Mindent meghatároz az ASP

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2019/12/17

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet, és Terméktanács (VHT) az idei, májusi tisztújító közgyűlésén Horváth Istvánt, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) elnökét választották meg a VHT új elnökének. Az elnök az MSTSZ és a VHT jövőbeni feladatairól, stratégiai céljairól az OMÉK keretében rendezett sertéságazati konferencián részletesen adott számot.

Teljes ágazati lefedettség

A megújult VHT működését erős ágazati szakmai szervezetek biztosítják. A VHT közvetlen tagjai a szakmai szervezetek, a szakmai szervezetek tagsága automatikusan, közvetett tagsági viszonyban áll a VHT-val, ezáltal megszűnt az ágazati párhuzamosság, s csak egy helyen kell tagdíjat fizetni.

Az elnök hangsúlyozta, hogy biztosított a teljes ágazati lefedettség, a hatékony munkaszervezet, a hatékony működés. Az első lépések között kezdeményezték az Agrárminisztériumnál a KMS védjegy MSTSZ részére történő átadását, amellyel az a céljuk, hogy megújítsák a védjegy működését, ami azt is jelenti, hogy a név is megváltozik „Kiváló Magyar Sertéshús” védjegyre (a Minőségi szót váltotta a Magyar). A védjegy csakis a Magyarországon született, felnevelt és levágott, darabolt és készítményként értékesített termékekre vonatkozhat. A megújuló KMS-ben való sertéstartói részvétel továbbra is önkéntes alapon történik. A KMS védjegy hazai elterjesztésével nem titkolt cél az sem, hogy az import sertéshús mennyiségét csökkentsék, s nem utolsósorban növeljék a hazai termelést és fogyasztást. Csak zárójelben: 2018-ban (KSH) 171 668 tonna sertéshúst importáltunk, 99 milliárd forint értékben, ez a mennyiség 2 millió darab élő sertésnek felel meg.

Minőség és minősítés

Régi, zsebbe vágó problémája az ágazatnak az itthoni, évtizedek óta kialakult húsminősítés rendszere. Magyarországon 225 sertésvágóhíd működik, ezek közül 44 vágóhídon történik minősítés. Ha a vágóhídi kapacitás éves átlagban nem éri el a 200 db/hét vágósertést, nem kötelező a minősítés. A minősítést három minősítő szervezet végzi, 56 minősítővel. A vágóállatok minősítését végző szervezetnek elméletileg egyformán függetlennek kell lenni mind az állattartótól, mind a vágóhídtól. Az állattartónak semmiféle kontrollja nincs a húsminősítő tevékenységére. Hazánkban a vágósertés jelentős részét élő árban fizetik ki, független attól, hogy utána minősítik.

A minősítés hat minőségi osztályban történik. A minőségi osztályok százalékos megoszlása szerint az „S” kategóriába 39 százalék tartozik, az „E” 48,80, az „U” 8,50, az „R” 0,57, az „O” 0,09, míg a „P” 0,02 százalékot képvisel. A szervezet célja, hogy az „S” minőségi osztály aránya 50 százalék fölé emelkedjen, s minden levágott sertést minősítés alapján fizessenek ki a gazdának. Fontos lépés, hogy a minősítő szervezet egyformán független legyen mind a vágóhídtól, mind az állattartótól. Ezt akkor lehet megtenni, ha a minősítés költségét mind a vágóhíd, mind az állattartó egyenlő arányban fizeti és egyenlő arányban kontrollálja. Az elnök jó példának hozta fel Ausztriát, ahol már 60 db/hét felett kötelező a minősítés. Ott a minősítés díja 0,6 euró, melyet 50–50 százalékban fizet a vágóhíd, illetve a sertéstartó. Ausztriában minden levágott sertést minősítés alapján fizetnek a gazdának.

Horváth István arról is szólt, hogy a VHT stratégiai célként jelölte meg a felelős állattartói magatartás erősítését. Ennek érdekében kidolgozzák a Sertéstelepi Minősítő Rendszert (SMR), létrehozzák a sertéstartó telepek járványvédelmi besorolását. Kiadják „A sertéstelepi járványvédelem” kézikönyvet, és biztosítják a járványvédelmi szaktanácsadást. A hatóságok kérésére járványvédelmi ellenőrzést tartanak. A kiemelt járványvédelmi helyzetre tekintettel az Agrárminisztériumnál kezdeményezték pályázat kiírását sertéstelepek részére hullaégetők beszerzésére. Az ország érdeke, hogy egy versenyképes, átlátható, a kor kihívásainak megfelelni tudó, jövedelmező sertéságazat fejlesztése kezdődjön meg, amit persze csak az ágazat szereplőivel közösen, közös célok mentén lehet megvalósítani.

Járványvédelem

Menczel Lászlóné, a VHT titkára is úgy nyilatkozott, hogy a szervezeti változásra mindig szükség van ahhoz, hogy az új kihívásokra megfelelő válaszok szülessenek. Azzal, hogy Horváth Istvánt, az MSTSZ elnökét választották elnöknek, jelzi, hogy a két szervezet ma már több területen egységben dolgozik. További változás a VHT-nál, hogy az ágazat problémáival – mint például a sertés vágás utáni minősítése, a KMS védjegy átalakítása – behatóbban tud foglalkozni a szakmaközi szervezet, és kialakítja az egységes, a gazdák számára is objektív módon működő vágás utáni minősítő rendszert.

A sertéságazat helyzetéről szólva a titkár elmondta, hogy bár a fogyasztó azt érzékeli, hogy emelkedik a sertéshús piaci ára, azonban a vágósertés termelői ára ma már 500 Ft/élő kg, szemben a 350 Ft/élő kg mértékkel. Mivel az afrikai sertéspestis a környező országok házisertés-állományaiban már megjelent és elterjedt, valamint a hazai vadállományban is fokozottan jelen van, ugyanakkor még nem jelent meg a hazai házisertés-állományokban, mégis jelentősen megnőtt a kockázata a betegség hazai sertésállományokba való bejutásának. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Bognár Lajos országos fő-állatorvos utasítására ingyenes fertőtlenítőszerrel támogatja a sertéstartókat. Ez azért is fontos lépés, mert a hazai sertéstartóknak nincsenek pénzügyi tartalékai, így minden piaci megingás sokkal erősebben érinti az ágazat szereplőit, mint egy tőkeerős vállalkozót.

Az afrikai sertéspestis vírusát – egyelőre – még csak a hazai vaddisznóállomány egyedeiben mutatták ki. Dr. Vajda Lajos igazgató főállatorvos (NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság, Országos Járványvédelmi Központ vezetője) szerint 1800 esetet regisztráltak, s Heves megye áll az élen a fertőzött vaddisznók tekintetében. Tény, hogy a vírus a vaddisznóállományban fenn tud maradni, és azok természetes mozgásával lassú terjedés várható, ezért a cél az, hogy a betegséget helyhez kössük, lassítsuk terjedését, illetve megakadályozzuk a házisertés-állományokba történő behurcolását.

A vaddisznók között még várhatóan sokáig jelen lesz Magyarországon a fertőzés, így a terjedése várható. A betegség terjedésének, házisertés-állományba való behurcolásának legkritikusabb tényezői közé sorolandó a fertőzött, beteg állatok (házi és vaddisznó egyaránt), a fertőzött élelmiszerek, élelmiszer-hulladékok, a fertőzött takarmány, alom, illetve a ragályfogó tárgyak, járművek. Ám a legfontosabb tényező az ember, mivel a fertőzés közvetítője maga az ember. A szakemberek szerint is a járványvédelem alapja az elkülönítés (zónák, munkafolyamatok, állatok, eszközök, dolgozók), a higiéniai kapuk alkalmazása (fizikai akadály, kézmosás-fertőtlenítés, ruha-lábbeli csere vagy mosás-fertőtlenítés), a takarítás (száraz tisztítás; előmosás-áztatás; tisztítószeres mosás, magas nyomású mosás, szárítás), és a fertőtlenítés (permetezés/habosítás, ködösítés, szárítás). A cél az, hogy a megbetegedést okozó ágensek ne tudjanak a sertésekben megtelepedni, ne terjedjen egyik épületből (légtérből) a másikba (belső járványvédelem), és ha az egyik telep fertőzött, ne jusson át a fertőzés a másik telepre (külső járványvédelem).

Járvány és piac

Menczel Lászlóné arra is rávilágított, hogy az ASP elleni védekezés közös feladat a vadászokkal, a vadgazdálkodókkal, a sertéságazat szereplőivel, az állategészségügyi szolgálattal és nem utolsósorban valamennyi állampolgárral, hiszen közös a felelősség is abban, hogy a hazai sertésállomány mentes maradjon a fertőzéstől. A vaddisznók vándorlásával terjed a vírus, de úgy a hatósági intézkedések, mint a gazdák pozitív hozzáállása következtében sikerült elérni, hogy a házi sertésállományban nem diagnosztizálták a vírust. De miután az országban megjelent az ASP, az ázsiai országok importstopot rendeltek el a magyar hústermékekre. Kína, Japán, Dél-Korea piaca egy időre bezárult előttünk, ami igen érzékenyen érinti a hazai húsipart. Az importálandó termékek hazai készletezése miatt mindenki arra számított, hogy a hús ára csökkenni fog, ám a világpiaci tendenciák úgymond „közbeszóltak”. Kínában millió szám ölték le a sertéseket az ASP-fertőzés miatt, ezért a kínai piacon keresleti helyzet alakult ki. A magyar hústermékek ugyan nem jelenhetnek meg a kínai piacon, de más uniós országok sertéseit, termékeit – ahol nem jelent meg az ASP – jelentős mennyiségben vásárolják fel. Ha pedig nő a kereslet, akkor az ár emelkedik. Az uniós piacon robbanásszerű áremelkedéssel kell szembenézni, ami a vágósertés termelői árában is jelentkezett. Ez a tendencia kihatott a magyar piacra is, és 150 forintot is meghaladó árnövekedés következett be, miután a magyar ár a német tőzsdei árakhoz igazodik. Úgy tűnik, hogy a magas árszínvonalak még tartják magukat, de hogy meddig, az kérdéses.

A titkár szerint a legnehezebb helyzetben a húsipar van, tekintettel arra, hogy a felvásárlási árak jelentősen megugrottak, aminek jogosságát senki nem vitatja. Ugyanakkor mindenki tisztában van azzal, hogy az élelmiszer olyan termék, amiben az alapanyag ára meghatározza a termék árát. Mindez azt vonja maga után, hogy a termékek árában is megjelennek a felvásárlási árak magas szintjei. S nem véletlen, hogy idehaza is nőttek a fogyasztói árak, de úgy, hogy a fogyasztói árak 10–15 százalékos növekedésével szemben a felvásárlói árak 30 százalékkal magasabbak. A kereskedelemnél tehát nem lehetett a 30 százalékos növekedést érvényesíteni, ami jelzi, hogy a feldolgozók hosszabb távon nem tudják az árak közötti különbséget kompenzálni, finanszírozni. A feldolgozóknak ugyanis nincsenek olyan tartalékaik, amivel a veszteségüket finanszírozni tudnák.

Kapacitásszűkülés a húsiparban

Éder Tamás, Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke is meghúzta a vészharangot. Az elnök az OMÉK sertésfórumán elmondta, hogy az élősertés áprilisi árrobbanását rendkívül lassan követi a fogyasztói árak változása, s csak a tőkehús esetében látnak előbb elmozdulást. Augusztusban a rövidkaraj 9, a sertéscomb 13 százalékkal került többe az üzletekben, mint 2018 decemberében. A húskészítmények esetében kritikus a helyzet, mivel a KSH által megfigyelt kategóriák fogyasztói árának növekedése augusztusig átlagosan 4 százalék volt. A magyar húsiparban 2019 augusztusáig keletkezett fedezethiány nem milliárdos, hanem 10 milliárdos nagyságrendű, húzta alá az elnök.

Lehet-e ez a helyzet még rosszabb húsipari szempontból? Éder Tamás szerint igen, ha az alapanyag árnövekedése tovább folytatódik, ha továbbra sem sikerül a növekvő önköltségeket elismertetni az árakban. Az önköltséget tovább növeli, hogy a húsipar önköltségstruktúrájában meghatározó másik tétel, a munkaerő költsége is 10 százalékot meghaladó mértékben növekedett az idén. Energia, csomagolóanyag stb. önköltsége szintén emelkedett. S rosszabbodik a helyzet akkor is, ha a kiskereskedelmi láncok helyet adnak a nyugati „készletlikvidációs” eredetű termékek irreális áron való akciózására. A vázolt tendenciáknak súlyos következményei lesznek, ugyanis egyre több húsipari vállalkozás válik tartósan veszteségessé. Vágásszám-csökkentés, fizetési határidő be nem tartása, a termelőkkel fennálló szerződések kondícióinak módosítására tett kísérlet – klasszikus válsághelyzeti jelzések. Ha beindul a csődhullám, s a vállalkozások számának csökkenése, akkor a kapacitásszűkülés is bekövetkezik, ami a hazai sertéstenyésztésre is jelentős méretű negatív hatással lesz.

A probléma megoldásához jó válaszokat kell találni. Jó válasz az önköltségek elismertetése az ipari átadási árakban és annak beépítése a fogyasztói árakba, továbbá az import önkéntes eszközökkel való csökkentése a kiskereskedelemben. A magyar eredetű húsok, illetve húskészítmények jelölésére, promóciójára erőteljesebb marketingeszközöket kell alkalmazni. A társadalmi felelősségvállalás a kereskedelmi szereplők részéről felveti a személyes felelősséget is, s azt, hogy szükség van a gazdasági partner nehézségeivel szembeni empátiára. Az is feladat, hogy a házisertés-állományt meg kell óvni a fertőzéstől. A teendők között kell megemlíteni azt is, hogy azonnali és drasztikus méretű vaddisznóállomány-ritkításra van szükség. Az állategészségügyi feltételeket be nem tartó gazdaságok tevékenységét mérettől függetlenül azonnal fel kell számolni, s csak a feltételek megléte esetén való tevékenységet szabad engedélyezni. A kártérítési rendszer gyors, biztos működtetése is elkerülhetetlen. Az ágazati szereplők folyamatos „oktatása” annak érdekében, hogy tegyenek meg mindent a vírus állományba való bekerülése ellen. Érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy a magyar sertéságazat, és annak meghatározó szereplője, a magyar húsipar ebben a nehéz helyzetben is talpon maradjon.

Állománynagyság

Menczel Lászlóné a hazai sertésállománnyal kapcsolatban elmondta, hogy továbbra is 3 millió alatti az állomány létszáma, és a létszám növekedése még úgy sem indult el, hogy kedvezően alakult az árvételi ár. Az ugyanis nem kedvez a termelőknek, hogy a termelői-feldolgozói egység nem jött létre a sertéságazatban. Az integrációk, a közös tervezés hiánya nem segítik elő az állománygyarapodást. A kiskereskedelmi magatartáson is változtatni kellene, mert az ágazat csak részben tudja a fogyasztói árakban elismertetni a termelési árnövekedést. A VHT koncepciója az, hogy itthon egy kiegyensúlyozott sertéságazatban jövedelmező termelés alakuljon ki mind a termelő, mind a feldolgozó számára. Az ágazat jövedelmezőségi szintje ugyanis erősen hullámzik, nem garantált az állandó jövedelemtermelés, ami nem vonzó a befektetőknek. Ennek következtében pedig, aligha fog a hazai sertésállomány létszáma növekedni.

Kis ASP-kronológia

2007-ben Oroszországban, egészen pontosan a Kaukázusban jelent meg az első ASP-fertőzés. A betegség 2 év alatt eljutott a szentpétervári régióig. Az ASP 2014-ben jelenik meg először az Európai Unió területén, a balti államokban és Lengyelországban. Oroszország azonnal az egész EU-ra vonatkozóan kereskedelemkorlátozó intézkedéseket léptetett életbe. 2013-ban 40 millió euró körül volt az orosz sertéshúsexportunk, ezt veszítettük el, ami 12–13 százaléka teljes exportnak. Más harmadik országok csak az érintett országokra vonatkozóan vezetnek be exportkorlátozást. Az Unióban a belga és a cseh eset egyedi, és a fertőzés 5 év alatt haladt 700–800 kilométert. Magyarországon 2018 áprilisában jelentik be az első fertőzött vaddisznót.
2018. augusztus 3-án Kína is bejelentette, hogy az ország északkeleti részén ASP-fertőzött sertéseket találtak. Másfél év alatt gyakorlatilag az egész országban megjelenik a betegség. Konzervatív becslések szerint is az állomány 40 százaléka vált, illetve válik az ASP áldozatává. A kínai importigény drasztikusan megemelkedik. Az EU kínai exportja idén júliusig meghaladta az 1,1 millió tonnát, ami 45 százalékos növekedést jelent.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai