2026. 06. 24., szerda
Iván
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: AM Sajtóiroda, 2019/12/25

A magyar kormány évek óta kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerek minőségére és biztonságára. 2019-ben létrehoztuk a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert, mely mögött hatósági tanúsítás áll és minőséget garantál a vásárlóknak – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Siófokon tartott Agrárszektor konferencián.

A 21. század fogyasztói számára a termékek kiválasztása során az olyan szempontok, mint az egészséges életmód, a kiváló minőség, a magas szintű élelmiszerbiztonság, vagy a fogyasztói bizalom kérdése előtérbe kerülnek. Egyre szélesebb réteg számára fontos, hogy fokozottan ellenőrzött, jó minőségű termék kerüljön a családi asztalra. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018-as reprezentatív lakossági felmérése is alátámasztotta, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mert a minőség, a biztonság, a származás fontos szempont a magyar emberek számára – szögezte le előadásában Zsigó Róbert.

Az államtitkár elmondta, hogy a nemrég létrehozott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer utat kíván mutatni a vásárlók számára a védjegyek és más élelmiszerjelölések útvesztőjében. Célunk, hogy a kiváló minőségű hazai élelmiszereket meg lehessen különböztetni a kereskedelmi kínálat egyéb termékeitől, és garancia legyen a vásárlóknak a minőségre, ha ilyen védjeggyel ellátott terméket vásárolnak.

Ez a rendszer a fogyasztók mellett az élelmiszeripari cégeknek is kedvez, hiszen a védjegyes termékek előállításával, a minőségre utaló megkülönböztetésnek köszönhetően magasabb piaci részesedéshez juthatnak. Hozzátette: a védjegyrendszerben az állami szerepvállalás a garanciát jelent a minőségre, többek között azért, mert a Nébih laboratóriumai adják az ellenőrzés hátterét, és az Arany fokozat elnyerésének alapjául szolgáló Termékmustra mögött is a hivatal szakemberei állnak. Emellett a követelmények kidolgozásánál, valamint a pályázatok elbírálásánál és a szabályrendszer véleményezésénél a Bíráló Bizottság tagjai között vannak az agrártárca, a Nébih, a NAK, a szakmai szövetségek képviselői és egyetemi szakértők is.

Mint fogalmazott: a KMÉ védjegyes termékeket az emeli ki a többi közül, hogy szigorú higéniai előírások betartása mellett készülnek, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük, és az állandó, kiemelkedő minőségüket az adott iparágban szokásosnál gyakoribb önellenőrzések, rendszeres, akkreditált laboratóriumi vizsgálatok, a védjegy odaítélését megelőző, független audit, és rendszeres utóellenőrzések biztosítják.

A védjegynek alap és arany fokozata van, melyek egymásra épülnek. Az Agrárminisztérium a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron adta át elsőként azokat az elismeréseket, amelyek az újonnan létrehozott KMÉ védjegy használatára jogosítják fel a nyertes cégeket. Az első Termékmustra eredményeképp a legjobb 9 tejföl termék 7 felelős vállalkozója pályázhatott a KMÉ Arany Fokozat megszerzésére. A termékek akár már a közelgő karácsonyi ünnepek előtt megjelenhetnek a boltok polcain. A KMÉ védjegyrendszer fokozatosan nyílik meg a különböző szakágazatok számára. 2020 januárjától elsőként a tejipar szereplői pályázhatnak fogyasztói tej, tejföl, túró, kefir, joghurt, vaj termékekkel az alap fokozat használatára.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza