2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Clearfield és Clearfield Plus napraforgóhibridek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor, NÉBIH, 2020/02/05

A NÉBIH kisparcellás fajtakísérletei a leginkább függetlennek számító értékelését adják a hazai napraforgóhibrideknek, segítve ezzel a gazdák vetőmagválasztását.

A 2019-es év napraforgó-termesztését kedvező eredmények jellemezték. A betakarított vetésterület 561 715 ha volt, az országos termésátlag 3010 kg/ha, a megtermelt napraforgótermés mennyisége pedig 1 690 633 t.

Közép-Magyarországon a betakarított napraforgó termésátlaga 2950 kg/ha, míg a Dél-Dunántúlon kiemelkedő, 3119 kg/ha-os volt az eredmény. A Közép-Dunántúlon 3048 kg/ha-t értek el a termelők, míg a Nyugat-Dunántúlon csak 2681 kg/ha volt a termésátlag. Az Észak-Alföldön 2997 kg/ha, Dél-Alföld 3087 kg/ha, Észak-Magyarországon viszont 2902 kg/ha volt a napraforgó termésátlaga.

Közép-Magyarországon a betakarított napraforgó-terület 29 969 ha volt. A Közép-Dunántúlon 53 414 ha, a Nyugat-Dunántúlon 28 875 ha, a Dél-Dunántúlon 74 016 ha. Az Észak-Alföldön 171 026 ha-t, a Dél-Alföldön 136 946 ha-t, Észak-Magyarországon pedig 67 469 ha-t takarítottak be. (NAK)

A hazai termesztésben az imazamox és a szulfonil–karbamid csoportba tartozó tribenuron-metil hatóanyagra rezisztens napra­forgó­hibridek a legfontosabbak. Együttes vetésterületi részesedésük a 96%-ra becsülhető.

Az IMISun hibridek területi részesedése 40%-ot, a CLHA Plus hibrideké pedig 28%-ot tesz ki.

Az eredeti IMISun néven ismert imidazolinon-ellenállóságot biztosító gént és E-faktort 1996-ban fedezték fel és írták le az Egyesült Államokban imidazolinon herbicidekkel kezelt szója területen gyűjtött vad napraforgóból. Ebből a szabad forrásból származnak a Clearfield gyomirtási rendszerben szereplő Clearfield napraforgó hibridek, amelyek az imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SL/Listego gyomirtó szerrel kezelhetőek.

2000-ben a BASF támogatásával kutatási és fejlesztési program indult a Nidera Semillas SA-nál, melynek célja egy hatékonyabb, egyetlen gén által meghatározott imidazolinon-ellenállóságot biztosító nemesítési rendszer létrehozása. 2006-ban a BASF bejelentette a hagyományos nemesítési technikával, elit napraforgó vonalak felhasználásával létrejött új gént, amelyet „CLHA Plus” névvel illettek. A CLHA Plus gént tartalmazó vonalon alapuló, a BASF és a vetőmagházak szerződéseiben meghatározott módon előállított napraforgóhibrideket Clearfield Plusnak nevezzük. 


1. táblázat. Államilag elismert imazamoxrezisztens napraforgó hibridek

A megnövekedett imidazolinon-ellenállóságnak köszönhetően Clearfield Plus napraforgóhibridek gyomirtására a hatékonyabb for­mu­lációjú imazamoxtartalmú gyomirtó szer, a Pulsar Plus/Listego Plus alkalmazható.

A Clearfield és a Clearfield Plus napraforgóhibridek nem transzgenikus besorolásúak.

Hivatalunkban 2007-ben az IMISun hibrideket külön csoportban kezdtük vizsgálni Pulsar 40 SL gyomirtó szerrel kezelve.

Az első IMISun hibrid 2010-ben, míg a négy CLHA Plus hibrid először 2016-ban részesült állami elismerésre hazánkban.

NÉBIH fajta-összehasonlító kísérletek, 2019

2019-ben a NÉBIH a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek értékelését a vizsgálati csoportoktól függően 11–14 termőhelyen végezte el.

Az imazamoxrezisztens napraforgóhibridek csoportjában a korai IMISun csoportban 7, a középérésű IMISun csoportban pedig 8 hibrid került elvetésre. A korai CLHA Plus csoportban 4, a középérésű CLHA Plus csoportban pedig további 11 hibrid került a kísérletekben beállításra az elmúlt évben.

A hibrideket vegyszeres kezelés mellett vizsgáltuk. Az IMISun hibrideket PULSAR 40 SL-lel, a CLHA Plus hibrideket pedig PULSAR® PLUS-szal kezeltük az engedélyezési okiratban szereplő dózissal.

A 2019-re vonatkozóan kísérleti helyenként közreadjuk a terméseredményeket (2. táblázat), és összevontan a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményeit (3. táblázat).

A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 49 napraforgófajta szerepel, ami megfelelő biológiai hátteret biztosít a termesztéshez. A fajtajegyzékben 2 szabadelvirágzású fajta található.

Az imazamoxrezisztens hibridek közül 7 IMISun és 5 a CLHA Plus/CLP csoportba sorolható. 7 szulfonil-karbamid csoportba tartozó tribenuron-metil hatóanyagra rezisztens hibriddel is rendelkezünk (1. táblázat).

Jelenleg 6 államilag elismert, magas olajsavtartalmú napraforgóhibrid szerepel a fajtajegyzékben, közülük 3 normál, 1 IMISun,1 CLP és 1 SU csoportba sorolható.Bízunk benne, hogy az IMISun és CLHA Plus napraforgóhibridekről közölt kísérleti eredmények segítséget fognak nyújtani a termesztésben és a fajtaválasztásban.

2. táblázat. Kaszattermés, t/ha


3. táblázat. Tenyészidõszak alatti megfigyelések, 2019


Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza