Létkérdés az innováció

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: h-n, 2019/12/08

Prof. Dr. Gyuricza Csaba,
a NAIK főigazgatója

Gyuricza Csabával elmaradt egy beszélgetésünk, amit a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) által szervezett 45. Országos Halfőző Versenyen terveztünk el. A főigazgató ugyanis a halételek kiváló bírálója is, lévén, hogy Gyomaendrőd szülötte, ahol a halételekkel már gyermekkorában barátságot kötött. Ezt a beszélgetést sikerült az OMÉK-on pótolni, persze már nem a halételek iránt, hanem a NAIK tevékenységéről érdeklődtünk.

Az OMÉK NAIK-standján az is kiderült, hogy a központ portfoliója rendkívül széles, hiszen közismert, hogy az ágazat minden területét lefedik és kutatási, innovációs szinten foglalkoznak velük. Sőt, a négy gazdasági társaság keretében – amely szintén a NAIK része – a kutatási, innovációs eredmények hasznosítását, piacra jutását is végzik. Ezt a sokszínűséget mutatták be a 80 négyzetméteren, és felvonultatták mindazokat az eredményeket, amelyek megjeleníthetők.

Az intézet vezetőinek az is célja volt, hogy a fiatalokat ismeretterjesztő, játékos formában megszólítsák, ezért az érdeklődők különböző interaktív játékokat próbálhattak ki, szabaduló szobát alakítottak ki a vásárvárosban. És volt egy farmer szimulátor is, amelyben a legújabb, mezőgazdasággal kapcsolatos eredményeket, emészthető, szerethető módon mutatták be a fiataloknak. Az OMÉK egyik legfontosabb célja, hogy a fővárosi, városi ember közelebb kerüljön a vidékhez, és a mezőgazdasággal kapcsolatos legtöbb tévhitet, téveszmét, sztereotípiát lerombolja, szétoszlassa, és reális képet próbáljanak bemutatni az agráriumról, annak jelentőségéről. Ez azért fontos, mert ha fiatalokat szeretnének megnyerni az ágazat számára, ahhoz az szükséges, hogy a pálya vonzó legyen.

Erről a témakörről szervezett agrárkarrier konferenciát a 79. OMÉK keretében az Agrármarketing Centrum (AMC) „Az Agrárium Téged vár! Kezedben a jövőnk!” címmel. A tanácskozás elsődleges célja a mezőgazdasággal kapcsolatos hamis sztereotípiák eloszlatása volt, s nem utolsósorban az is, hogy az agrárpálya vonzó életcélként jelenjen meg a fiatalok számára. A konferencián Gyuricza Csaba főigazgató is jelen volt, s a kutatások integrációjának fontosságáról beszélt. Mint elmondta, ma nincs olyan kutatási eredmény, amely ne több tudományterület együttműködése révén jönne létre. Ez indokolta a kutatás integrációját, amely a NAIK esetében olyan formában jött létre, amire a hazai agrár-felsőoktatás is áhítozik. A főigazgató is egyetértett azzal, hogy a társadalomban nem reális kép él a mezőgazdaságról, ugyanakkor azok a fiatalok, akikben mégis megvan ez, szívesen választják az agrárpályát maguknak.

Az innováció a NAIK kutatói számára is óriási kihívást jelent. Gyuricza Csaba lapunknak elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság óriási fejlődésen megy keresztül. A következő években legalább ezermilliárd forinttal lehet megnövelni az ágazat jelenleg 2750 milliárd forintos termelési értékét. Ugyanakkor a növekedés kizárólag a gyakorlati agrárkutatás és innovatív eredmények alkalmazásával lehetséges. A főigazgató szerint a magyar agrársikerek zálogát a gazdabarát szakpolitika, a döntéseket megalapozó, világszínvonalú innováció, és a fogadókész gazdatársadalom jelenti. A NAIK rendszerében jelenleg mintegy 200 kutatási projekt van folyamatban, évente több milliárd forintot fordítanak agrárkutatásra, ennek közel 60 százalékát az állami költségvetésből finanszírozzák, a fennmaradó részt pedig uniós forrásokból, valamint szolgáltatási bevételekből biztosítják.

Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy versenyképes, fenntartható mezőgazdaságot innováció nélkül, az innovációs eredmények megjelenítése nélkül nem lehet folytatni. Az az ország, amelyik nem alapoz a kutatásra, a fejlesztésre, az innovációra, az biztosan lemarad. Ez egy olyan alaptétel, amire szerencsére mi magyarok mindig odafigyeltünk. A magyar mezőgazdaság mindig híres volt arról, hogy minden időben nagyon erős agrárinnovációt tudott felvonultatni. S ez nemcsak Magyarországon volt kelendő, hanem technológiai transzfer formájában Európában, illetve az európai piacokon kívüli országokban, területeken is aktívak a magyar kutatók. Ma is piac- és versenyképesek azok a termékek, technológiák, amelyek a magyar agrárinnovációban, a kutatások révén születnek és jönnek létre, mondta Gyuricza Csaba.

Minden területnek egyforma súlya, fontossága van, ezért nehéz kiemelni egy-egy ágazatot abból a szempontból, hogy milyen hatékonyságú innovatív tevékenység zajlik az adott területen, hangsúlyozta a főigazgató. Az innováció létkérdés és megkerülhetetlen, akár a halászati ágazatot, a növénytermesztést, az állattenyésztést, a zöldség-gyümölcs termesztést említjük. Olyan sok újdonság jelenik meg ma a mezőgazdaságban, és olyan sok új kihívásra kell választ adni, olyan sok társtudomány tör be az agráriumba, a klímaváltozásról nem is beszélve, ami folyamatos kényszert jelent a kutatók számára. Ezzel párhuzamosan már a mindennapi gyakorlatba is be kell vezetni az eredményeket, hiszen ha csak a klímaváltozást nézzük, amelynek üteme szintén felgyorsult, a technológiák szinte napi szintű átalakítását követeli meg a gazdálkodóktól is. A kutatásnak, az innovációnak az a feladata, hogy ne csak lépést tartson a változásokkal, hanem meg is előzze azt, előtte járjunk a mindennapi gyakorlatnak, és próbáljuk azt a változásokhoz alkalmazkodva a versenyképesség erősítése céljából alkalmazni és használni, jelentette ki a főigazgató.

A kutatás-fejlesztés-innováció területén soha nem lehet elégedett az ember az elért eredményekkel. A főigazgató szerint akkor sem lehetne hátradőlni a karosszékben, ha háromszor ennyi eredménnyel büszkélkedhetnénk, mert egyrészt mindig lehetne több pénzt fordítani, elkölteni hasznosan arra, hogy új kutatási területeket, új eredményeket hozzanak létre, másrészt mindig lehet hatékonyabban és gyorsabban dolgozni az új eredmények elérésében. De ha reális képet akarunk felvázolni, akkor magunkat kell elhelyezni részben a térségünkben, részben a tágabb környezetben, Európán kívül is. Panaszra nincs okunk, de elbizakodásra sem, vagyis tovább kell járnunk a megkezdett úton annak érdekében, hogy hatékonyan végezzük a munkánkat, mondta végezetül Gyuricza Csaba.

Koncentrált, dinamikus kutatóhálózat

Erősödött a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) integrációjával, és így még magasabb színvonalon válik képessé a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelésére, mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorja, amelyhez elengedhetetlen a jól szervezett szakmai bázis. Ennek érdekében átszervezték, és hatékonyabbá tették a mezőgazdaság fejlődéséhez fontos háttérintézményi rendszert. 2014-ben ezzel a céllal jött létre a NAIK, amely az elmúlt években bizonyította, hogy a gyakorlatorientált kutatás-fejlesztési és innovációs programok kidolgozásával és végrehajtásával képes a nemzet jövedelemtermelő képességének fokozására.
A kutatóintézet május elsejei integrációjával az agrárkutatási központ még erősebbé vált, tovább fejlődött a meglévő kutatóintézeti rendszer, egy koncentrált, dinamikus hálózat jött létre. Az intézményben az eddiginél átláthatóbb, költséghatékonyabb és szervezettebb szakmai munka folyik, emellett kiemelt helyet tölt be a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtásához kapcsolódó stratégiai tervezésben, hangsúlyozta a tárcavezető. Az integrációt követően az AKI legfontosabb feladatait még magasabb színvonalon végzi, folytatta a miniszter, és utalt az agrárgazdasággal kapcsolatos adatgyűjtésre, és az erre alapozott szakpolitikai kutatási tevékenységre.
Az intézet olyan uniós és hazai információs rendszereket is működtet, mint a tesztüzemi információs rendszer és a piaci árinformációs rendszer, amelyek teljesítik Magyarország tagállami adatszolgáltatási kötelezettségeit az Európai Bizottság felé. Az agrárstatisztikai információs rendszer képes megalapozni az élelmiszer-gazdaságot érintő szakpolitikai döntéseket. Az elmúlt évek adatgyűjtéseivel az intézet megteremtette azt az adathátteret, amely alapot adhat az ágazat munkaerőigényeihez illeszkedő képzési kínálat kialakításához, sorolta a miniszter. Nagy István az elmúlt években fontos kutatói sikerei között említette az agrárerdészet honosítását, a magyar rizstermesztés versenyképességének javítását célzó vizsgálatot, és azt a kutatást, amely a drónok alkalmazását vizsgálja a mezőgazdaságban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai