Az őszi kalászosok piaca

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Tikász Ildikó Edit Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2014/08/20
Címkék: őszi kalászos, őszi búza, őszi árpa, termésátlag, készlet, világpiac, nemzetközi tőzsde, tőzsdei ár

Rekord közeli búzatermés

Az előrejelzések szerint a világ búzatermelése 700 millió tonna körül alakul a 2014/2015. gazdasági évben, ami bár néhány millió tonnával elmaradhat az előző szezonétól, 3–4 százalékkal felülmúlná az elmúlt öt év kibocsátását. A 2013/2014. évi szezont követően a globális kínálat és kereslet kiegyensúlyozottabb lehet a folyó gazdasági évben, a készletek továbbra is feszesek maradhatnak, különösen a főbb exportőr országokban. Az Európai Unió egyes déli tagországaiban a cikk írásának idején a végéhez közeledett a betakarítás, a csapadékos nyári időjárás azonban több helyen – Magyarországon is – nemcsak hátráltatta a munkálatokat, hanem jelentős minőségromlást is okozott.

A magtárakba kerülő búza mennyisége idén egyes prognózisok szerint akár 140–150 millió tonnára is rúghat az EU-ban, ez 3 százalékkal haladná meg a múlt évi mennyiséget. A Közösség legnagyobb búzatermelői közül a tavalyinál nagyobb mennyiségre számítanak Franciaországban (+1%), Németországban (+1%), az Egyesült Királyságban (+30%), Lengyelországban (+2%) és Romániában (+5%). Ezzel szemben Spanyolországban (–17%), Bulgáriában (–8%), Magyarországon (–1%), és Csehországban (–2%) csökkenhet a kibocsátás.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján, Magyarországon a gazdálkodók az 1,099 millió hektár előirányzott terület 75 százalékán végeztek az aratással július 21-ig. A 4,67 tonna/hektár termésátlag egyelőre a múlt évihez hasonló, így eddig 3,75 millió tonna búza került a tárolókba. A termény minősége változó, a vártnál alacsonyabb lehet az étkezési és magasabb a takarmánybúza aránya.

Jóllehet a tavalyinál több búzára számítanak az EU-28 tagországaiban, a takarmánycélú felhasználás növekedése és az átmenő készletek gyarapodása miatt a Közösség az előző szezonhoz viszonyítva előreláthatóan 12%-kal több, 2,6 millió tonna terményt kell, hogy beszerezzen a külpiacairól, míg az export 24,5 millió tonnára (–14%) csökken a folyó gazdasági évben. A behozatal több mint felét biztosító országok közül Kanadából 34%-kal, az USA-ból 42%-kal több termény érkezhet, míg az Ukrajnából származó import közel négyszeresére emelkedhet. A 2014 júniusában aláírt szabadkereskedelmi megállapodás értelmében ugyanis keleti szomszédunk 950 ezer tonna búzát szállíthat vámmentesen az EU-ba. Szakértők szerint ugyanakkor az ország nem tudja idén kihasználni ezt a mennyisséget, mivel a Romániából és Bulgáriából származó termény ára versenyképesebb, illetve a Benelux államok a magyarországi, az egyesült királysági és a franciaországi búzát preferálják. Az EU-28 átmenő búzakészlete 14,8 millió tonna körül alakulhat a 2014/2015. gazdasági év végén, 44%-kal lehet több az egy évvel korábbinál.

Tekintettel arra, hogy a világ az előző szezonhoz hasonló, rekord közeli búzatermeléssel néz szembe, és a becslések szerint a kukorica globális kibocsátása is kiemelkedő lesz, a búza világpiaci árával kapcsolatosan negatívak (bearish) az idei várakozások. Az árupiacokon már megfigyelhető csökkenés ugyanakkor a búza esetében – a kiegyensúlyozott keresleti és kínálati viszonyok miatt – előreláthatóan mérsékeltebb lehet a kukoricánál. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza legközelebbi lejáratra vonatkozó határidős jegyzése a május eleji 269 USD/tonna (59 ezer forint/tonna) éves rekordszintről 30 százalékkal 190–200 USD/tonna sávba (43–46 ezer forint/tonna) zuhant július közepére. Előfordult, hogy a jegyzés húsz éve példátlan módon 10 napon keresztül töretlenül csökkent. A termény árára az északi féltekén zajló betakarítás is jelentős nyomást gyakorolt a vizsgált időszak második felében. A párizsi árutőzsdén (MATIF) a búza fronthavi jegyzése a chicagói trendet követte és 20 százalékkal 180 euró/tonna (56 ezer forint/tonna) körüli szintre esett. A betakarítást kísérő esőzések miatt a gabona minőségével kapcsolatos aggodalmak az európai búzaárak csökkenését valamelyest fékezik. A párizsi tendenciától eltérően a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a malmi búza legközelebbi lejáratra szóló jegyzése júniusban nem csökkent tovább, július első felében pedig 4 százalékkal 48,2 ezer forint/tonnára emelkedett, amit a minőséggel kapcsolatos bizonytalanság magyarázhat. A növekvő kínálat következtében ugyanakkor a takarmánybúza fronthavi jegyzése tonnánként 43 ezer forintra esett.

