Jó évjárat várható

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Agrárium-info, 2019/12/13

Tarpataki Tamás elmondta, hogy az idei szőlőtermés leginkább a 2017-eshez lesz hasonló, de elmarad a tavalyi 520 ezer tonnától. Emlékeztetett rá, hogy nyár közepéig Magyarországon és az Európai Unió bortermelő országaiban is a tavalyihoz hasonló szőlőtermést vártak, amelyet azonban a szélsőséges időjárás jelentősen csökkentett. A helyettes államtitkár jelezte, hogy az Európai Unióban (EU) is tavaly volt rekordtermés, amikor 184 millió hektoliter bor, és 6 millió hektoliter must készült, ez az ötéves átlagnál 14–15 százalékkal magasabb. Idén Európában a bortermés valamivel több, mint 161 millió hektoliter lehet. Az Unióban egyedül Portugáliában várnak nagyobb bortermést az idén a tavalyihoz képest, Olaszországban 47,5 millió hektoliter, Franciaországban 43 millió hektoliter, Spanyolországban 38 millió hektoliter borra számítanak.

Zöldszüret és krízislepárlás

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára több fórumon szólt a szőlő-bor ágazat helyzetéről. Az államtitkár elmondta, hogy örömteli tény, hogy a magyar borok egyre jobb minőségűek. Az elmúlt évek nemzetközi sikerei, a több tucatnyi díj, elismerés bizonyítja, hogy a hat magyar borrégióban minőségi munka folyik. A hazai bortermelők évről évre arra törekszenek, hogy a legkiválóbb bor kerüljön poharunkba, s ezzel is megerősítsék a magyar borok jó hírnevét. A felmerülő nehézségekkel kapcsolatban az államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt évtized sikerei mellett az idei év kíméletlen módon rámutatott szőlő- és bortermelésünk gyenge pontjaira is.

Az év első felének negatív piaci folyamatai – a telített hazai pincék és a megtelt európai borpiac, a borexport egyre nehézkesebbé válása – soha nem látott lépésekre ösztönözte az agrárkormányzatot. Az idén két borpiaci intézkedésre is szükség volt a hazai készletfelhalmozás miatt: a zöldszüreti intézkedésre uniós forrásból, és a krízislepárlás támogatására nemzeti forrásból nyílt lehetőség a bortermelők számára. A zöldszüretet mintegy 3500 hektáron, több mint 1900 termelő végezte el. A támogatás 2,52 milliárd forint, annak kifizetését a Magyar Államkincstár (MÁK) november végéig teljesítette. A krízislepárlás kerete mintegy 600 millió forintot tesz ki, s a krízislepárlásban a zöldszüreti intézkedéshez hasonlóan önkéntes a részvétel. A krízislepárlásnak kisebb hatása van a készletekre, mint a zöldszüretnek a kínálati oldalra. Ehhez azonban az Unió jóváhagyására volt szükség, ami lassította a jogalkotási folyamatot. A 100 ezer hektoliteres támogatási keret nem tünteti el a teljes borfelesleget, de tudni kell, hogy ez a pénz nem uniós forrásból érkezik, hanem a magyar költségvetésben kellett megtalálni hozzá a fedezetet.

Szőlő- és borpiac

Az államtitkár hangsúlyozta: ez az év azt mutatja, hogy a szőlő-bor szektor csak akkor lehet sikeres, sőt, csak akkor tudja fenntartani magát, ha minden szereplője – a legkisebb, pár négyszögöles szőlőtermelőtől kezdve a néhány hektáros családi gazdaságokon át a legnagyobb, több tízezer hektoliter bort előállító felvásárlóüzemekig – közösségben gondolkodik és szóba áll egymással, különösen baj idején. A szőlőfelvásárlóknak ebben a helyzetben különösen fontos feladata, hogy partnereikkel, a szőlőtermelőkkel, valamint a hegyközségek és a borvidék képviselőivel is szót értsenek. A szőlőtermelőknek meg kell érteniük, hogy a kellő időben megkötött termékértékesítési szerződés jelenti számukra a legnagyobb biztonságot, és nem érdemes azt a kockázatot vállalniuk, hogy termésüknek csak a szüret idején keresnek vevőt.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a magyar borimport mennyisége 2011-re érte el a maximumát 790 ezer hektoliterrel, azonban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ennek mennyisége jelentősen visszaesett: tavaly az importbor mennyisége nem érte el a százezer hektolitert. Idén az első nyolc hónapban az import 82 ezer hektolitert tett ki, az export mennyisége 629,5 ezer hektoliter volt. Az export értékét lehetne még fejleszteni, az ország legnagyobb exportpartnere jelenleg Szlovákia, ezt követi Németország és Csehország, majd az Egyesült Királyság. Átlagban literenként kevesebb, mint egy euróért exportálják a magyar bort, ami idén egy euró fölé emelkedhet, jegyezte meg Feldman Zsolt.

Jó borokra számíthatunk

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára megerősítette a minisztérium vezetőinek bejelentését, miszerint 4,2 millió mázsa szőlő termett idén, amely mennyiség az elmúlt 10 év termésátlagánál 10–15 százalékkal nagyobb terméshozamot jelent, s amiből 2,9–3,1 millió hektoliter bor készülhet. A borászok nagyon jó minőségű borokra számítanak, hiszen a visszajelzések alapján szépen érett, egészséges gyümölcsöt szüreteltek, és bizakodásra ad okot az is, hogy az idei év az aszúsodás szempontjából Tokajban is jó volt. A „zöldszüreti” támogatásról Brazsil Dávid elmondta, hogy ennek lényege, hogy a gazdák az előző két év átlagtermésének kb. 52 forinttal számított ellenértékét kapják meg kárpótlásként, ha július elején éretlenül a földre „szüretelik” a fürtöket. Figyelembe véve, hogy az állami támogatás milyen biztonságot jelent, az előző két év nagy termése pedig jó bázist ad, és a korai „szüret” még némi költségmegtakarítást is hoz, a döntéshozók nagy érdeklődésre számítottak. Ez azonban elmaradt, a termőterületnek kevesebb, mint 8 százaléka esett csupán áldozatul, ennek is túlnyomó többsége az Alföldön. A főtitkár szerint a hazai borfogyasztás lehetne egy kicsit nagyobb, hiszen jelenleg 21–23 litert fogyasztanak fejenként az elvárható 25–30 liter helyett.

A szakemberek által jósolt szőlőtúltermelési válság tehát elmaradt az idén. Tavasszal még katasztrófától lehetett tartani. A tőkék nagy termést mutattak, a pincék azonban még tele voltak az előző két év kiugróan nagy mennyiséget hozó boraival. Ráadásul az európai bortermelő országokban hasonló volt a helyzet, ott is túltermelési válságot jeleztek. A minőség szempontjából is érdekesen és ellentmondásosan alakult az év. A szüret kezdetéig nagyon sok volt az eső, és ez fokozta a gombás fertőzések kockázatát. Akik viszont július végéig meg tudták védeni a termést, azok nagyon szép szőlőt szüretelhettek. A szárazság beszárította a korábbi fertőzések nyomait, az október elejei hideg – helyenként fagyott is – különleges aromákat hozott létre a bogyókban, a meleg vénasszonyok nyara tovább érlelte, és már töppesztette is a fürtöket.

Munkaerőhiány

A mezőgazdasági ágazatok közül a borszőlőtermelés az egyik olyan, ahol meghatározó jelentősége van a kellő létszámban rendelkezésre álló, szakmailag felkészült munkaerőnek. A magyar szőlő-bor ágazat stratégiája ezért kiemelt feladatként rögzítette „Az ágazat munkaerőigényének pontos felmérését és nyomon követését”. A feladat végrehajtásának érdekében a HNT a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézettel (AKI) együttműködve egy online felmérést végzett, ami a szőlő- és bortermelő vállalkozások foglalkoztatási jellemzőinek részletes feltérképezését célozta. A 6 tématerületet átfogó, 32 kérdésből álló online kérdőív – név nélküli – kitöltésére alapozott felmérés 2019. március 1-jétől, április 22-ig zajlott, és 224 kitöltés után zárták le. A kérdőívet kitöltők 80 százaléka vezető beosztású tulajdonosként, 12 százaléka vezető beosztású alkalmazottként, 5 százaléka tulajdonosként töltötte ki a kérdőívet. (A válaszadók tehát minden bizonnyal kellő alapossággal ismerik a vállalkozás-foglalkoztatási jellemzőit.)

A felmérés visszaigazolta azt az állítást, miszerint az agráriumon belül is kiemelten nagy élőmunka-igényű szőlő-bor ágazatban komoly gondokat okoz a megfelelő munkaerő hiánya. A megfelelő munkaerő megtalálásához és megtartásához a bérek fedezetének biztosítása mellett szükségesnek tűnik a képzési rendszer mielőbbi reformja is. A képzési-szakképzési rendszernek nagyobb hatékonysággal kell elősegítenie a kellő számú és minőségű szakmai utánpótlás biztosítását az ágazatban működő vállalkozások számára. A foglalkoztatás növelése ugyanakkor kizárólag az ágazat jövedelemtermelő képességének javulása, a magasabb árú minőségi termékek arányának növelése esetében tűnik megvalósíthatónak.

Magyarország 10 legjobb bora 2019-ben

Megjelent a Winelovers 2019-es 100 legjobb magyar bor kiadvány. Az idei 100-as listában 11 borvidék, 18 szőlőfajta, 10 bortípus és 13 évjárat jelenik meg. A tokaji borok uralják a 2019-es 100 legjobb magyar bor listájának első tíz helyét. A fel­sorolás élén csak a tokaji borvidékről származó borászatok borai találhatók, amelyek között fellelhetők tokaji aszúk, szamorodnik és egy esszencia is.

Íme a 10 legjobb magyar bor 2019-ben:
1.  Pajzos Tokaj – 5 puttonyos Tokaji Aszú 2006
2.  Pannon Tokaj Pincészet – Tokaji Dominium Esszencia 2008
3.  Balassa István – Tokaji Szamorodni Nyúlászó Édes 2013 (amely első helyezést ért el a legjobb késői szüretelésű édes borok között)
4.   Szarka Pince – 6 puttonyos Tokaji Aszú 2016
5.   Kvaszinger Borászat – Relique Tokaji Aszú 2016
6.   Pelle Pincészet – Zsófia Cuvée 2017
7.   Balassa István – Tokaji Szamorodni Bomboly Édes 2017
8.   Gróf Degenfeld Szőlőbirtok – Tokaji Late Harvest „Andante” 2016
9.   Sajgó Pincészet – 5 puttonyos Tokaji Aszú 2014
10. Holdvölgy – Signature 2007

A listán szereplő első tíz bor mindegyike a tokaji borvidék valamely borászatától származik, az első öt bor ára 10 ezer forint felett van, akadnak azonban 3500–5000 forint közötti áron kapható borok is a legjobbak között. A tíz legjobb magyar borból négy tokaji aszú, de akad köztük cuvée, esszencia és tokaji szamorodni is.

 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai