xxx Menü xxx
2019. 09. 22., vasárnap
Móric

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

Elég lenne 4-5 fajtát termeszteni

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/08/20
Címkék: GOSZ, őszi búza, fajtakísérlet, fajtaválasztás, vetőmag, malmi búza, javító minőség, takarmánybúza

Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettesét a búza fajtaválasztás időszerű kérdéseiről,
a kalászosok jövedelmezőségéről és piaci helyzetéről kérdeztük.

– A búzafajta-választás rendkívül összetett problémakör. Évek óta vitáznak erről a kérdésről a termesztésben. A problémák azonban ahelyett, hogy megoldódnának, inkább elmélyülnek.

– Mint ismeretes, uniós csatlakozásunk óta EU-listákon lévő búzákat is lehet termeszteni hazánkban, nem kell hozzá a magyarországi elismerés. Ennek következtében bárki hozhat be EU-listás fajtát az 1300–1400 közül. Tehát, amikor bejön Magyarországra külföldről egy búzavetőmag, azt még nem próbálták ki nálunk. A termelő a dologból annyit érzékel, hogy a vetőmag igen olcsó. Anélkül, hogy általánosítanánk, tudomásul kell vennünk, hogy gyakorta előfordul, hogy a gazdálkodók a Nyugat-Európában „raktáron maradt” vetőmagkészlethez marketingépítés címén, ócsított áron jutnak hozzá. Tehát nem általában az EU-s fajtákkal van gond, hanem azzal a körülménnyel, hogy ezek nincsenek idehaza kipróbálva, nem ismerjük az előéletüket

A búzafajták problémájának ez az egyik oldala. A másik piaci természetű. Magyarországon a minőségi búzát a világpiaccal ellentétben általában nem fizetik meg a termelőnek. Egyébként mindössze 2 ezer forint különbség van tonnánként a malmi búza javára az EURO, meg 3–4 ezer a takarmánybúzához képest. Ezzel szemben Nyugat-Európában ez a differencia 6–8 ezer forint, de akár 10 ezer forint is lehet. Ráadásul az EURO és takarmány minőségű fajták 2–3 tonnával többet teremnek a malminál. Ennek következtében általában nem éri meg malmi búzát termeszteni. Ez a 2014-es szezonban nem lesz így, mert kevesebb a malmi búzatermés, körülbelül 30 százaléka csak az összes termésnek.

– Miért ez a különbség?

– Mindenekelőtt az értékesítőláncban való gyenge érdekérvényesítő képességünk okán. A kereskedők persze nem ezt mondanák. Álláspontjuk szerint Magyar­országon nyomott a kenyér ára, ők nem tudják ezt továbbadni. Tény, hogy a hazai piac Nyugat-Európával ellentétben nem fizeti meg értékén a malmi búzát. E mögött azt kell látni, hogy a Lajtán túl teljesen mások a kalászos gabona jövedelmi viszonyai.

– Számszerűsítené ezt?

– Az idén 4,5 tonna az országos átlag búzából, de vegyünk alapul egy öttonnás termést. Bár jelenleg nem éri el, de 50 ezer forintos a búzaár esetén ez azt jelenti, hogy 250 ezer forint bevétele van hektáronként a termelőnek, miközben 150–180 ezer forintot költ rá. Nyugat-Európában ezzel ellentétben viszont számolhatunk 7 tonnás terméssel, kicsit többet kap a búzájáért, mint mi, de mondjuk, 50 ezret kap ott is, és körülbelül 250 ezer forintnál nem költ többet hektáronként. Neki tehát két-háromszor annyi bevétele van a kalászos növényen, mint nekünk.

Vagyis a kalászos gabonának teljesen más a jövedelempozíciója Nyugat-Európában, mint Magyar­or­szágon. Mindenki látja, hogy aránylag magas költséggel termelünk keveset, bár jó minőséget, amit azonban a piac nem fizet meg. Egyre többen teszik fel kérdést, mi hát a jövő? A gyakorlati válasz az, hogy megpróbálnak nagyobb termőképességű, féllágy búzákat termeszteni, némileg növelve a termesztés költségeit, abban bízva, hogy közelíteni tudnak nyugat-európai kollégáik gazdatársai jövedelempozícióihoz. Az eredmény: Magyar­országon egyre inkább érezhető, hogy fajtaváltás van kialakulóban, a termelők fokozatosan álnak át a nyugat-európai, bőtermőbb fajtákra.

– Mennyire szerencsés ez?

– Egyáltalán nem az. Ennek ugyanis hasonló kockázatai vannak, mint a minőségi búzatermesztésnek.

– Mire gondol?

– Például a tápanyagellátásra. Nyilvánvaló, hogy egy öt tonna helyett, nyolc tonnát termő búzának több tápanyagot kell biztosítani minden évben. Ez folyamatos költségnövelést jelent. A másik probléma pedig az, hogy a világpiacon a lepénykenyér szegmensben a 10,5-től a 12,5-ös fehérjeszázalékig nagyon erős piaci versenytársaink vannak. Gondolok itt Ukrajnára, ahol évente 5–10 millió tonna exportárulap is képződik ebben a minőségben. És ez a minőség rendkívül nyomott árral jelenik meg a piacon, mivel a szóban forgó termék az ukrajnai viszonyokhoz van beárazva. Az ukránok EU-közeledése komoly problémát okozhat a 10,5–11,5 fehérjeszázalékos búzák Észak-Afrika piacán. Nemcsak nekünk, hanem a francia termelőknek is.

– Mit javasolna egy átlagos birtokú és felkészültségű magyar búzatermelő gazdának?

– A termőhelyi lehetőségek, a rendelkezésre álló agrotechnika és az anyagi lehetőségek hármas egységét figyelembe véve döntenék arról, hogy intenzíven, félintenzíven vagy extenzíven termesszek-e kalászos növényt.

Nem lehet pálcát törni afelett, aki most áttér a bőtermő nyugati fajtákra. Ennek igénye most közgazdasági realitás. De fajtától függetlenül mindenkinek javasolnám, hogy csakis fémzárolt, ismert származású, kipróbált vetőmaggal dolgozzon!

– Ami persze nem két forintba kerül.

– Az egy hektárra eső vetőmagköltség mind hibridnél, mind fajtánál 20 ezer forint. Ha én magam fogom a magam vetőmagját, kifizetem az oltalmi díjat, szeparátoron átnyomom, becsávázom, az is bekerül 12 ezer forintba, miközben két tonna potenciát vesztek el azzal, hogy használok nem fémzárolt vetőmagot. Nagyon komolyan figyelembe venném a talajom kultúrállapotát. Ha megkívánja a talaj, akkor ősszel is végeznék növényvédelmet, gomba- és gyomirtást is. Rengetegen elspórolják ezt. Tavasszal is kétszer háromszor megcsinálnám a gombabetegségek elleni védekezést, a kalászvédelmet. A kiadás körülbelül nyolcezer forinttal több, de a bevételben 80 ezer forint lehet a plusz.

– Várható, hogy idén a külföldi, nyugat-európai fajták iránt továbberősödik az érdeklődés?

– A Vetőmagszövetség és Terméktanács, a NÉBIH megfelelő igazgatósága, a NAK és a GOSZ közösen indít egy fajtahasználati, fémzárolt vetőmag kampányt. Nagyon bízom benne, hogy ennek lesznek kézzelfogható eredményei. A mostani eredmények valószínűleg arra fognak több termelőt sarkallni, hogy nyugat-európai fajtákat kezdjen el használni. Nagy a várakozás és érdeklődés a hibridbúzák iránt is. Ugyan drágább a vetőmagjuk, de 180–200 kilogramm helyett csak 70–90 kilót vetni hektáronként. Várható, hogy ez a tendencia felgyorsul. Köztudott, hogy búzatermesztésünk fele a világpiacon fog megméretni, piacra jutni. Ahhoz, hogy ott eredményesek lehessünk, homogén, fajtaazonos árualapokra lenne szükség. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy nincs ennyi fajtára szükség, csak azt, hogy az árutermelő terület 90 százalékán maximum négy-öt fajtát kellene termeszteni. Ezekről a fajtákról megfelelő ismerettel rendelkeznénk, amikhez tápanyag-utánpótlási termesztés-technológiát is lehetne kapcsolni, hogy az áhított homogenitás létrejöjjön.

Raskó György, agrárközgazdász:
A magyar fajták végleg kiszorulnak a köztermesztésből

– Konkrét tapasztalataim vannak, szegedi és francia fajtákkal, és azt kell, hogy mondjam, hogy a „Békés” nagyon jó eredményeket hozott egészen addig, amíg három évvel ezelőtt nem találkoztam a francia „Euclide” fajtával. Az idén a Békés nálunk 6,1 tonnát hozott átlagban, és most nagyon jó ára van, 52 ezer forintért a mai nap el lehetne adni. Az Euclide 8,6 tonnát termett, és el is adtam 159 euróért, ez nagyjából 49 ezer forint. Tehát mindössze háromezer forint a különbség a Békés és az Euclide ára között, de a hozamokat illetően 40 százalék az Euclide javára. Vagyis az egy hektárra jutó bevételünk a Békéssel 317 ezer forint, az Euclide-del pedig 420 ezer forint, vagyis 103 ezer plusz. Ez óriási különbség, és ezek után szóba sem jöhet, hogy Békéssel dolgozzak. A francia fajta harmadik éve bizonyít, kezdetben persze nem ment ilyen jól.
Ráadásul az idén kiderült, hogy a Békés nagyon érzékeny a sárgarozsdára. Háromszor kellett permetezni, míg az Euclide-et egyszer sem, ezért a hektáronkénti költsége nálunk több mint 20 ezer forinttal kevesebb lett a Békéséhez viszonyítva . A Levante nevű durumbúza, amit mi 85 hektáron termeltünk, 7,1 tonnát adott átlagban, és 210 euróért, mintegy 64 ezer forintért vették meg. Szinte hihetetlen: 460 ezer forint bevételt hozott hektáronként, azaz mintegy 200 ezer forint nyereséget.
– A szavaiból az derül ki, hogy nem szabad takarmánybúzát termelni!
– Nálunk egy kiló takarmánybúza sincs az idén sem, mert azon tényleg csak bukni lehet. Viszont a célbúza nagyon is megéri. Az Euclide úgynevezett keksz búza, tehát olyan speciális tulajdonságai vannak, amiből kiváló minőségű kekszet, nápolyit, teasüteményt, egyebet lehet készíteni. Ezt többre értékelik, mint a magyar malmi búzát.
– Könnyű Raskó Györgynek, akinek bizonyára bőven vannak külkapcsolatai.
– Ugyan már! Fogtam az autómat, bejártam Észak-Olaszországot. Így adtam el a tejet is az olaszoknak. Azóta is oda megy. Így adom el búzát, így adom el a malacot. Más miért nem tudja ezt megcsinálni?!
– Visszatérve a gyakorlati életre, hogyan vélekednek az Ön búzatermesztési gyakorlatáról szűkebb környezetében?
– Úgy, hogy környékbeli magángazdákat integrálok. Az agronómusunk megmondta nekik, hogy az Euclidet hogyan kell vetni, milyen magsűrűséggel, hogyan kell a növényvédelmét csinálni, hogyan kell műtrágyázni, fejtrágyázni. Megkapták a cégünktől a technológiát. Ma már 8–10 környékbeli gazda termel nekünk Euclidet, de jövőre már húszan is lesznek biztosan. Mert, aki velünk tartott, annak szintén rekord termése lett 7 tonna feletti átlaggal. Megtapasztalták az előnyeit, így most nagy a lelkesedés. Nekik nincs sok kockázatuk, mivel bevállaltuk, hogy mindent, az utolsó kilóig felvásárolunk és eladunk ugyanolyan áron, amit én el tudok érni az olaszoknál. Nagy az érdeklődés, már az Alföldről is bejelentkeztek őszre Euclide-vetőmagért. A vetésterülete így felmehet akár több ezer hektárra is. Nincs kockázat, óriási a kereslet iránta az olasz piacon. Becslésem szerint ott hosszú távon is sokkal jobb áron tudjuk majd célbúzaként eladni, mint ahogy ők itt belföldön tehetnék.
Az Euclide csak egy példa, mert a franciáknak még van 3–4 más olyan fajtájuk, amelyik mindegyik messze veri a magyar fajtákat minőségben is. Ilyen például a Farmeu nevű fajta, amelyik majdnem durumbúza minőséget produkál.
– Mi lehet az oka a hazai búzanemesítés lemaradásának?
– Valószínűleg az, hogy nem kapnak elég pénzt kutatásra. Nonprofit alapon nem lehet kutatni. Nagyon sok pénz kell ahhoz, hogy világszínvonalú búzája legyen valakinek. Elég szomorú, hogy valamikor a magyar búzanemesítők a világ élvonalába tartoztak, most meg már csak
a futottak között tartják számon őket. Ahogy a kukorica esetében már több évtizede megtörtént, a búzánál most jött el az idő, hogy
a magyar fajták végleg kiszoruljanak a köztermesztésből. Ha majd lesz olyan fajta, ami stabilan hozza 7–8 tonnát, és megfelelő minőséget produkál, akkor újra magyar fajtát fognak vetni a magyar gazdák, de ez állami segítség nélkül nem fog menni.

Kapcsolódó könyvek

VAGY

 Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2019/07)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adózás, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, ...
összes címke megjelenítése...alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, biztosítás, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, digitalizáció, díjazottak, dísznövény termesztés, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer ellátás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer üzem, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, értékesítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falufűtőmű, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozás, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, geotermikus energia, gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, korszerű farmmenedzsment, közlekedés, közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, Magyar Falu Program, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szakmai programok, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számtás, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szélenergia, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szőlészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajápolás, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, Tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, termelői csoportok, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföld tulajdon, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tojótyúk-tartás, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vadkár, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, Vidékfejlesztési Program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldenergia, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.