Terítéken az őszi adócsomag

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2019/12/22

Áfa-online-számla

Az egyik legfontosabb módosítás az online számlázást érinti, melyre egyébként mondhatni, hogy számítani lehetett. 2020 júliusától már nemcsak a 100 000 forintot elérő adótartalommal bíró számlákról, hanem gyakorlatilag minden számláról adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé. Az online számla 2018-as bevezetésekor több szoftverfejlesztő az egyszerűbb programozás miatt eleve nem építette be a 100 000 forintos értékhatárt a számlázó programba, mivel a NAV eddig is befogadta az alacsonyabb áfaösszegű számlákat, így sok program esetében ez a módosítás nem jelent fejlesztést.

Ennek hatása az is, hogy ekkortól a számlán minden esetben fel kell tüntetni a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő adószámának első nyolc számjegyét, ha az áfa szempontjából adóalanynak minősülő. Mivel a módosítás 2020. július 1-től lép hatályba, ezért előfordulhat, hogy azok a számlák, ahol a kiállítás a teljesítés előtt történt, nem tartalmazzák még az adóalany vevő adószámát, ezért a fenti előírás nem vonatkozik azokra a számlákra, ahol a teljesítés ugyan 2020. június 30. után, de a kibocsátás ezen időpontban vagy az előtt történt.

Az adócsomag nemcsak a jövő évet érinti, hanem kitér a 2021-es időszakra is, ekkortól már nemcsak az áfa szempontjából adóalanynak minősülőknek, hanem a nem áfaalany magánszemélyeknek kiállított számlákról is adatot kell majd szolgáltatni. Ezek a változtatások nemcsak a gazdaság fehérítését hívatottak szolgálni, hanem azt a törekvést is, hogy az adóhatóság – csökkentve a vállalkozások adminisztrációs terheit – áfatervezetet készíthessen a bevallandó áfáról.

Az online adatszolgáltatás 100 000 forintos korlátjának eltörlése érinti a befogadott számlákról szóló régi adatszolgáltatást is, melyet mindig az áfabevallás részeként kellett kitölteni. Az online beküldendő számlák körének bővülésével ennek jelentősége csökkenni fog. 2020-as évben az áfabevallásban utolsó alkalommal azokról a számlákról kell adatot közölni, amelyekre havi bevalló esetén júniusban, negyedéves bevalló esetén a II. negyedévben, éves bevalló esetén pedig 2020-ban alapított levonási jogot. Ez a kézzel kiállított számlák esetén úgy néz ki, hogy a 2020. július 1-je előtt kibocsátottak esetében szükséges csak azok áfabevallásban történő tételes adatközlése.

Nyolc napon belül

A számlázás témáját érinti továbbá, hogy csökken azon – egyébként továbbra is adómentes – ügyletek köre, amelyekről nem kell számlát kiállítani a jövőben. Ennek értelmében adómentes marad, de számla kiállítására köteles:

• az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít;
• az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít;
• a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség által a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának, feltéve, hogy az áfatörvényben foglalt egyéb feltételek teljesülnek;
• a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el két év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el két év.
• a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.

Ezzel egyetemben további változás, hogy főszabály szerint az eddigi 15 nap helyett már 8 napon belül kell intézkedni a számla kiállítása iránt.

Mint az már korábban a tavaszi adócsomagból is kiderült, 2020. január 1-től megszűnik az EVA, mint választható adózási mód. Ennek következtében január 1-jétől gazdasági tevékenységükre tekintettel a korábbi EVA-alanyok áfaalannyá válnak, így nekik a kezdő adózókhoz hasonlóan nyilatkozniuk kell majd arról, hogy milyen áfaadózási módot választanak. Fontos, hogy a nyilatkozat elmulasztása esetén a főszabály szerinti rendelkezés az irányadó, vagyis az általános áfaszabályokat kell alkalmazni. Azonban ilyenkor is lehetőség lesz a választás utólagos módosítására vagy megtételére, de csak abban az esetben, ha az nem jár a megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegének módosításával.

Járulékok

Szintén 2020 második felétől történik meg az a jelentőségteljes változás, hogy összevonásra kerülnek a mostani szegmentált járulékok, így a jelenlegi nyugdíj-, pénzbeli, természetbeni és munkaerőpiaci járulék egy társadalombiztosítási járulékká olvad össze. A járulékteher marad a korábbi, egységesen 18,5% lesz a mértéke. A családi járulékkedvezményt eddig nem lehetett a 1,5%-os munkaerőpiaci járulék után is igénybe venni, ugyanakkor a járulékok összevonása miatt jövő év közepétől már a teljes 18,5%-os járulék után lesz figyelembe vehető, mely az alacsony bérszínvonalon élőknek jelent plusz nettó jövedelmet.

A járulékokat érintő további változás, hogy 2020-tól a saját jogú nyugdíjasok járulékmentessége már az egyéb jogviszonyokra is ki fog terjedni, nemcsak a munkaviszonyokra. Az egyéni vállalkozóknak a minimálbér másfélszerese után kell fizetni az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, azonban 2020. július 1-jét követően már csak a minimálbér után.

Adózási szabályok

Gyakorlati módosítás érinti a csoportos adóalanyiság választásának szabályait, ugyanis a jelenlegi szabályok szerint a tevékenységüket év közben kezdők a csoportos adóalanyiságot csak az alakulást követő évben tudják alkalmazni először azon prózai okból kifolyólag, hogy az alanyiság választására csak az adóév utolsó hónapjának első és huszadik napja között van lehetőség. A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az évközben kezdő adózók már az első évben is élhessenek ezen lehetőséggel úgy, hogy az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kérelmezhetik a csoportos adóalanyiságot.

Bővülni fog az adóhatóság tájékoztatási kötelezettsége is. Egyrészt a jövőben egy adózó gazdasági partnereit csak akkor tájékoztatja az adóhatóság, hogy ha az adózót érintő adószabályok megkerüléséről szóló döntés véglegessé válik. Másrészt új szolgáltatásként jelenik meg a foglalkoztatottak tájékoztatása a munkáltató foglalkoztatást érintő szabályszegéséről. Ennek indokoltsága elsősorban abban rejlik, hogy a foglalkoztatott magánszemélyek gyakran csak évekkel később, például nyugdíj, szolgálati idő megállapításakor szereznek tudomást arról, hogy nem voltak bejelentve, illetve nem fizették utánuk a tőlük egyébként levont járulékokat. Éppen ezért a jövőben, amennyiben a NAV a foglalkoztató ellenőrzése során a foglalkoztatást érintő jogsértést állapít meg, arról tájékoztatja a foglalkoztatottakat.

Ugyan nem az adócsomag részét képezi, azonban mégis lényeges az a módosítástervezet, melyet a kormányhivatalok működésének egyszerűsítése okán terjesztett be a Miniszterelnökség. Ebből ugyanis az derül ki, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartását 2020-tól a Kormányhivataloktól átveszi az adóhatóság. Így az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos feladatok közül az egyéni vállalkozói nyilvántartás vezetése, a bejelentés fogadása, illetve a nyilvántartáson a változások átvezetése kerül át az állami adóhatósághoz, míg a hatósági ellenőrzési feladatok továbbra is a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál maradnak.

Illeték

Nagymértékű illetéket kell fizetni a jövőben a belterületbe vont ingatlan eladásakor nyert összeg után. A tervezet szerint a 2020. január 31-ét követően belterületbe vont ingatlanok értékesítésekor illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Az illeték minden olyan ingatlanra vonatkozik, amelyet a tulajdonosa a tulajdonjogának fennállása alatt, de az ingatlan értékesítését megelőző 10 éven belül vont belterületbe. Az ezen feltételnek megfelelő ingatlan után akkor nem kell az illetéket megfizetni, ha az ingatlan szerzését követő 6. vagy azt követő évben vonták belterületbe. Az illeték mértéke az ingatlan szerzéskori, valamint értékesítéskori értékkülönbözetének 90%-a. Az illetéke megfizetésére külön szabályok vonatoznak, ugyanis az illetékek esetében megszokottól eltérően nem a szerző fél, hanem a belterületbe vont ingatlan értékesítője köteles.

Egyszerűsítést és a versenyképesség javítását is eredményező javaslat a veszteség pótlásához már nem szükséges pótbefizetés közvetlen eredménytartalék javára történő elszámolásának a lehetővé tétele. A javasolt új előírás szerint, ha a tulajdonos lemond a pótbefizetésből adódó követeléséről, akkor annak összegét a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.

Az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az indokolt valorizáció érdekében a javaslat a kis értékű eszközök (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) egy összegű terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozó értékhatárt 100 ezer forintról 200 ezer forintra emeli.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai