Kérdések–válaszok–tudomány–integráció

Kategória: Agrárgazdaság | 2019/12/23

„Soha akkora szükség a tudományos eredményekre, a kutatásban rejlő lehetőségekre nem volt, mint most, amikor olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, mint az éghajlatváltozás” – mondta, hozzátéve, hogy önmagában senki sem talál válaszokat, ezért széles körű összefogásra van szükség.

A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány a kihívások leküzdésében maximálisan számít a Mezőgazdasági Intézetre, amely immár hét évtizede segíti a gazdákat, és szolgálja a magyar agráriumot.

Nagy István hozzátette, a klímaváltozás mellett az elöregedő gazdálkodói társadalom, a globálissá váló verseny és az alacsony együttműködési hajlandóság is megoldásokat követel. A miniszter arról beszélt, hogy a szélsőséges időjárási helyzeteket kezelni képes növények nemesítése előtérbe fog kerülni, ugyanakkor fontossá válik a tápanyag-utánpótlás csakúgy, mint a környezetterhelés csökkentése. A gazdáknak „el kell szakadni apáik örökségétől” és ki kell védeniük a szélsőséges körülményekből fakadó nehézségeket: át kell térni az öntözéses gazdálkodásra és a forgatás nélküli talajművelési módra.

Az agrárminiszter elmondta, hogy a kormány 12,3 milliárd forint forrást biztosít a mezőgazdasági génmegőrző programra, ebből idén már 1,7 milliárd forint rendelkezésre állt. Két kiemelt génmegőrzési intézet összevonásával létrehozták a Nemzeti Biodiverzitási és Génmegőrzési Központot, valamint felállt a Nemzeti Öntözési Központ, amely az öntözés elterjesztését tűzte ki célul. A hetvenéves intézetet 1949-ben hozták létre Martonvásáron a Brunszvik-, majd Dreher-birtokon, amely 1953-tól volt az MTA kutatóhálózatának tagja egészen az idei évig – ma már az Eötvös Lóránd kutatási hálózat tagjaként működik. Fő feladatuk a kalászos gabonák és a kukorica komplex kutatása a magyar gazdák mindenkori igényeinek és az aktuális nemzetközi trendeknek megfelelően.

Veisz Ottó, az intézet főigazgatója elmondta, hogy az intézet hírnevét a hibridkukorica hozta meg: az Mv5-ös volt Európában az első, a világon a második hibridfajta.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai