2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Clearfield és Clearfield Plus napraforgóhibridek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor, NÉBIH, 2020/02/05

A NÉBIH kisparcellás fajtakísérletei a leginkább függetlennek számító értékelését adják a hazai napraforgóhibrideknek, segítve ezzel a gazdák vetőmagválasztását.

A 2019-es év napraforgó-termesztését kedvező eredmények jellemezték. A betakarított vetésterület 561 715 ha volt, az országos termésátlag 3010 kg/ha, a megtermelt napraforgótermés mennyisége pedig 1 690 633 t.

Közép-Magyarországon a betakarított napraforgó termésátlaga 2950 kg/ha, míg a Dél-Dunántúlon kiemelkedő, 3119 kg/ha-os volt az eredmény. A Közép-Dunántúlon 3048 kg/ha-t értek el a termelők, míg a Nyugat-Dunántúlon csak 2681 kg/ha volt a termésátlag. Az Észak-Alföldön 2997 kg/ha, Dél-Alföld 3087 kg/ha, Észak-Magyarországon viszont 2902 kg/ha volt a napraforgó termésátlaga.

Közép-Magyarországon a betakarított napraforgó-terület 29 969 ha volt. A Közép-Dunántúlon 53 414 ha, a Nyugat-Dunántúlon 28 875 ha, a Dél-Dunántúlon 74 016 ha. Az Észak-Alföldön 171 026 ha-t, a Dél-Alföldön 136 946 ha-t, Észak-Magyarországon pedig 67 469 ha-t takarítottak be. (NAK)

A hazai termesztésben az imazamox és a szulfonil–karbamid csoportba tartozó tribenuron-metil hatóanyagra rezisztens napra­forgó­hibridek a legfontosabbak. Együttes vetésterületi részesedésük a 96%-ra becsülhető.

Az IMISun hibridek területi részesedése 40%-ot, a CLHA Plus hibrideké pedig 28%-ot tesz ki.

Az eredeti IMISun néven ismert imidazolinon-ellenállóságot biztosító gént és E-faktort 1996-ban fedezték fel és írták le az Egyesült Államokban imidazolinon herbicidekkel kezelt szója területen gyűjtött vad napraforgóból. Ebből a szabad forrásból származnak a Clearfield gyomirtási rendszerben szereplő Clearfield napraforgó hibridek, amelyek az imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SL/Listego gyomirtó szerrel kezelhetőek.

2000-ben a BASF támogatásával kutatási és fejlesztési program indult a Nidera Semillas SA-nál, melynek célja egy hatékonyabb, egyetlen gén által meghatározott imidazolinon-ellenállóságot biztosító nemesítési rendszer létrehozása. 2006-ban a BASF bejelentette a hagyományos nemesítési technikával, elit napraforgó vonalak felhasználásával létrejött új gént, amelyet „CLHA Plus” névvel illettek. A CLHA Plus gént tartalmazó vonalon alapuló, a BASF és a vetőmagházak szerződéseiben meghatározott módon előállított napraforgóhibrideket Clearfield Plusnak nevezzük. 


1. táblázat. Államilag elismert imazamoxrezisztens napraforgó hibridek

A megnövekedett imidazolinon-ellenállóságnak köszönhetően Clearfield Plus napraforgóhibridek gyomirtására a hatékonyabb for­mu­lációjú imazamoxtartalmú gyomirtó szer, a Pulsar Plus/Listego Plus alkalmazható.

A Clearfield és a Clearfield Plus napraforgóhibridek nem transzgenikus besorolásúak.

Hivatalunkban 2007-ben az IMISun hibrideket külön csoportban kezdtük vizsgálni Pulsar 40 SL gyomirtó szerrel kezelve.

Az első IMISun hibrid 2010-ben, míg a négy CLHA Plus hibrid először 2016-ban részesült állami elismerésre hazánkban.

NÉBIH fajta-összehasonlító kísérletek, 2019

2019-ben a NÉBIH a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek értékelését a vizsgálati csoportoktól függően 11–14 termőhelyen végezte el.

Az imazamoxrezisztens napraforgóhibridek csoportjában a korai IMISun csoportban 7, a középérésű IMISun csoportban pedig 8 hibrid került elvetésre. A korai CLHA Plus csoportban 4, a középérésű CLHA Plus csoportban pedig további 11 hibrid került a kísérletekben beállításra az elmúlt évben.

A hibrideket vegyszeres kezelés mellett vizsgáltuk. Az IMISun hibrideket PULSAR 40 SL-lel, a CLHA Plus hibrideket pedig PULSAR® PLUS-szal kezeltük az engedélyezési okiratban szereplő dózissal.

A 2019-re vonatkozóan kísérleti helyenként közreadjuk a terméseredményeket (2. táblázat), és összevontan a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményeit (3. táblázat).

A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 49 napraforgófajta szerepel, ami megfelelő biológiai hátteret biztosít a termesztéshez. A fajtajegyzékben 2 szabadelvirágzású fajta található.

Az imazamoxrezisztens hibridek közül 7 IMISun és 5 a CLHA Plus/CLP csoportba sorolható. 7 szulfonil-karbamid csoportba tartozó tribenuron-metil hatóanyagra rezisztens hibriddel is rendelkezünk (1. táblázat).

Jelenleg 6 államilag elismert, magas olajsavtartalmú napraforgóhibrid szerepel a fajtajegyzékben, közülük 3 normál, 1 IMISun,1 CLP és 1 SU csoportba sorolható.Bízunk benne, hogy az IMISun és CLHA Plus napraforgóhibridekről közölt kísérleti eredmények segítséget fognak nyújtani a termesztésben és a fajtaválasztásban.

2. táblázat. Kaszattermés, t/ha


3. táblázat. Tenyészidõszak alatti megfigyelések, 2019


Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza