Könnyűszerkezetes acélok a mezőgazdaságban

Kategória: Gépesítés | Szerző: Ruda Győző PhD c. egy. docens Szent István Egyetem, Környezetipari Rendszerek Intézete, 2020/02/10

A sokszínű gazdálkodás, tevékenység kiterjedése növekvő lakosságot is foglalkoztat, beleértve a sokféle feldolgozási, szolgáltatási ágazatot, mely be kell, hogy hálózza az egész vidéket. A fejlődéshez szükséges a koncentráció, de ez a fejlettebb országokban is környezeti, demográfiai krízist eredményez a lakosság rovására. Megoldás a decentralizált koncentráció – minden tekintetben, ipari, szolgáltatási téren is, megyékre, de járásokra is lebontva.

Az ideális, családokat foglalkoztató, sokszínű, decentralizált gazdálkodás a falvakat alapszinten ismét önellátóvá teheti kisüzemi tárolási, feldolgozási kereskedelmi tevékenységekkel. A továbblépéshez, minőségi fejlődéshez szükséges a többlettermékek ipari szintű tárolása, feldolgozása – lehetőleg kistérségi (járási) központosításban – helyközelben.

Gabonatároló beruházások

Az agráriumban a tárolás-feldolgozás során nyerhető a legnagyobb hozzáadott érték. Nagyipari volumenben messzemenően gazdaságosabb a termékek tárolása, a gyümölcsök, zöldségek temperálása, mint házilag, kisüzemben. Az ipari feldolgozással együtt nagyságrenddel nőhet a hozzáadott érték. Ebből az egész környező vidéknek is gyarapodnia kell.

Csupán gabonából az ország képes millió tonnányi többletet termelni, mint ahogy ez a korai kétezres években történt. Erre gyorsan megépült a hiányzó, korszerű tárolókapacitás: 1ásd Dunaújvárosban, a Duna mellé 10 000 tonnás, Gyomaendrődön, Kalocsán (Foktő) 100 000 tonnás. Adonyban három hónap alatt félmillió tonna (!) befogadóképességű tároló- és logisztikai rendszer létesült, garantálva az export mennyiségét, minőségét is. Ezek egyébként a decentralizált koncentráció példái, kisebb vidéki városok tevékenységét gazdagítják.

Az adott – kieső – sík területeken a horizontális tárházak építése kézenfekvő, közúti, vasúti csatlakozás lehetőségével. A gazdasági építésben az egyszerű technológia és anyaghasználat (nem sokféleség) célszerű. Ez kiesőbb vidéken is könnyíti a megvalósítást, használatot, karbantartást is.

1. ábra. Gabonatároló – acél tetőszelemen, falvázgerenda,
tető trapézlemez, fali trapézlemez (Forrás: Swedsteel)

Az egész építmény egy nagy vízzáró, vasalt beton „medence”, mely bírja a terménytömeg nyomását és a nehézgépek mozgását, melyek fordulása minimum 20,0 m belső fesztávot igényel. A szükséges betonréteg min. 20 cm vastag. Ennek tömege min 0,5 tonna/m2. Egy nagyüzemi méretű tárház alapterülete 2000 m2 körüli. Ez 1000 tonna betont jelent – hasonló mennyiségű zúzott kő töltésen. 2000 tonna anyag nem importálható messziről, az országban legrosszabb esetben néhány száz km-ről mindez beszerezhető. 1 t/m2 szállítandó anyagról van szó.

Ezek után az egész beton építményre csak az acél tetőszerkezet és fedés kerül, nagy fesztáv lévén az import kézenfekvőbb lehet. Két jelentős lépésből áll tehát az egész kivitelezés. Az acélszerkezet összes tömege viszont csak 20 kg körüli az építmény 1,0 m2-ére vonatkoztatva. Ez az összes szállítandó anyagnak csak 2%-a! Ilyen mennyiség könnyen importálható, ha nincs hazai megfelelő. Márpedig itt acél alapanyag sincs. Hazai próbálkozások helyett inkább az import kínálatból célszerű választani.

Miközben az import kiváltásával is lehet foglalkozni, azért a veszteségmentes tárolás biztosítása az elsődleges, hiszen jelentős (milliárdos) értékről van szó. A tárház 1,0 m2-ére minimum 2,0 tonna termény jut. Ez legalább 100 ezer forint értékű (és a feldolgozással ez sokszorozódhat).

A tárolóépítési költség sem jelentősen nagyobb (technológia nélkül).

Az építőiparban a lakó- és középületek építésénél általában akár többszörösek a költségek. Itt azonban előre tervezetten, sajátos előnyök érvényesülnek:

• két építéstechnológiai ütemre való leegyszerűsítés;
• sok azonos vagy egyszerű, ismétlődő művelet;
• kevésféle anyag, szerkezet ismétlődő alkalmazása;
• horizontális jelleg, kevés magassági emelés, energiatakarékosság;
• tagolatlan, egyszerű építményforma;
• az építéstechnológia is egyszerűsített, kisebb az élőmunkaigény is.

A már üzemelő tárolótelepek akár 10–20 egységből is állnak, kevés élőmunkát igényelnek, inkább az ellenőrzés, a felügyelet fontos a tetemes érték óvására, kezelésére.

A jelentős értékteremtő gabonatárolási program nemzetgazdasági szinten kiemelkedő, követendő példa. Nagy lépésekben következetesen lezajlott, bár van még helyenként pótolnivaló.

Zöldség-gyümölcs termelés és tárolás

Mondható ugyan, hogy a gabonaprogram lényegében megoldott, de a zöldség-gyümölcs ágazat, ez az éltető tevékenység újabban – indokolatlanul – visszahanyatlott, úgy a foglalkoztatás, mint az eredményesség terén. Pedig a rendkívüli sokféleség – munkaigényesség, szakértelem –

• jelentős foglalkoztatást igényel országszerte;
• kiemelten igényes, egészséges termékekről van szó;
• értékük a gabonához képest többszörös.

Ezért a gabonatermelés által el nem foglalt – sík – területek kivételével ezt a „zöld” ágazatot mindenhol újra kell terebélyesíteni, nagyüzemi szinten és a kiskertek százezreiben. A számtalan feldolgozási lehetőséggel együtt munkaerőhiány lép majd fel – ezzel népességnövekedés is várható.

A tárolási, ipari feldolgozás nagyüzemi szabályozott klímájú épületekben kell, hogy történjék, mert a páratartalom, hőmérséklet optimális értéke itt szigorúan megtartandó.

Itt a gabonatároláshoz hasonlóan, hatalmas, minimum 10 000 m3 belső térfogatú csarnokok kívánatosak. Kompakt téglatest formával a külső felület összesen legfeljebb 5000 m2. Az arány tehát 5/10 = 0,5. (1,0 m3 zöldség-gyümölcs háztáji tárolása legtömörebb – „kocka” formájú tárolása is 6,0 m2 külső felülettel történhet, az arányszám tehát 6/1,0 = 6. 12-szer több energiát kell fordítani – főként hűtésre a kis háztáji kamrában.)

Nagyarányú tárolási-feldolgozási programot kell tehát indítani országszerte, éppen a távoli, hátrányos országrészekben. Jó példa erre a Zemplén – elhagyatott – részén, Bózsván létesült gyümölcstároló, telepített gyümölcsös és erdei termékhasznosító. Ezzel a környéken csökkenteni tudták a magas termékárakat, továbbá az egész életvitelt, foglalkoztatást normalizálták.

Országszerte sok ilyen beruházásra vagy korszerűsítésre – foglalkoztatásra van szükség. Mindehhez – a gabonaprogramhoz képest –, messze több acélszerkezetre van szükség, itt még a falak merevítésére is, mert itt minden könnyű és hőszigetelt. Karcsúsított, hőhídmentes kell legyen minden tartószerkezet is.

Megélhetési, demográfiai és környezeti céljait tekintve ez a példás program jelen években országosan követendő. A zöldség-gyümölcs tárolás bővülése növeli a termelési kedvet. Egészségügyi előnyök mellett a fogyasztás, az export becsülhető hasznát tekintve eltörpül a szerkezeti import költsége. A jó minőségű, levédett import acélelemek hasznos élettartama több évtizedes. A költség tehát bőven megtérül. Itt kérdésessé válik egyáltalán az import hazai kiváltása – jelen egyéb sürgős feladatok között.

Hamarabb kell a hőszigetelés kiváltására gondolni. Az ásványi, de még inkább a műanyag hőszigetelések – hűtőházaknál – többnyire szintén importeredetűek. Akár 30–40 cm vastagságúak, de idővel zsugorodhatnak. Tönkremenetelük után – környezetidegen anyagként – nehezen kezelhetőek vagy hasznosíthatóak újra.

Állattartás

Az állattartás átmeneti helyzete a technológiával együtt összetettebb, bizonytalanabb képet nyújt. A főbb tartási ágazatokban az állatállomány töredékére csökkent – a munkaképes lakosság szintén fogyatkozott. Közben a ’60-as ’80-as évek táján épült, nagyüzemi volumenű istállók jórészt ma is használhatóak volnának. Mindezek alapján új beruházásra ritkán merül fel igény.

Rekonstrukció és egyéb fejlesztések esetén rugalmas és jól adaptálható a könnyűacél váz, akár importból, de az állatok közelségében kívánatosabbak a természetes anyagok – faburkolatok, –rácsok, -oszlopok. Az ipari volumenű tárolási épületekkel szemben az állattartásban az acélimport igénye kevésbé reális.

A meglévő létesítmények rekonstrukciójához viszont – egyszerűbb épületszerkezetek lévén – újrahasznosítandó anyagokkal is javíthatóak, kiegészíthetőek az építmények. A kellő élettartamú import fémvázak itt célszerű adaptálással – szakmai felügyelet mellett – biztonsággal tovább hasznosíthatóak. A kisgazdaságokban egyébként lehetőség szerint a természetszerű, kisebb üzemi tartásmód, természetes körülmények és anyaghasználat felé irányul a fejlesztés.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai