Látkép a zöldség-gyümölcs ágazat idei teljesítményéről

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: H-n, 2019/12/14

A kertészeti ágazatok 260–270 ezer hektárt foglalnak el a hazai mezőgazdasági területekből, ami a mezőgazdaságilag művelt terület 5 százaléka, de 350 milliárd forint körüli termelési értékükkel már a mezőgazdaság termelési értékének 13–15 százalékát adják. Ebből következik, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél jóval intenzívebb kultúrákról van szó, hiszen a termelők egységnyi területen nagyobb termelési érték előállítására képesek: a növénytermesztés 250–280 ezer Ft/ha produktumával szemben itt – országos átlagban – hozzávetőlegesen 1,3–1,4 millió Ft/ha értéktermelésről beszélhetünk, ami az egyes kultúrák között természetesen nagyon jelentős szórást mutat.

Ledó Ferenc elmondta, hogy jelenleg Magyarországon 25–30 olyan zöldségféle van termesztésben, melyek termőterülete 200 hektárnál nagyobb. A 2019-es termesztési szezonra az időjárás jelentős hatást gyakorolt. Az átlagostól eltérő klimatikus körülmények kedvezőtlenül befolyásolták a hozamokat. Az áruházlánci értékesítésben felerősödött a globális beszállítási tendencia, valamint tovább nőtt a csomagolt termékek aránya. Egyes árufélék iránt nőtt a kereslet, ami az elnök szerint a fogyasztók életszínvonalának emelkedését jelzi. A termelői fedezeti jövedelem szintje emelkedett, de nőttek a fogyasztói árak is. Utóbbi azzal magyarázható, hogy a munkaerőhiány miatt szükséges volt megemelni a munkabéreket, és az inputanyagok árai is növekedtek.

Az eredmények megtartása és növelése érdekében még sok feladat vár az ágazat szereplőire, jelentette ki az elnök. A termelésben a vírusok okozta károk és a klimatikus hatások mérséklése érdekében a legkorszerűbb rezisztencia csomaggal rendelkező fajták minél szélesebb körű használata szükséges. Már a termesztési időszak korai szakaszában is alkalmazni kell a biológiai növényvédelmet, melynek hatékonyságát új módszerek bevezetésével kell növelni. Egyéni termelői szinten a klímaszabályozás, az integrált növényvédelem és a higiénia területén további fejlesztéseket kell tenni, hogy a szigorú élelmiszer-biztonsági követelmények teljesíthetők legyenek.

A logisztika és a kereskedelem területén a termelői árujelentések pontosításával kiegyensúlyozottabb értékesítési árképzés érhető el. A csomagolt termékek iránti igény növekedése miatt növelni kell a csomagolási kapacitást, elsősorban automata rendszerek beszerzésével. Az egyes logisztikai munkafolyamatok digitalizálásával a papíralapú adminisztráció csökkenthető, ezzel humánerőforrás takarítható meg, és a folyamatok is felgyorsíthatók, növelhető a versenyképesség. A jelenleg meglévő laza kapcsolatok, együttműködések erősítése, főleg Európa közép-keleti régiójában a jövőbe történő egyfajta befektetésnek fogható fel, ebbe az irányba is lépéseket kell tenni. A belföldi értékesítés az áruházláncok miatt erős ugyan, de idővel korlátok jelentkeznek, ezért az exportpiacokat bővíteni kell, melyhez értékesítési programokat kell kialakítani.

Konzervipari növények

Zöldborsó: 2019-ben sem indult könnyen az év, mert a tavaszi csapadékhiány miatt szinte „porszáraz” talajba vetettek a gazdák. Az április közepéig elvetett borsók csak kelesztő öntözéssel keltek ki. A hűvös, csapadékos május kimondottan kedvezett a zöldborsónak, jó termés ígérkezett. A június 10. körül érkező hőhullám, a több napon keresztül tartó hőség jelentősen rontotta a várakozásokat. A tervezett 5,6–5,8 t/ha közötti országos termésátlag helyett az átlag végül 4,8–5 t/ha körül alakult. Ez azonban annyira alacsony, hogy éppen csak fedezi a termelés költségeit. A termelőkkel beszélgetve várható, hogy jövőre tovább csökken a zöldborsó termőterülete, mert egyre kockázatosabb lesz a termesztése, elsősorban a nagy meleg miatt.