Több lehet az EU ősziárpa-termése

Az elemzők az árpa globális termését 133 millió tonna körül prognosztizálják a 2014/2015. gazdasági évre, így 9%-kal maradhat el az előző szezonétól és 3%-kal az elmúlt öt gazdasági évitől. Kisebb kibocsátásra számítanak az EU-ban, Kanadában, Argentínában, Törökországban és Ausztráliában. A globális kínálat és a kereslet a 2013/2014. gazdasági évihez hasonlóan kiegyensúlyozott lehet, az átmenő készletek várhatóan 23,2 millió tonnára (–13%) csökkennek.

A világ elsőszámú árpatermelője és -exportőre, az Európai Unió 2014/2015. gazdasági évi árpatermelését 56,2 millió tonnára (–6%) jelzik, amely az elmúlt öt szezon átlagának megfelelő mennyiség. Az őszi árpa 28,3 millió tonnát (+7,5%) tehet ki, ezen belül az őszi sörárpa 3,3 millió tonna (+18%) lehet. Az őszi vetésű kalászos betakarítása néhány tagországban már befejeződött vagy a végéhez közelített július közepén. A legnagyobb ősziárpa-termelő országok közül Német­országban (+2%), Franciaországban (+13%), az Egyesült Királyságban (+34%), Romániában (+3%) és Magyarországon (+7%) a tavalyinál több, míg Spanyolországban (–17%) és Olaszországban (–4%) kevesebb termény kerülhet a tárolókba az idén.

Magyarországon a NAK adatai szerint a 208 ezer hektár előirányzott terület egészén befejezték az őszi árpa aratását 2014. július 21-ig. A tavalyinál 2%-kal jobb, 4,55 tonna/hektár termésátlag mellett 948 ezer tonna (+10%) körül alakult az össztermés mennyisége.

Az EU-28 árpaimportja a kibocsátás mérséklődése és a vámkontingens (250 ezer tonna) miatt két és félszeresére, 85 ezer tonnára emelkedhet a folyó gazdasági évben. A szakértők szerint ugyanakkor az Ukrajnából származó árpa egyelőre nem versenyképes a Közösség piacain. A takarmányárpát 150–155 euró/tonna (202–209 USD/tonna) között lehetett beszerezni az EU piacain (FOB Rouen) 2014. július közepén, míg Ukrajnában (FOB) valamivel 210 USD/tonna fölött. A legfőbb célpiacokra, Szaúd-Arábiába és Észak-Afrikába ugyanakkor az EU, Oroszország és Ukrajna egyaránt versenyképes áron szállítja a terményt. A közösség árpaexportja az élénk külpiaci kereslet miatt így akár 6,3 millió tonnára (+10,5%) emelkedhet a 2014/2015. évi szezonban, míg a zárókészletek előreláthatóan 20%-kal 6,6 millió tonnára csökkennek.

A világ vezető árutőzsdéin (Chicago, Euronext) nem jegyzik a takarmányárpát, Párizsban (MATIF) a sörárpa legközelebbi lejáratra vonatkozójegyzése két hónap alatt 14%-kal 200 euró/tonna közelébe süllyedt július közepéig. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában megtalálható a határidős kereskedésre kínált termények között a kalászos. A termény legközelebbi lejáratra vonatkozó jegyzése április kezdete óta ereszkedik: 51 ezer forint/tonnáról 41 ezer forint/tonnára csökkent 2014. július második feléig.

Az ötéves átlagot felülmúló rozstermés

A rozs globális termése 15–16 millió tonna körül alakul a 2014/2015. gazdasági évben, 6%-kal elmarad az előző szezonétól, ugyanakkor 4–11%-kal meghaladhatja az elmúlt 5 év kibocsátását. A tavalyinál kevesebb terményt takaríthat be a világ elsőszámú rozstermelője, az Európai Unió (–11%), továbbá Fehéroroszország (–13%), Ukrajna (–38%) és Kanada (–10%) is, míg Oroszországban 4%-kal több kalászos kerülhet a tárolókba.

A világ folyó gazdasági évi rozsfelhasználását változatlanul 16,6 millió tonnára becsülik az elemzők, ami várhatóan az ipari (bioüzemanyag-gyártás) és az étkezési célú felhasználás irányába tolódik el. Az EU-28 a kieső termést előreláthatóan a külpiacairól – elsősorban Oroszországból – pótolja, így a nemzetközi kereskedelembe kerülő kalászos mennyisége akár 8%-kal is növekedhet. Bár a rozs globális átmenőkészlete a termelés visszaesése miatt 9%-kal csökkenhet a 2013/2014. évi szezonéhoz képest, az ötéves átlagot 50%-kal múlhatja felül.

Magyarországon az előirányzott 35,5 ezer hektár termőterület 39%-án takarították be a rozst 2014. július 21-ig, ez összesen 41 ezer tonna termést jelent a 2,97 tonna/hektár termésátlag mellett.

Ajánlott kiadványokPupos Tibor:
Forgótőke-gazdálkodásDr. Sutus Imre:
Gyakorlati számvitel a mezőgazdaságbanHajós László - Pakurár Miklós - Berde Csaba:
Szervezés és logisztikaDr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Ez is érdekelhetiTartósan vízhiányos időszak leszTájkép aratás utánŐszi búza fajtakísérlet 2014