Fele annyi jégkárt jelentettek

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: NAK, 2019/12/24

A rendszer működése többszörösen kifizetődik az országnak, hiszen a megtérülést nem csak az mutatja, hogy 2017-ről 2018-ra egymilliárd forinttal csökkentek a Kárenyhítési Alap jégkárok után fizetett kiadásai, de ezen túlmenően jelentős károktól védte meg a gazdálkodókat, a lakossági tulajdonban, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat, eszközöket és az ipari létesítményeket egyaránt.

Az országos jégkármérséklő rendszer második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének.

A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 12 százalék volt, míg korábban ez többször is elérte a 37 százalékot is, így a statisztikák szerint az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva ez a szám kevesebb, mint a felére csökkent. „Ugyan ezek még csak a bejelentett károk, a tényleges kárkifizetésekről csak jövőre rendelkezünk majd adatokkal, de nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országos jégkármérséklő-rendszer második évében is több milliárd forint kárt előztünk meg csak a mezőgazdaságban” – húzta alá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a jégkármérséklő-rendszer évértékelő sajtótájékoztatóján. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üzemeltetésében idén már április 15-én elindított országos jégkármérséklő-rendszerben a védekezést végző talajgenerátorok a szeptember végéig tartó védekezési szezonban országos szinten, 101 napon kaptak riasztást. A megyei adatokat vizsgálva kiderül, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye a csúcstartó, ahol 447 órát, míg Győr-Moson-Sopron megyében 227 órát üzemelt az országos jégkármérséklő-rendszer.

A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg 2015-2017-es átlag 32% felett volt, így a statisztikák szerint a jégkármérséklő rendszer használata nélküli időszak átlagához viszonyítva, ez az arány több mint 60%-kal csökkent. Míg az összes zivatarhoz tartozó kár növekedett a tavalyihoz képest – 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer hektár volt –, addig a jégkár arány a zivatarkárokon belül a 2018-as közel 50 százalékról 44 százalékra csökkent, míg a 2015-2017-es átlag több mint 84 százalék volt. Ez annak tudható be, hogy bár a szélsőséges időjárási viszonyok között a jégeső kialakulásának esélye nagy volt, de a jégkármérséklő-rendszer használata miatt mérsékeltük a kialakuló jégszemek méretét, ezáltal preventív módon csökkenteni tudtuk a károkat.

A jégkár aránya minden kétséget kizáróan a védekezés hatásának tudható be. „A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján természetesen hullott jégeső, hiszen nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. A rendszer hatékonyságával kapcsolatban azonban nyugodtan kijelenthető, hogy az országos jégkármérséklő-rendszer már ismételten beváltotta a hozzá fűzött reményeket” – mondta Győrffy Balázs.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai