A termőföldtől az asztalig - NÉBIH burgonyakonferencia 2019

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2019/12/15

A burgonya szerepét a termőföldtől az asztalig körüljáró rendezvényen többek között burgonyanemesítők, fajtaképviselők, burgonyafeldolgozók, éttermi és nagykonyhai szakácsok, közétkeztetési konyhavezetők, szakácsokat oktató szakoktatók és kereskedők is képviseltették magukat a hatósági szakemberek mellett. Az Élelmiszer-higiénikusok Társaságának szakmai támogatásával megrendezett tanácskozáson az előadások során kiemelt figyelem irányult a fajtaelismerés hazai tendenciáira, a burgonyával kapcsolatos minőségi és érzékszervi kritériumokra, valamint a vendéglátásban és közétkeztetésben betöltött szerepére.

Fajtaelismerés, vetőburgonya-helyzet

A burgonya fogyasztása, illetve termesztése több ezer évre nyúlik vissza. Magyarországon is jelentős növény volt a múltban is, 1920 és a második világháború között 250–300 ezer hektáron. Az 1950-es évektől kezdődően a termesztésben számottevő visszaesés következett be, ’80-as években már csak 50 ezer, az ezredfordulót követően alig 25 ezer, jelenleg 10–13 ezer hektáron termesztjük a szóban forgó kultúrát.

Az okok közismertek – mondta a fajtaelismerést, vetőburgonya-helyzetet összefoglaló előadása bevezető részében Lukács József, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság (MGEI), Vetőmagfelügyeleti Osztályának Osztályvezetője. Mint megállapította, hasonló a helyzet a vetőgumó-előállítással is. A 2000-es évek elején 450 hektár volt a terület, mostanra 150 hektárra apadt a vetőgumó termesztési területe. Pozitív változás viszont, hogy a termésátlagok erőteljesen, a hektáronkénti 5 tonnáról 25 tonnára emelkedtek, köszönhetően az új fajtáknak, a minősített vetőgumó használatának és az alkalmazott technológiának. Ami az egy főre jutó fogyasztást illeti, a kép nem túl rózsás, hiszen míg ebből az egyik legolcsóbb, fontos népélelmezési cikkünkből a ’60-as és ’70-es években 80 kilogramm volt az egy főre eső éves fogyasztás, addig napjainkban már csak ’60–65 kilogramm.

Az előadó a visszaesés okai között említést tett a burgonyatermesztés kritikus pontjairól. Utalt rá, hogy öntözetlen viszonyok között nagyon kockázatos burgonyát termeszteni. A hazai burgonyapiac helyzetét elemezve a szakember aláhúzta annak jelentőségét, hogy változóban vannak az étkezési szokások, megnőtt az áruházláncok kommunikációs szerepe. A nagykereskedő láncok a burgonyapiacra azért is lehetnek nagyobb hatással, mert a hazai igényeket import nélkül nem lehet kielégíteni, és a behozatalban ezek a cégek meghatározóak lehetnek. Gondot okoz, hogy a minőségi vetőburgonya felhasználása jelentősen csökkent. Ez minőségi visszaesést idézett elő a termesztésben. További probléma, hogy a háziasszonyok szívesebben vásárolják a feldolgozott termékeket, ezek előállítását azonban nehezíti az a körülmény, hogy hiányzik a feldolgozóipari háttér. Az állami fajtaelismerés jogi szabályozásával kapcsolatban az előadó elmondta, hogy egy új fajta a bejelentéstől az elismerésig és a vetőmag kereskedelemig egymásra épülő nemzeti és nemzetközi jogszabályok által vezérelten, az EU-tagországok jogi gyakorlatával összhangban történik, ezeknek maradéktalanul meg kell felelnie. A növényfajták állami elismeréséhez és a növényfajta-oltalom megszerzéséhez szükséges kísérleti vizsgálatokat – a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott módszertan szerint – a NÉBIH MGEI Fajtakísérleti Osztályai végzik el.

A fajtakísérleti szakterület munkájának legnagyobb részét a gazdasági értékvizsgálatok, a kórtani vizsgálatok és az úgynevezett DUS-vizsgálatok teszik ki. A DUS megjelölés a megkülönböztethetőséget, az egyöntetűséget és az állandóságot jelenti.

Lukács József osztályvezető szólt arról is, hogy a NÉBIH az egész országot behálózó kísérleti hálózattal rendelkezik, ami jelenleg 15 fajtakísérleti állomást jelent, illetve a budapesti központot. A fajtakísérleteket régiós rendszerben végzik. Burgonyakísérletek folynak Gyulatanyán, Újfehértón, Tordason, Röjtökmuzsajon és Keszthelyen. Utóbbi nem tartozik közvetlen a NÉBIH hálózatába, hanem kihelyezett kísérletként működik. Szepesbélán (Szlovákia, Spišská Belá) pedig DUS-vizsgálatokra kerül sor. A burgonya gazdasági értékvizsgálatát a hatóságok más növényekhez hasonlóan 4 ismétléses, véletlenblokk-elrendezésben végzik. Standard fajtákkal mérik össze a fajtajelöltek teljesítményét (Cleopátra, Desirée, Agria, Lady Rosetta). A vizsgálat hároméves, de két pozitív egybehangzó év esetén a fajta állami elismerésre előterjeszthető. Burgonyavizsgálati csoportok: két éréscsoport és két szaporítási fokozat.

Az előterjesztési döntések több mint 40 fajtatulajdonság, például a termőképesség, a tenyészidő, az étkezési érték, a gumók mechanikai sérülésekkel szembeni tűrőképessége, a tárolhatóság, a fertőző- és élettani betegségekkel szembeni ellenállóság összevont értékelésén alapulnak. Az elsődleges felhasználási cél határozza meg a ténylegesen figyelembe veendő fajtabélyegeket. A beltartalmi és felhasználási érték meghatározása főzési, sütési próba és ízbírálat alapján történik.

Kórtani vizsgálatok

Nagyon jelentősek a növénykórtani megfigyelések. A kísérletek növénykórtani értékelhetőségét a fertőzési nyomás, a fajták közötti különbségek határozzák meg. Kötelezően vizsgálandó betegségek: minden évben fellépnek járványos fertőzéseket okozva. Leromlást okozó vírusbetegségek:

• burgonya levélsodródás vírus (PLRV);
• burgonya Y-vírus (PVY) és komplexei;
• burgonyavész (Phytophthora infestans);
• sugárgombás varasodás (Streptomyces scabies, Streptomyces spp.)
• gombás és baktériumos eredetű gumórothadások (Fusarium spp., Alternaria solani, Phytophthora infestans, Pecto­bacterium spp.);
• egyéb fertőző és élettani gumóbetegségek/elváltozások (burgonyahimlő, ezüstfoltosság, ikernövés-fiasodás, edénynyaláb-fásodás, vasfoltosság, üvegesség, üre­gesség).

Nemzeti fajtajegyzék és közösségi fajtakatalógus

Az EU minden tagországa számára kötelezővé teszi a Nemzeti Fajtajegyzék elkészítését és annak működtetését. Az EU-ban növénytermesztés céljára forgalmazni csak minősített, államilag elismert és az állami elismerés alapján Nemzeti Fajtajegyzéken (NL) és az EU Közös Katalógusán (CC) regisztrált fajtát lehet.

Bármely EU-tagországban hivatalosan regisztrált (fajtajegyzéken szereplő) fajta szaporítható és szaporítóanyaga forgalomba hozható az EU teljes területén (28 tagország). A fajtaszerkezet korai fajták irányába való eltolódása az 1990-es évek második felétől elkezdődött és a tendencia később folytatódott, ami a fajták termésbiztonságát javítja (pl. Pannónia, Balatoni rózsa, Botond).

A többszörös (komplex) betegség-ellenállóságot hordozó fajták is megjelentek az 1990-es évek közepétől (pl. White Lady, Santé), s az utóbbi időszakban, elsősorban a hazai nemesítőhelyek jóvoltából számuk gyarapodott (pl. Pannónia, Balatoni rózsa, Sárvári Borostyán stb.). A vetőgumószabvány mellett érvénybe léptek az áruburgonyára érvényes minőségi követelmények is. Magyarországon csak minősített növényfajta jogszabályban meghatározott minőségű fémzárolt vetőmagja forgalmazható.

A fémzárolt vetőgumó

A fémzárolt vetőgumó előnyei: garantált faj- és fajtatisztaság, vírusvizsgálat, garantált használati érték, nyomon követhetőség. A fémzárolt vetőgumó használatával megközelíthetjük a fajtákban rejlő genetikai terméspotenciálokat, az exportőrök és a hazai feldolgozóipar is egyre inkább megköveteli az eredet igazolását. A fémzárolt vetőmag felismerhetősége: a címkék téphetetlen anyagból készülnek, egyedi nyilvántartásúak, sorszámozottak, vízjellel ellátottak, kitöltésük számítógéppel történik.

A fémzárcímke tartalmazza:

• „Az Európai Unió előírásainak megfelel” feliratot;
• az illetékes minősítő hatóság megnevezését vagy annak rövidítését;
• a faj nevét;
• a szaporítási fok megjelölését;
• a fémzárolási számot;
• a fémzárolás időpontját (év, hónap);
• a termelő állam megnevezését;
• a nettó vagy bruttó tömeget, illetve egyéb mennyiségmegjelölést (pl. mag­darabszám);
• egyéb információkat (csávázás, dra­zsí­rozás).
• A címkehamisítás okirathamisításnak minősül!

A vetőmagtétel ellenőrzése:

• fémzárszám,
• címkesorszám,
• címkedátum (éééé.hh) alapján.

Várható kilátások az étkezésiburgonya-termesztésben

Szabó István, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács étkezésiburgonya szekciójának vezetője A magyarországi étkezési burgonyatermelés várható kilátásai címmel megtartott előadása után rövid interjút adottlapunknak.
– Mitől különleges a konferencia, amely felöleli a termőföldtől az asztalig a burgonya sorsát?
– Igazándiból ez egy hiánypótló rendezvény, nincs másik ilyen az országban, ahol lehetőség van a fajták bemutatására, az ezekből készült ételek megkóstolására, illetve a piaci szereplők egymásra találására. Egy végfelhasználó konyhai szakember a fajtán keresztül el tud jutni a termelőkig.
– Mint a tanácskozáson elhangzott, sajnos évről évre csökken a burgonya termesztőterülete.
– A rendszerváltás előtt 40 ezer hektár fölött volt a területnagyság, jelenleg ez a 10 ezres nagyság körül mozog. Hasonló folyamatnak vagyunk tanúi a vöröshagyma és a sárgarépa esetében is.
– Mi áll a fogyás hátterében?
– Az egyik ok, hogy folyamatosak a növényvédőszer-kivonások, amelyek pedig nagyon fontosak az eredményes termesztéshez. A másik a klímaváltozás. A nyári extrém magas hőmérséklet, a forró napok számának a növekedése és az ezzel együtt járó csapadékhiányos időszakok, illetve ezek egyre hosszabbá válása. Amit természetesen öntözéssel tudunk ugyan pótolni, de az öntözés ellenére 38–40 Celsius fokon sokk éri a növényeket, a légköri aszály komolyan visszaveti a burgonya termőképességét. Nálunk csak öntözéssel lehet eredményesen burgonyát termelni, míg Nyugat-Európában, a fő termővidékeken, Németországban öntözés nélkül is sikeresek. Az öntözésnek azonban óriási költségei vannak. Tehát hatalmas pluszköltséget kell beépíteni, és azzal együtt kell eredményesnek lennie a magyar termelőknek, ami nagyon komoly versenyhátrány. Megnőtt a vetőgumó költsége is. S bár magasabbak a fogyasztói árak, de ezek sem tudják kompenzálni a többletráfordítást.
– Mire gondol?
– Nézze, egy hektár burgonya előállításának költségei 2–2,5 millió forintot tesznek ki. Egy 40 tonnás termés 100 forintos árral számolva 4 millió forint árbevételt jelent, de ebből az a profit, ami megmarad, egyre kevesebbeket ösztönöz a burgonya termesztésére. Nagyon drága géppark is, ami pedig elengedhetetlenül szükséges a minőségi termesztéshez. A régi, elavult kombájnokkal, öntözőberendezésekkel egyre nehezebb jó minőséget előállítani. Én mindenkinek azt mondom, muszáj, kötelező megvenni a fémzárolt vetőgumót, ami önmagában 7–900 ezer forintos költség hektáronként. Enélkül nincs értelme üzleti típusú termesztésre vállalkozni. Ezek azok nagy költségek, amiket meg kell tudni finanszírozni. A pénznek gyakorta két évre előre kell rendelkezésre állnia. Kétévnyi tőkére van szükségem ahhoz, eredményesen tudjak burgonyát termeszteni.
– Mondhatnánk azt is tehát, hogy „bolond”, aki ma burgonyát termeszt Magyarországon?
– A kisebb tőkeigény miatt sokan átállnak olyan extenzív növényekre, mint a búza, kukorica, szója, napraforgó, mert alig van szükség élőmunkára, a termesztési feladatokat lényegében egy traktoros meg tudja oldani. Esetükben elkerülhető az óriási befektetés, tőkelekötés és a gazdák, bár viszonylag szerényebb bevétellel, de biztosabb haszonnal tudnak számolni.
– Mi szól a burgonya mellett?
– A burgonya a búzához képest igen magas hozzáadott értéket képvisel. Tehát értékes kultúráról van szó, és a hazai polcokon helye, a magyar agráriumból nem szabad, hogy kivesszen. A korai burgonyatermesztésre kimondottan nagyszükség van, hiszen a nyári június–augusztusi hónapokban nem tudunk külföldről sem behozni újkrumplit. Kimondottan értékes, rövid tenyészidejű fajtákból magas értékű termék állítható elő.
– Vásárlóként gyakorta találkozunk a nagyáruházak polcain rossz minőségű burgonyával.
– Valóban. Az itt kínált lédig burgonya eléggé szerencsétlen kategória. A fogyasztók válogatnak, meghagyva a kevésbé tetszetős árut. Az összkép egy-két nap után ezért nagyon csúnya. Ezért is javasoljuk a csomagolt burgonyák vásárlását. A csomagon belül egyöntetű a minőség, látható a csomagolás napja, mióta van az áru az üzletben. Az áruházakban már kötelező a jelölés, ennek egyre inkább meg is felelnek a beszállítók. Itt már rajta kell lenni a fajtának és a főzési besorolásnak is.
– Milyen most az üzemméret a burgonyavonalon?
– Néhány száz hektáros burgonyás 3–4 van az országban. A 30–50 hektáros gazdák száma 20–30, az egy-két hektáros és a kiskertes termelőkről nem állnak rendelkezésre statisztikák. Összességében 8–9 ezer hektár az a terület, ami után igénybe veszik a plusz burgonyatámogatást.
– Lesz ez jobb?
– Bízom benne, illetve hogy ennél nem lesz kevesebb a hazai burgonyaterület.
– Mivel biztathatjuk a gazdálkodókat?
– Kitörési pont lehet a korai újburgonya, ehhez keresni kell az új fajtákat. Legyen a gumó szép sima felületű, és próbálják meg minél magasabb szinten áruvá készíteni. Egyre nagyobb a piacosság, e tekintetben egyre nagyobbak az elvárások. Elvárás a mosott burgonya, s ha ezt sikerül 3, 5 vagy 10 kilós tasakba becsomagolni, nagyobbak lesznek termelői esélyek a piacon.
V.B.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai