A búza rekordtermések agronómiai alapjai

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár, MTA doktora, intézetigazgató Debreceni Egyetem MÉK, Növénytudományi Intézet, 2014/08/20
Címkék: őszi búza, táapanyagellátás, termésátlag, műtrágyázás, nitrogén, kálium, foszfor, tápanyagigény

A magyar búzatermesztés jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt két évtizedben. Gyökeres változások következtek be a földtulajdon viszonyokban, a táblák nagyságában, az alkalmazott technológia agrotechnikai és műszaki feltételeiben, a biológiai alapokban, a felhasznált inputok mennyiségében és minőségében. A hazai búzatermesztésnek meg kell találnia azokat a célokat, amelyek a jövőben növelik a versenyképességét. A termésátlagok növelése olyan kényszer, amelyet részben az inputok folyamatosan növekvő árai, részben a hazai és külföldi piacok megtartása, részben az ökonómiai hatékonyság növelése tesz szükségessé. A nagy termések elérése az agrotechnikai input mennyiségének növelésével, valamint a felhasznált inputok hatékonyabb alkalmazásával valósítható meg.

Magyarországon a termésátlagok 10 éves periódusokban vizsgálva a ’80-as évek 4,92 t/ha értékéről a 2000-es években 4,03 t/ha-ra csökkentek, miközben a termésingadozás mértéke 27%-ról 61%-ra növekedett. Ezekkel a mutatókkal a hazai búzatermesztés jövőbeli versenyképessége megkérdőjelezhető. Érdemes tehát áttekinteni azokat a biológiai, ökológiai és agrotechnikai feltételeket, amelyek eddig kihasználatlan tartalékokat jelenthetnek a hazai búzatermesztés termésátlagainak növelésében. Kérdés az, hogy optimális feltételek mellett lehetséges-e kimagasló rekordtermések (10 t/ha) elérése.

A rekordtermések eléréséhez a búza teljes tenyészideje során optimális ökológiai, fiziológiai, növény-egészségügyi, agronómiai, agrotechnikai feltételek szükségesek. Ezek a tényezők határozzák meg a búza termését kialakító terméskomponensek mértékét (1. ábra).

1 ábra. A búza termését meghatározó terméselemek

Ezek a tényezők:

• egységnyi területen képződött kalászok száma (optimális 500–800 db/m2)
• az egy kalászban képződött szemek száma (optimális 30–40 db/kalász)
• ezerszemtömeg (optimális 40–50 gramm)

Ezen termésképző elemek rendkívül sokféle kombinációjával érhető el rekordtermés. Így 10 t/ha termést elérhetünk mérsékelt kalászszám mellett (500) nagy kalászonkénti szemszámmal (40) és nagy ezerszemtömeggel (50), vagy átlagos értékekkel (650×35×45). A 10 t/ha termés elméletileg mindkét esetben elérhető.

Kedvező ökológiai feltételek esetén a nagy búzatermések eléréséhez elengedhetetlenül szükséges az adott fajta agrotechnikai tényezőkre adott reakcióit figyelembe vevő fajtaspecifikus agrotechnika alkalmazása, mely elemek szinte valamennyi tényezőt magukba foglalnak.

A nagy termések, akár a 10 t/ha körüli termések eléréséhez az egyes agrotechnikai elemeket egyrészt külön-külön is optimalizálni szükséges, másrészt figyelembe kell venni azt, hogy az egyes agrotechnikai elemek hatásukat nem egyenként, hanem egymással kölcsönhatásban fejtik ki.

A búza kifejezetten tápanyagigényes és a tápanyagokat jól hasznosító szántóföldi növényfaj. Több évtizedes tartamkísérleteink eredményei azt bizonyították, hogy megfelelő adagú (N = 60–150 kg/ha, P2O5 = 80–120 kg/ha, K2O = 50–90 kg/ha) és harmonikus (N + P2O5 + K2O) makroelem trágyázás nélkül nagy termések nem érhetők el. Rekordtermések (10 t/ha) eléréséhez ez azonban már nem elegendő. Ilyen termésszint mellett elengedhetetlen a mezoelemek (Ca, Mg, S), valamint a mikroelemek (Cu, Fe, Zn, Mn, Mo stb.) utánpótlása is részben a talajon, részben az állományok levélzetén keresztül. Ugyancsak fontos, hogy az adott búza genotípus fajtaspecifikus tápanyagigényét biztosítani tudjuk. A búzafajták között jelentős különbségeket tudtunk megállapítani a természetes tápanyaghasznosító képességükben, a műtrágya reakciójukban, valamint az optimális NPK adagjukban (2. ábra).

2. ábra. Őszi búzafajták tápanyaghasznosítása
(Debrecen, 2009)

A kiemelkedő, a 10 t/ha termések megközelítéséhez elengedhetetlen a hibátlan növényvédelem is. Ez magába foglalja az állati kártevők, a betegségek és gyomok elleni védelmet, valamint a szárrövidítő szerek használatát. A nagy termésekhez elengedhetetlen a nagyobb tápanyag adagok alkalmazása. Ebben az esetben pedig szinte kötelező jellegű az intenzív növényvédelem. Rekordtermések elérésénél elengedhetetlen a háromszori fungicides védelem (1 = 2–3 noduszban ; 2 = virágzás kezdetén; 3 = virágzás második felében-végén), valamint a fajtaspecifikus fungicidhasználat.

Polifaktoriális tartamkísérletben 1983 óta vizsgáljuk a különböző környezeti tényezők (évjárat) és a legfontosabb agrotechnikai elemek (vetésváltás, trágyázás, növényvédelem, öntözés) hatását az őszi búza termésmennyiségére (ill. ezzel párhuzamosan a minőségnek a változásait is nyomon követjük). A több tízezer adat közül az elmúlt 10 év (2004–2013. évek) kísérleti eredményeit értékeltük az ún. varianciakomponensek felosztásával.

A 2004–2013. közötti tízéves periódusban az agrotechnikai elemek és az évjárat hatását együttesen, komplexen is értékeltük. Ebben a periódusban a legkisebb, minimum (kontroll) terméshez (1166 kg/ha) viszonyítottuk a mért legnagyobb termésmaximumot (11 100 kg/ha). A vizsgált agrotechnikai tényezők terméskialakításban betöltött hatása igen eltérő mértékű volt (3. ábra). A legfontosabb tényezőnek a nagy termés elérésében a trágyázás (50% hatás) és a vetésváltás (28% hatás) bizonyult. Lényeges tényező volt a szakszerű növényvédelem is (16% hatás). Az öntözés hatása (2%) mérsékelt volt a búza relatíve kedvező szárazságtűrése és mérsékelt öntözési reakciója miatt.

3. ábra. Az évjárat és agrotechnika szerepe a búzatermesztésben
(Debrecen, csernozjom talaj, 2004-2013)

Köszönetnyilvánítás: „A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

Ez is érdekelhetiMűtrágyapiac – integrátorok főszerepbenA szükséges talajerő-gazdálkodás szőlőültetvényekbenAz őszi vetésekről, vetőmagokról gazdálkodói szemmel