EXXACT már a kettős (szemes és siló) hasznosításban is megállja a helyét. Azonban mind a két hibridről elmondható, hogy intenzív fejlődésükkel és rövid tenyészidejükkel alkalmasak a másodvetésre is.

A középérésűek csoportjából a FAO 310–330-as RGT REAXXION (2. kép), a FAO 300–340-es RGT HIMALAYAXX és a nagyreményű FAO 370–380-as RGT TEXERO (3. kép) kerül bevezetésre. Mind a három hibridről általánosságban elmondható, hogy alacsony, középmagas növénymagassággal rendelkeznek és kifejezetten szemes hasznosításúak. Hat helyszín átlagában nézve az RGT HIMALAYAXX 12,19 t/ha-ral és 18,3%-os, míg az RGT REAXXION 12,93 t/ha-ral és 17,1%-os víztartalommal került betakarításra.

2–3. kép. RGT REAXXION és RGT TEXERO

Az éréscsoport legkiemelkedőbben teljesítő hibridje mind a tavalyi, mind az idei évben az RGT TEXERO volt (1. ábra).


1. ábra.
Az RAGT saját kísérleteiben végzett 10 legjobb hibrid országos átlaga a FAO 300–400-as éréscsoportban (2019)

A hibrid országosan 13,78 t/ha-ral és 18,6%-os átlag víztartalommal került betakarításra. Ezzel az eredményével 39 hibrid termésátlagát tekintve 106,6%-os terméselőnyt szerezve maga mögé utasította azokat a magas piaci résszel rendelkező és közkedvelt konkurens hibrideket, amelyek a kísérletben kontrollként szerepeltek. Az RGT REAXXION és RGT TEXERO már azokhoz a stressztűrő hibridekhez tartozik, amelyek szélsőséges környezeti adottságok mellett is stabilan megállják a helyüket.

A három hosszabb tenyészidejű hibrid a FAO 430–470-es kettős hasznosítású (szemes és siló) RGT EXXEMPLAIR, a kifejezetten siló hasznosítású FAO 450-es RGT SIRENIXX és a FAO 500–540-es szemes hasznosítású RH 18052. Mind a három növény robosztus alkatú és jó korai fejlődéssel rendelkezik. Míg az RGT EXXEMPLAIR és RH 18052-es hibridek 13 t/ha feletti és 21,2–22,5%-os betakarítási eredményeikkel emelkednek ki, addig az RGT SIRENIXX nagy hozamú zöldtömegével és kimagasló beltartalmi értékeivel került az RAGT portfóliójának reflektorfényébe.


4. kép - RAGT kukorica portfólió

Az RAGT portfóliója (4. kép) – köszönhetően az erős innovációs tevékenységnek – minden évben több újdonságot és hozzáadott értéket hoz az arra nyitott termelőknek. Legyen Ön is partnerünk ebben!

RAGT – a másik út a sikerhez!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza