xxx Menü xxx
2019. 11. 21., csütörtök
Olivér

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

A takarmánylucerna komplex növényvédelme

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök, 2014/08/20
Címkék: lucerna, lucerna növényvédelme, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői

A lucerna a kukorica mellett a legfontosabb takarmánynövényünk, emellett fontos szerepe van a talajok termékenységének javításában. Termesztése jól gépesíthető, így a növényvédelmét sem szabad elhanyagolni.

Gyökérbetegségek

Gyökérfekély (Pythium aphanidermatum, Pythium irregulare, Pythium rostratum, Pythium ultimum, Rhyzoctonia solani). Tünet: A talajlakó kórokozók a csírázó magvak gyököcskéjét elpusztítják, ilyenkor a sziklevelek nem jutnak a talaj felszínére, a magvak már a talajban elpusztulnak. Később a fejlettebb csíranövények szik alatti szárrésze megbarnul, elvékonyodik, a növények eldőlnek és rövid idő után elpusztulnak. Az idősebb növények gyökerein bemaródó foltok alakulnak ki. Agrotechnikai védekezés: Megfelelő terület választása a lucerna termesztésére. Kedvező elővetemény választása. Tavasszal optimális időben történő (nem túl korai) vetés.

Fertőző hervadás (Fusarium oxysporum és Fusarium solani, Verticillium albo-atrum és Verticillium dahliae). Tünet: A beteg tövek gyengén fejlődnek, sárgulnak, esetleg vörösödnek, a meleg órákban lankadnak. A szár zöld marad, csúcsa gyakran visszahajlik. A hervadás egyik hajtásról a másikra terjed, végül a növény elhal. A gyökerek elkorhadnak, könnyen kihúzhatók, rajtuk barna foltok, majd lilás elszíneződés (Fusarium) vagy fekete foltok (Verticillium) láthatók. A kórokozók fennmaradnak a talajban, növényi maradványokon, és ha a lucerna fejlődése lelassul, fertőzik a növényt. Védekezés: Vetőmagcsávázás a kezdeti fertőzés ellen. Agrotechnikai módszerek (vetésváltás, megfelelő tenyészterület kialakítása, kiegyensúlyozott K-szint biztosítása, a kaszálás időpontjának helyes megválasztása). Rezisztens fajták termesztése.

Ibolyaszínű gyökérpenész (Helicobasidium purpu­reum). Tünet: Rendszerint a második növedék betakarítása idején a növények foltokban gyengén fejlődnek, sárgulnak. Száraz, meleg időben fonnyadnak, majd a tő fokozatosan kipusztul. A főgyökér nedves talajban rothad, szárazban korhad. A gyökereken fehér, majd ibolyaszínű, nemezszerű penészbevonat látható. A kórokozó a talajban fennmarad szaprofiton módon, a fertőzés sérüléseken át történik. Talajban lassan terjed gyökérről gyökérre, ezért ritkán lép fel nagyobb területen. Védekezés: Területválasztás. Előveteményként gabonafélék. A talaj meszezése és megfelelő tápanyag-utánpótlás. A beteg folt körülárkolása, kénporral, mészporral való behintése eredményes lehet. A kórokozó erőteljes fellépése esetén a lucernát ki kell szántani és 4 éven át nem vethető ide a gomba gazdanövénye.

Levélbetegségek

Lucernamozaik vírus (AMV). Tünet: A zöldtömeget 20–60%-kal csökkentheti. Első kaszálásnál a legnagyobb a kár. A beteg tövek torzulnak, törpe növekedésűek. Súlyos esetben a növény elpusztulhat. A leveleken apró zöldessárga mozaikfoltok láthatók, az erek kivilágosodnak, később a foltok gyűrű alakúvá válnak és kifehérednek. A fiatal levelek fodrosodnak, hólyagosodnak, az idősebbek gyakran tünetmentesek. Nyári melegben gyakran nem láthatók a tünetek. Mechanikailag (kaszáláskor) könnyen átvihető, de 27 °C felett már nehezen. Főleg levéltetvekkel és vetőmaggal, illetve arankafajokkal is terjed. Védekezés: Célszerű a megfelelő távolságot tartani más gazdanövényektől (paprika, paradicsom, burgonya stb.). Telepítésnél vírusmentes vetőmag használata. Levéltetvek, arankafajok elleni védekezés. Tole­ráns fajták termesztése. A magfogást a fiatal (2–3 éves) lucernában kell végezni, ahol még kevesebb a vírusos növény.

Fenésedés (Colletotrichum trifolii, Kabatiella caulivora, Gloeosporium trifoliorum, Gloeosporium trifolii). Tünet: Május végén, június elején jelenik meg, bimbós állapotban a legfeltűnőbb. A leveleken barna, később kifakuló foltok láthatók, sötétebb szegéllyel. Fokozatosan elfonnyadnak, száradnak. A száron és a levélnyélen 2–20 mm-es, ovális, megnyúlt, besüppedő foltok jelentkeznek, amelyek felrepednek. A folt feletti rész meggörbül, elhalhat, a levelek nem hullanak le azonnal. Az elhalt növények szórtan helyezkednek el. A gyökértörzsön kékesfekete elszíneződés látható. Erős fertőzés esetén a tábla úgy néz ki, mintha leperzselték volna. Fertőzött növényi részekben vagy magon telelnek gombafonal (micélium) vagy áttelelő képlet (mikro­szkle­rócium) formájában. Védekezés: Egészséges vetőmag használata, vetőmagcsávázás. Rezisztens fajta termesztése. A növények fejlődésének elősegítése a megfelelő agro­technikával. A fertőzött táblán korábbi betakarítás (magot nem szabad innen fogni!), majd a gépek alapos tisztítása. Magtermesztéskor vegyszeres védekezés: kaptán hatóanyag.

Levélragya (Pseudopeziza medicaginis). Tünet: A leveleken sötétbarna, fekete 1–3 mm átmérőjű kerek foltok jelentkeznek. A levelek színén a foltok közepén 1 mm átmérőjű termőtestek képződnek. A fertőzött levelek sárgulnak, majd leesnek. A levélhullás alulról felfelé indul. A foltok a levélnyélen és a száron elliptikusak, kissé megnyúltak. Védekezés: Korai kaszálás a betegség elhatalmasodása előtt. Magfogás esetén gombaölő szeres permetezés a lucerna állomány 10–15 cm-es nagyságánál, amit majd bimbózás-virágzás időszakában megismétlünk. Alkalmazható hatóanyagok: kaptán, klórtalonil.

Sárga levélfoltosság (Leptotrochila medicaginis syn: Pseudopeziza jonesii). Tünet: A leveleken kezdetben apró, klorotikus foltok jelentkeznek. Később a foltok megnagyobbodnak, és legyezőszerűvé, világosbarna színűvé, elmosódott szélűvé válnak,. A levél színén szélesen felnyíló, sok sötétbarna piknídium alakul ki. Később a foltok középső részén fekete sztrómák alakulnak ki. A levelek elszáradnak, leesnek. A száron a foltok hosszúkásak. Védekezés: Korai kaszálás. Érdekesség, hogy a sárkerep lucerna (Medicago falcata) viszonylag rezisztens.

Lucerna fómás szár- és levélfoltossága – aszkohítás levélpergés (Phoma medicaginis var. medicaginis). Tünet: A leveleken apró, 1–3 mm-es kerek, fekete foltok láthatóak. A száron, levélnyeleken tavasszal fekete, hosszúkás foltok keletkeznek. A szárölelővé váló foltok a fiatal hajtások elhalását eredményezhetik. A beteg levelek megsárgulnak, lehullanak. A betegség az idősebb 4–5 éves lucernásokban gyakori. Agro­tech­nikai védekezés: A betegség fellépésekor korai kaszá­lás javasolt.

Lucernarozsda (Uromyces striatus). Tünet: A leveleken és a száron a nyár folyamán vörösesbarna uredo-, majd később fekete teleutótelepek képződnek. Az epidermisz felszakad. A levelek összezsugorodnak, elszáradnak, a növények a koraérés tüneteit mutatják. A fertőzött levelek lehullanak. Védekezés: Rezisztens fajták termesztése. Előrehozott kaszálás. A köztesgazda irtása a lucernatábla környékén lévő ruderáliákon.

Sztemfiliumos levélfoltosság – teleomorf: (Pleospora herbarum, anamorf: Stemphylium herbarum, teleomorf: Pleospora tarda, anamorf: Stemphylium botryosu). Tünet: A lucerna és herefélék levélhullását okozó betegségek. A foltok a leveleken oválisak, enyhén besüppedők, sötétbarnák, világos szegéllyel. Idősebb levélfoltokon koncentrikus gyűrűk is megfigyelhetők. A levél sárgul, koraérés tüneteit mutatva lehullik. A fertőzött szár fekete foltos. Védekezés: Korábbi betakarítás csökkenti a kár mértékét. A fajták egy részének megfelelő a szántóföldi rezisztenciája.

A takarmánylucerna kártevői

Pattanóbogarak lárvái (Elateridae), cserebogarak lárvái (Melolonthinae). Védekezés lehetőségei: Agro­technikai: Lucerna telepítésekor az idős pillangósoktól legalább 1000 m izolációs távolságot javasolt tartani. A termőhely kiválasztásakor kerüljük az erdő melletti táblákat, illetve előveteményként a kártevők kedvelt tápnövényeit, illetve rezervoár területeit. A vetést megelőző talajmunkák jelentősen gyéríthetik a lárvanépességet. Biológiai: A természetes ellenségek kímélése. A lárvákat és bábokat pusztítják a gombák, fonálférgek, futóbogarak, valamint a vetési varjú, a seregély és a vakondok. Kémiai: A védekezés szükségességét a kártevők egyedsűrűségének megállapításától függően ítéljük meg. A felvételezést térfogati kvadrát módszerrel végezzük el, amelynek során 0,5 m2 nagyságú, két ásónyom mélységű mintagödrök talajának átvizsgálásával megállapítjuk a drótférgek és pajorok számát. Amennyiben a lárvák száma négyzetméterenként eléri vagy meghaladja az 5–7 egyedet, talajfertőtlenítést tanácsos végezni. Sajnos engedélyezett talajfertőtlenítő készítmény a kultúrában nem áll rendelkezésre. A teflutrin hatóanyagú granulátum alkalmazása javasolható eseti engedély birtokában.

Csipkézőbogarak (Sitona spp.). Kártételük: A bogarak jellegzetes „u” alakú, csipkéző rágása a teljes levélfelületet érintheti. A sziklevelek elpusztítása folytán, illetve a levélveszteség miatt a fiatal növénykék kipusztulhatnak. A kártétel a táblán gyakran a sávokban, foltosan jelentkezik. A lárvák a növény gyökerén sekélyebb-mélyebb berágásokat ejtenek, és a nitrogéngyűjtő gümőket is kiodvasítják. A kukacok által károsított növény hervad, sárgul, hajtásai és levelei satnyábbak. A sérült gyökerek a felfagyás következtében elszakadhatnak, ami miatt a tő kipusztul. Védekezés lehetőségei: Agrotechnikai: A lucerna telepítésekor a minél jobb termőhelyi körülmények biztosítása segíti a lucerna kezdeti növekedését. Az idős lucernásoktól való izolációs távolság megtartása az áttelepedés lehetőségét csökkenti. Az első növedék korai kaszálása lényegesen csökkenti a kártétel mértékét. Biológiai: Természetes ellenségeinek kímélése. A fácán és a fogoly a bogarakat ritkítja, a futóbogarak a lárvákat pusztítják. Kémiai: Az imágók ellen újvetésű táblákon a keléskor, kaszálások után a tarló kezelésével védekezhetünk. A dimetoát és lambda-cihalotrin hatóanyagot tartalmazó rovarölő készítményeket használhatjuk fel a permetezéshez.

Lucernaormányos (Hypera postica). Kártétele: A fő károsító a lárva, amely a levél- és virágrügyeket, továbbá a leveleket és a hajtásokat hámozgatja, majd megrágja. Súlyos fertőzés esetén a bimbók egy része elszárad, a száradó levelek miatt a lucerna lombozata fakó szürkévé válik. A növények lassan fejlődnek és későn virágoznak. A virágrügyek elpusztításával a magtermés károsodik. A bogarak a sarjadó, majd az idősebb leveleken karéjoznak. Védekezés lehetőségei: Agrotechnikai: A lucerna telepítéskor a minél jobb termőhelyi körülmények biztosítása segíti a lucerna kezdeti növekedését. Az idős lucernásoktól való izolációs távolság megtartása az áttelepedés lehetőségét csökkenti. Az első növedék korai kaszálása lényegesen csökkenti a kártétel mértékét. Kémiai: Az imágók ellen újvetésű táblákon a keléskor, kaszálások után a tarló kezelésével védekezhetünk az egyedszám vizsgálatával, az állomány hálózása útján. A dimetoát és lambda-cihalotrin hatóanyagot tartalmazó rovarölő készítményeket használhatjuk fel a permetezéshez.

Lucernabogár (Gonioctena fornicata). Kártétele: Az imágó és a lárva is károsít. A bogarak áprilistól kezdődően a leveleket szabálytalanul karéjozzák, majd nyáron a fiatal hajtásokat, virágrügyeket és virágokat is lerághatják. A károsított növények felkopaszodnak, fejlődésük lelassul. A lárvák a levél szegélyétől kiindulva hosszúkás, sávos lyukakat rágnak. A lárvák is pusztítják a rügyeket, bimbókat és virágokat is. Védekezés lehetőségei: Agrotechnikai: Az új vetésű lucernát ajánlatos az idős vagy feltört lucernától távol telepíteni. A korai és gyakori kaszálás a lucernabogár imágók és lárvák számát is nagymértékben lecsökkenti. Biológiai: A természetes ellenségek kímélése. Parazita fürkészlegyek, különféle ragadozó tolvajpoloskák a petéket és lárvákat pusztítják. A fácán és fogoly a kártevő egyedszámát jelentősen csökkenti. Esős években a rovarpusztító gombák a bogarakat támadják meg. Kémiai: Általában csak az új telepítésekben indokolt ellene védekezni. A dimetoát és lambda-cihalotrin hatóanyagú készítmények engedélyezettek.

Hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici). Kártétel: A bogár a leveleket és a hajtást rágja. A kártétel a fiatalabb levelek teljes lerágását, idősebb leveleknél karéjozását jelenti. Fő kártevő azonban a lárva, amely a főgyökeret és a mellékgyökereket rágja meg. A kukacok károsítása a lucerna főgyökerén spirálisan lefutó, mély berágású csatornák formájában látható, a vékonyabb főgyökerek teljes átrágása is előfordul. A kárkép különösen a tél végén szembetűnő, amikor a tavaszi fagyok hatására a főgyökér az elvékonyított helyeken elszakad. A sérült gyökerű tövek teljesen kipusztulnak, de az életben maradt növények is sínylődnek. Védekezés lehetőségei: Agrotechnikai: Kerülni kell a pillangósok, hüvelyesek egymásutániságát és káros szomszédságát. A bogarak röpképtelenek, így gyalogolva vándorolnak új területekre. A táblák térbeli izolációja megakadályozza az új vetések átfertőződését. A korai kaszálás és a széna gyors begyűjtése a népességet lényegesen csökkenti. Az idős lucerna nyár eleji feltörésekor az az évi lárvák a táplálékhiány miatt elpusztulnak, mert fejlődésük befejezése előtt a gyökerek elszáradnak. Biológiai: A természetes ellenségek kímélése. A talajban élő gombák, a futóbogarak, vakondok, varjak, sirályok, seregélyek és varangyok a bogarak és lárvák egyedszámát csökkentik. Kémiai: A bogarak feltartóztatására régen árkolással, rovarölő szeres porcsík húzással védekeztek. Ennek a technikának az alkalmazása már nem engedélyezett. Inszekticidek használatára a betelepülő imágók ellen sáv- vagy szegélykezelés formájában, illetve magas kora tavaszi egyedszám esetén lehet szükség a nőstények tojásrakásának megakadályozása érdekében. A védelemre a dimetoát és lambda-cihalotrin hatóanyagú készítmények használhatók.

Lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatuor­punctata). Kártétel: Az imágó és a lárva egyaránt károsít. Jellemző rágásmód a hámozás, amely az összes növényi részre kiterjed, és elsősorban a növények felszínén érvényesül. A károsítás során az egyik epidermisz megmarad, ezért a levélzet a hámozott részeken opálosan áttetszővé, az állomány szürkészöld színűvé válik. Súlyos esetben a levelek és hajtások sodródnak, elszáradnak, majd a szár felkopaszodik. Esetenként a virágok és a zöld hüvelyek megrágásával érzékenyen károsíthatja a magfogó területeket is. Védekezés lehetőségei: Agrotechnikai: A korai kaszálás és a széna gyors begyűjtése a tojások számát, illetve a bogár- és lárvanépességet lényegesen csökkenti. Biológiai: A természetes ellenségek kímélése. A fácán és a fogoly a bogarakat ritkítja, a futóbogarak a lárvákat pusztítják. Kémiai: Rovarölő szeres kezelésre magas kora tavaszi egyedszám esetén lehet szükség a nőstények tojásrakásának megakadályozása érdekében. A védelemre a dimetoát és lambda-cihalotrin hatóanyagú készítmények használhatók.

Mezei pocok (Microtus arvalis). Jelentősége: Sok tápnövénye van, rendkívüli szaporasága miatt veszélyes károsító. Egyik legkedveltebb élőhelye a lucerna, hiszen itt hosszú idő alatt kevésbé zaklatják, valamint táplálékban gazdag, jó tenyészhelyet talál. Egyedszámuk akkor veszélyes, ha 100 m2-en 2 db-nál több lakott járat található. Erről a lakott járatok betaposásával győződhetünk meg. 24 óra múlva a kibontott járatokat megszámoljuk, és ebből ítélhetjük meg a népesség erejét. Védekezés: Agrotechnikai: A különféle talajmunkák a kártevőt jelentősen gyérítik; elpusztítják a pockot, fészkét felszámolják, járatait, a környező gyomflórát ritkítják. Ez a zaklatás a kártevőt költözésre kényszeríti. Törekedni kell a szemes termények veszteségmentes betakarítására, az időben elvégzendő aratás utáni talajművelésre (tarlóhántás, mélyszántás). Biológiai: A természetes ellenségek (róka, menyét, görény, nyest, sün, ölyvek, sólymok, baglyok, varjak, gólyák) kímélése, melyek hatékony pusztítói a vándorló pocoknépességnek. A baglyok, ölyvek számára „T” alakú ülőfák kihelyezése. Kémiai: Cink-foszfid hatóanyagú csalétek kiszórása lehetséges. A csalétket a mezei pocok által lakott, vagyis a kezelést megelőző napon betaposott és a következő nap a kártevő által kibontott lyukakba kell helyezni. A kijuttatást kizárólag erre a célra rendszeresített kanállal, vagy Arvalin-adagoló készülékkel kell végezni.

A lucerna főbb gyomnövényei

A lucerna lassan csirázik, vontatottan nő, fejlődik, kompetíciós (versengési) képessége alacsony. Kezdeti fejlődésekor a gyomok emiatt nagymértékben veszélyeztetik a kultúra zavartalan fejlődését, a zöldtömeg, illetve a termés minőségi, mennyiségi alakulását.

A lucernát (különösen magfogás esetén) az állati kártevők mellett leginkább a gyomnövények veszélyeztethetik (főleg azok, amelyeknek a magja nehezen szelektálható a vetőmagból).

A lucerna gyomösszetétele gyomfelvételezéssel ismerhető meg, s annak eredménye ismeretében, valamint az elővetemény, illetve a tábla előéletének, valamint a lucerna termesztési sajátosságainak figyelembevételével részben előre jelezhető is.

A gyomok kártétele kétirányú: térparazitizmus, azaz elnyomhatják a kultúrnövényt, amely foltokban ki is pusztulhat, (főleg a tőlevélrózsás, ill. a terebélyes fajok esetében); másrészt a takarmány, illetve a magtermés mennyiségi- és minőségi lerontása (esetleg mérgező gyomok jelenléte is a takarmányban).

A telepítés évében, tavasszal, a T-3-as életmód csoportba tartozó (nyár eleji egyéves) fajok vadrepce (Sinapis arvensis), helyenként a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), majd a T-4-es (nyárutói egyéves) libatop- (Cheno­podium spp.), disznóparéj- (Amaranthus spp.) és keserűfűfajok (Polygonum spp.), a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), muhar­fajok (Setaria spp.), az ebszékfű (Matricaria ino­dora- Tripleurospermum inodorum) gyomosítanak. A tábla előéletétől függően a legkülönbözőbb fajok előfordulhatnak még, például a fenyércirok (Sorghum halepense), mezei acat (Cirsium arvense), csattanó maszlag (Datura stramonium), csorbókafajok (Sonchus spp.), tarló tisztesfű (Stachys annua), szerbtövisfajok (Xanthium spp.), selyemmályva (Abutilon theophrasti) stb.

A második évtől a magas tőszámú lucerna gyomelnyomó képessége már nagyon jó, a jól időzített kaszálásokkal a gyomosodás alacsony szinten tartható.

Később az esetleg már ritkuló lucernában további, elsősorban évelő fajok kiszelektálódása figyelhető meg: pongyola pitypang (Taraxacum officinale), fekete nadálytő (Symphytum officinale), útifűfajok (Plantago spp)., útszéli zsázsa – Lepidium draba (Cardaria draba), aprószulák (Convolvulus arvensis), mezei katáng (Cichorium intibus), fehér mécsvirág (Melandrium album), foltos bürök (Conium maculatum), vadmurok (Daucus carota).

A lucerna őszi-tavaszi nyugalmi állapotában, azaz a tarlón, általában az áttelelni képes, T-1-es fajok: tyúkhúr (Stellaria media), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), veronikafajok (Veronica spp.), és árvacsalán fajok (Lamium spp.) is felszaporodnak.
A tőhiányos táblarészeken további agresszív fajok, így a tarackbúza (Elymus repens), a csillagpázsit (Cynodon dactylon) és rozsnokfajok (Bromus spp.) is előfordulhatnak.

A betyárkóró (Conyza canadensis) főleg a magtermesztésnél okozhat problémát.

A lucerna sajátos biológiáját, illetve egyedi termesztéstechnológiáját kihasználva ezeken kívül speciális lucerna gyomok: lórom (vadsóska) fajok (Rumex spp.), valamint az élősködő, foltokban jelentkező arankafajok (Cuscuta spp.), illetve ritkán, esetleg szórványosan a szádorfajok (Orobanche spp.) is megjelenhetnek a területen.

A gyomnövények elleni védekezés lehetőségei

A gyomnövények ellen az agrotechnika és a mechanikai gyomirtás (talajművelés, kaszálás) kedvező lehetőségeit ki kell használni.
Az aranka elleni védekezésről a növényvédelmi jog (43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet) nevesítve intézkedik: magtermesztésre kijelölt lucernában az arankafajok fertőzését azok virágzásáig fel kell számolni. Ellenkező esetben a területet kizárják a szaporításból. Arankamaggal szennyezett vetőmag kereskedelmi forgalomba nem hozható, saját vetési célra sem használható. Előírják a magtisztítás helyét, elvégzésének és a fémzárolásnak a követelményeit is.

Vegyszeres gyomirtás: A nehezen irtható évelő kétszikűek elleni védekezést már az előveteményben meg kell kezdeni. Mind a kalászosokban (pl. MCPA, MCPP), azok tarlóján (glifozát), mind a kapásokban (pl. 2,4-D, dikamba – kukoricában) van mód az évelő fajok ellen hatásos hatóanyagok használatára.

A kicsirázott gyomok ellen a lucernaállományban is van lehetőség a védekezésre. A lucerna 10–15 cm-es, a gyomok 1–3 (egyéves egyszikű), illetve 2–4 leveles (évelőknél 10–15 cm-es) fenológiájánál az imazamox hatóanyagú készítmények használhatók, főként egynyári (magról kelő) gyomfajok irtására.

Az állománykezelések előtt, eső után, a lucerna levélzet viaszrétegének kialakulása érdekében 2–3 napot várni kell.

Az egy évnél idősebb, mélyen gyökerező állományokban („álló lucerna”) ősszel, fagyok előtt és tavasszal fakadás előtt alkalmazható a metribuzin hatóanyag egynyári fajok ellen, valamint a linuron és a tifenszulfuron-metil hatóanyagú készítmények, elsősorban egynyári kétszikűek irtására.

Az egynyári gyomok ellen hatékony pendimetalin az aranka elleni preventív védelemre is alkalmas. A második évtől, tavasszal, fakadás előtt permetezhető ki.

Az imazamox többéves lucernában kora tavasszal a lucerna nyugalmi állapotában, vagy az első kaszálás után, a növekedés megindulása előtt használható. (Fontos, hogy a hatóanyag kijuttatását követően 12 hónapon belül, pl. kiszántás esetén, repce, cukorrépa nem vethető a területre).

A felsorolt hatóanyagok kombinálhatók is: linuron + pendimetalin, pendimetalin + metribuzin, vagy pendimetalin + tifenszulfuron-metil.
Egyszikű fajok ellen a cikloxidim, fluazofop-P-butil és quizalofop-P-etil hatóanyagú szerek használhatók állománykezeléssel, a gyomok fenológiájától függetlenül, új telepítésben és idős állományban egyaránt.

Ezen „speciális egyszikűirtó” hatóanyagok alkalmazhatóságát a hosszú élelmezés- egészségügyi várakozási idejük korlátozza, erre fokozottan figyelni kell. (Ugyanakkor, a kaszálás gátolja a lepermetezni kívánt egyszikű gyomok megfelelő levélfelületének kifejlődését). Használatuk kaszálás után mintegy 7–8 nappal ajánlható.

Az arankafajok irtása a már említett, preventív módon alkalmazott pendimetalin mellett a látványos, sárga foltok megjelenését követően, perzselő hatású diquat-dibromid hatóanyagú szerrel történhet, a foltok és azok 1 m-es környezetének áztatás szerű lepermetezésével.
A glifozát hatóanyag is engedélyezett erre a célra, de szisztémikus (felszívódó) hatása miatt a lucerna újrahajtását gátolhatja.

Lucerna a takarmányozásban

Az állattenyésztés a lucernát sokoldalúan hasznosítja: zölden, silózva, szenázsként, szénának szárítva, zöldlisztként vagy granulátumként, illetve abraktakarmányok részeként. A lucernának nemcsak nagy a fehérjetartalma, a fehérjéjének nagyon jó a minősége, biológiai értéke is. Területegységre számítva hazánkban a szálastakarmányok közül a legtöbb emészthető nyersfehérje a lucernával érhető el. A fehérjén kívül mészben és egyéb ásványi anyagokban és vitaminokban is gazdag, különösen a karotintartalma nagy. Energia­forrás­ként is jelentős.

VAGY

 Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2019/09)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adózás, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, ...
összes címke megjelenítése...alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, biztosítás, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, digitalizáció, díjazottak, dísznövény termesztés, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer ellátás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer üzem, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, értékesítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falufűtőmű, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozás, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, geotermikus energia, Gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, korszerű farmmenedzsment, közlekedés, közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, Magyar Falu Program, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szakmai programok, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számtás, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szélenergia, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szőlészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajápolás, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, Tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, termelői csoportok, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföld tulajdon, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tojótyúk-tartás, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vadkár, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, Vidékfejlesztési Program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldenergia, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.