Csemegekukorica: A feldolgozóipar részére idén kevesebb csemegekukorica került főnövényként elvetésre, mint tavaly. Ez annak ellenére történt így, hogy a tavalyi kisebb termés az idei évre jó piaci lehetőségeket körvonalazott. Később másodvetések ezt részben korrigálták, így végül idén mintegy 32 ezer hektár körüli területre került csemegekukorica. A gondos tervezés, a vetések ütemezése ellenére július végére, augusztus elejére a betakarítás összetorlódott. A kánikula miatt az érés is felgyorsult, gyakori volt, hogy mire a tábla betakarításra került volna, a szemek már túlértek. A feldolgozói kapacitások hiánya miatt ebben az időszakban jelentős mennyiségű termést nem tudtak betakarítani. A jelenlegi becslések szerint a csemegekukorica idei mennyisége nem fogja elérni az előzetes várakozások alapján remélt 500 ezer tonnát. A frisspiaci, úgynevezett „csöves” csemegekukorica termesztése egyre nagyobb jelentőséggel bír, azonban az ilyen célú termés mennyiségét még becsülni is nagyon nehéz, mivel a termés jelentős része még mindig feketén vagy szürkén kerül értékesítésre. Egyre jelentősebb a frisspiaci csöves kukorica exportja is.

Ipari paradicsom: Nehezen indult a szezon, április végétől május végéig az esőzések feláztatták a talajokat, aminek következtében csúszott a palánták kiültetése. A szokatlanul hűvös május negatívan hatott a fejlődésre, ami a betakarítás idejét is eltolta. A megszokotthoz képest 7–10 nappal később, augusztus 15-én kezdődtek meg a betakarítási munkák. A júliusi és augusztusi időjárás miatt a fajták „összeértek”, ezért szeptemberben munkacsúcs alakult ki. A betakarítás szeptember végén fejeződött be. Idén a hosszú tenyészidejű fajták és a helyre vetések is „vizsgáztak”, mert kiderült, hogy mennyire tűrik a „lábon tartást”. A szélsőséges időjárás ellenére az állományok jók, a tervezett 125–130 ezer tonna betakarított mennyiségre reális esély van.

Szabadföldi zöldségek

Hagymafélék: A fokhagyma betakarítása megtörtént. A legtöbb termelő átlagos évet tudhat maga mögött, az előzetes becslések szerint 6–7 t/ha közötti átlagos hozammal. Tavasszal a nagy aszály, május–júniusban a sok csapadék okozott problémákat. A tárolhatóságra a betakarítás táján hulló esők nem hatottak kedvezően. A vöröshagyma vetésénél még rendkívüli aszály volt, ezért csak öntözés mellett tudtak kikelni a növények. Májustól aránylag kedvező volt az időjárás a hagymák fejlődéséhez. A sok csapadék miatt azonban növényvédelmi problémák adódtak, amelyek mennyiségi és – tárolási hagyma esetén – minőségi veszteségeket is okoztak. A vöröshagymát termelők a tavalyinál mindenképpen jobb évre, összességében véve azonban csak egy átlagos évre számíthattak. Azt, hogy a termelők ténylegesen milyen jövedelemhez jutnak, még az európai hagymahelyzet is befolyásolja.

Gyökérzöldségek: A kora tavaszi aszályos időszakban, a vetések idején a magok többnyire száraz talajba kerültek, ezért kelesztő öntözésre volt szükség, hogy az állományok kelését biztosítani lehessen. A május–júliusi időszakban hulló csapadék jótékonyan hatott a növények fejlődésére. A nagyobb mennyiségeket október folyamán szedték fel. A terméskilátások bíztatóak. 

Káposztafélék: A káposztaféléknek összességében kedvezett az idei termesztési szezon, kivéve az augusztusi hőségnapokat. Mivel az egyes fajok és ezen belül még a fajták is eltérő tenyészidővel rendelkeznek, melyekhez többféle termesztéstechnológia és ültetési idő társul, az időjárásnak eltérő hatása volt az egyes kultúrákra. A növényvédelmi helyzetet tekintve helyenként jelentős problémát okoztak a fitopatogén gombák és a baktériumok. Az állati kártevők közül több is megjelent az állományokban és néhol jelentős károkat okoztak. Kártételükre még szeptember folyamán is számítani lehetett. Az eddigi jelzések alapján a termelők egy átlagos évre számíthatnak.

Paprikafélék (étkezési és fűszerpaprika): Az étkezési paprika termesztése szabadföldön jelentősen visszaesett az elmúlt években, már csak körülbelül 650–700 hektáron folyik termesztés. A fűszerpaprika termőterülete 1800–1900 hektár között van. Az idei időjárás nem kedvezett az étkezési paprikát szabadföldön termesztőknek. A sok csapadék miatt erős fertőzési nyomás alakult ki, különböző fitopatogén gombák és a Xanthomonas baktérium is komoly problémákat okozott a termelőknek. Az idei év megmutatta, milyen nagy lehet a rezisztens fajták szerepe. A fűszerpaprika minőségére az augusztus végi meleg kedvező hatással volt. A paprikatermelők közepes szezonnal zárták az idei évet.

Dinnyefélék: Idén 4600–4700 hektáron termett dinnye Magyarországon. Az előző évhez képest Békés megyében területcsökkenés, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében területnövekedés következett be. Az ültetések a szokott időben megtörténtek, de a rendkívül hűvös májusnak köszönhetően a tavalyi évhez képest idén az első tömeges szedések 10–14 nappal később történtek meg. A magyar dinnye komolyabb volumenekben idén július 8–10. körül jelent meg a piacokon, de túlkínálat nem volt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termőterületeken termett dinnye nagyobb tömegben augusztus 5–10. között jelent meg a hazai piacokon. Ekkorra a békési dinnye zöme kifutott, így belpiaci konkurencia nem alakult ki, a kínálat kiegyensúlyozott volt. Az augusztusi időjárás pozitívan hatott a fogyasztásra.

Minőség tekintetében a 2019. év nem volt olyan kimagasló, mint az előző. A minőségi problémákat részben az időjárás, részben szakmai-termesztéstechnológiai hibák, részben a felvásárláshoz kapcsolódó körülmények okozták. A jövőben a dinnyetermelőknek nagyobb összefogásra, magasabb szintű integrációra lesz szükségük ahhoz, hogy a mind a hazai, mind a külpiacokon jobban érvényesüljenek, és a garantált minőség mellett a fogyasztók bizalmát is megtartsák. A várakozások szerint az idei görögdinnyetermés 175–180 ezer tonna volt. A sárgadinnye idei termőterülete 450 hektár körüli, a termelés 60 százalékban már fóliás. A termés mennyisége a tavalyi 16–17 ezer tonnás szint körül mozgott.

Hajtatott zöldségfélék: A hajtatott zöldségfélékre az időjárási viszonyok kevésbé hatnak, mint a szabadföldi zöldségfélékre. Az elmúlt évek termesztéstechnológiai és technikai fejlesztéseinek köszönhetően főleg a melegigényes kultúráknál (paprika, paradicsom, uborka) megállt a területi csökkenés, ezzel párhuzamosan tovább javultak a hozamok és a minőség. A termelői árak is kedvezően alakultak 2019-ben, ami ellensúlyozta a megnőtt termelési költségeket. Az akut munkaerőhiány továbbra is gond, nemcsak a hajtatásban, de az összes kertészeti alágazatban. A jelentősen megemelt bérköltségek ellenére sem mennyiségben, sem minőségben nincs megfelelő munkaerő, ami sok esetben hátráltatja a fejlesztéseket.

Paprikafélék: Mindhárom fontos fajtatípusnál (TV, Hegyes erős, Kápia) szinte mindig keresleti volt a piac, kivéve az augusztus hónapot. Ez érzékelhető volt a termelői és fogyasztói árakban egyaránt. A hűvös május miatt a hidegfóliás állományok szedése később kezdődött, ez az idei szezont jobban széthúzta. Idén 1500–1550 hektár termőterületről 180–185 ezer tonna étkezési paprikát takarítottak be az üvegházi és fóliás termelést folytató kertészek. Kisebb növényvédelmi problémák az idén is jelentkeztek. Május és június folyamán erős levéltetű-fertőzés alakult ki, júliusban és augusztusban a tripsz jelentett gondot a termesztőknek. Augusztus közepétől a bagolylepkelárvák és a poloskák keserítették a hajtató kertészek életét. Becslések szerint az integrált biológiai növényvédelem aránya országosan meghaladja a 70 százalékot.

Paradicsom: A Vidékfejlesztési Pályázat adta lehetőségnek köszönhetően idén újabb korszerű üvegházakban kezdték meg a termelést. A modern termesztőberendezésekben 100 százalékos az integrált biológiai növényvédelem. A termesztésben tovább nőtt a koktélparadicsom aránya. A piac augusztus második felét kivéve keresleti volt, július végén és augusztus elején enyhe hiányhelyzet alakult ki, ami megmutatkozott a termelői és fogyasztói árakban is. A várakozások szerint az idei évben 130 ezer tonna hajtatott paradicsomot takarítanak be. Jövőre még további üvegházi felületeken indul meg a termelés, ezért növelni kell a termelői összefogás szintjét és új értékesítési csatornákat kell találni.

Kígyóuborka: Mind a termelés, mind a piac kiegyensúlyozott volt. A tavalyihoz képest valamelyest nőtt a termőterület, a növekedés 5–8 hektár közötti, a termesztés újonnan létesült, korszerű üvegházakban kezdődött meg. Növényvédelmi szempontból 2019 átlagos évnek mondható. Továbbra is az atkák okozzák a legnagyobb gondot. Május és október között további piaci lehetőségek tárultak fel mind a hazai, mind az exportpiacokon. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználására, az igények kielégítésére már megvannak a korszerű termesztéstechnológiák is.

Káposztafélék: Tovább csökkent a hajtatott káposztafélék termőterülete. A káposztafélék hajtatását többnyire elavultnak számító, kis légterű fóliasátrakban végzik, azonban egyre több termelő hagy fel az ilyen jellegű tevékenységgel. Az idei év első harmadában az időjárás kedvezett a termelőknek, időben történtek meg a betakarítások, a mennyiségek és a minőség is jónak volt mondható. A skandináv országok jó exportlehetőségnek bizonyultak. A termelői árak kedvezően alakultak, így a káposztafélék hajtatásával foglalkozó kertészek jó évet zárhattak.

Összegzésül Ledó Ferenc elmondta, hogy a zöldségágazatban idén mennyiségi rekordok ugyan nem születtek, de a legtöbb növényfaj esetében a termelői árak és a minőség is jobb volt a tavalyinál. A korszerű technológiával dolgozó, magas minőséget és nagy hozamokat produkáló termelők mindenképpen eredményes évet zárhatnak. Az idei év szélsőséges időjárása is azt mutatja, hogy csak korszerű technológia mellett (öntözés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, korszerű fajta) lehet biztonságosan és eredményesen termelni. Jelentősen növekedett az értékesített áru mennyisége, főleg a belföldi értékesítés volumene nőtt. Növekszik a friss, minőségi terméket keresők aránya is. Az ágazat fejlődését továbbra is hátráltatja az akut munkaerőhiány, az adózás hiányossága (áfa, őstermelés), a fekete- és szürkekereskedelem még mindig magas aránya. További erőfeszítéseket kell tenni az integráció területén, melynek együtt kell megjelenni a termelés és az értékesítés területén, mondta végezetül a FruitVeb elnöke.

Fogyasszunk több zöldséget, gyümölcsöt!

Kevés zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt a magyar, jelezte a KSH egy három évvel ezelőtti kutatási anyagban. A kisgyermekes családok naponta mindössze 262 gramm friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, ezzel az adattal Magyarország az utolsók között van az Európai Unióban. A fogyasztás növelése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén megrendezte az Európai Friss Kalandok nevű programsorozatot, amelynek keretein belül idén több, mint 3000 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt osztottak szét a gyermekes családok között. A fogyasztásösztönző kampány a NAK és az Interfel nevű francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet szervezésében valósul meg.
Az Interfel egy 1976-ban létrehozott francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet, amely a frisszöldség- és gyümölcságazat szereplőit, szakértőit fogja össze, képviseli az érdekeiket a termeléstől kezdve egészen az értékesítésig. A szakmaközi szervezet célja, hogy párbeszédet folytasson a különböző ágazatok között, illetve népszerűsítse a frisszöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint felhívja az emberek figyelmét a változatos és kiegyensúlyozott étrend fontosságára, köztük a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra.
A kampány azért is aktualitás, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai is igazolják, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása lényeges szerepet játszik a gyermekek fejlődésében, a betegségek megelőzésében, valamint az egészségügyi állapot javításában, fenntartásában. A nemzetközi trendekkel párhuzamban azonban Magyarországon is folyamatosan csökken a lakosság körében e termékek fogyasztása.
A NAK korábbi tájékoztatása szerint az Európai Friss Kalandok elnevezésű, hároméves, 2018–2020 közötti edukációs kampány főként a gyermekeket és a gyermekes családokat ösztönzi a friss zöldség és gyümölcs fogyasztására. Az 5 millió euró költségvetésű program finanszírozását az unió 80 százalékban vállalta, és az Agrárgazdasági Kamara 1,2 millió euró támogatásban részesült.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai