Nőhet a baromfihús-fogyasztás

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: hajtungy, 2020/02/12

Csirke

A 2019-es évben szektoronként eltérő eredménnyel zártak a baromfiágazatban, kezdte az értékelést az elnök. A legnagyobb termékpálya, a csirkeágazat, amelyben a tavalyi második félévben túltermelésre jellemző hatások voltak. A kínálati piac nem a teljes csirkére, élő állatokra, hanem a főtermékre, a mellfilére vonatkozott, s elsősorban az európai piacot sújtotta. Ennek több oka is van, jelentette ki Csorbai Attila.

Az afrikai sertéspestis járványa az elmúlt évben is igen nagy károkat okozott az európai, de főként az ázsiai földrészen, ezért bizonyos csirketermékekre is megnőtt az igény. A kínai fogyasztási szokások ugyanakkor jelentősen eltérnek az európaitól, s elsősorban a csontos termékeket kedvelik, így a lábat, fejet, nyakat, far-hátat és a combot. Ezen termékekre jelentkezett is kereslet, a mellfilét viszont nem fogyasztják. A legtöbb olyan ország, amelyik a kínai térségbe exportálta a többlet mennyiségét, annak jelentős mellfilé többlete keletkezett. Ilyen nagy exportáló ország volt többek között Brazília, de néhány uniós tagállam (köztük Lengyelország) is. Mindeközben az EU termelése is nőtt, így a kínálati piaci hatások erősödtek. A kilátásokat tekintve sem túl biztató a helyzet, hiszen a MERCOSUR országokkal létrejött az Európai Bizottsággal a kereskedelmi megállapodás, amelynek keretében Brazília előtt az uniós piac is jobban megnyílhat, aminek következtében további nagy mennyiségű mellfilé érkezhet az EU-ba, ami az uniós tagországok piaci pozícióját tovább gyengítheti.

S ugyanez történt Ukrajna esetében is. Ukrajna társulási szerződést kötött az Európai Bizottsággal, s ennek keretében kedvezményes baromfihús mennyiség behozatalára kapott engedélyt. Ugyanakkor az Európai Parlament is belátta, hogy Ukrajna tisztességtelen módon szállít szárnyas-csontos melldarabot az EU piacára (egyéb kategóriaként) korlátlan mennyiségben, amelyből az Unión belül különböző darabolóüzemek készítettek mellfilét. Az Európai Parlament ezt a kiskaput becsukta azzal, hogy az EP kedden hozzájárult az uniós–ukrán kereskedelmi megállapodás módosításához, amely bezárja a kiskaput az Unióba érkező, olcsó ukrán csirkemell importja előtt. Az elfogadott állásfoglalásban Ukrajnát az Unió és az ország közötti jó együttműködés érdekében a teljes kereskedelmi megállapodás tiszteletben tartására kérik. A Győri Enikő néppárti képviselő által előterjesztett állásfoglalásban rögzítették, hogy az Unióba érkező összes terméknek az élelmiszer-biztonsági és egészségügyi előírásokat is be kell tartania. A baromfihúsra vonatkozó új előírás szerint a csonttal és csont nélkül érkező csirkemell ezentúl egyazon vámkontingensbe tartozik, és mindkét húsfajta importja hozzáadódik az Ukrajnából az Unióba vámmentesen behozható baromfihús-mennyiséghez. Ha az ukrán export elérte a vámmentes mennyiség határát, onnantól kezdve a további kivitelért vámot kell fizetnie az ukrán exportőrnek. (2016 és 2018 között csaknem tizenötszörösére emelkedett az ukrán csontos csirkemell behozatala. Az ukrán csirkemell ára jóval az uniós alatt volt. Ukrajna az Unió külkereskedelmének 0,9 százalékáért felelős. 2016-ban és 2017-ben az Ukrajnából behozott baromfihús az uniós baromfihús-összimport 1,1 százalékát tette ki.)

Itt jegyezzük meg, hogy a BTT – az Európai Baromfi Szövetség tagjaként – évekkel ezelőtt többször jelezte az ukrán problémát, amely most két magyar EP-képviselő (Dr. Győri Enikő és Dr. Hídvégi Balázs) segítségével az EP asztalára került, s bezárult a kiskapu. De ennek ára volt, mert Ukrajna a korábbinál 60 ezer tonnával több baromfihúst hozhat be vámmentesen az EU-ba. Összességében tehát mintegy 120 ezer tonna baromfihúsról van szó, amit, ha egyenértékben átszámolunk, akkor félmillió tonna vágott csirkét jelent. Ez a mennyiség már jelentős, amihez a brazil importot is hozzá kell adni. Brazília 180 ezer tonnával több mellfilét hozhat be az Unió piacára, így a brazil import meghaladja a 900 ezer tonna vágott csirkét. A két import pedig erősen mérséklő árhatással van az uniós tagállamok baromfimellfilé-piacára. S ha a Brexit valóban bekövetkezik, akkor ez a piac is bezárul az uniós termelők előtt. Az látszik tehát, hogy a mellfilékészletek tovább fognak nőni, ami a csirkeágazatnak komoly kihívást jelent abból a szempontból, hogyan fogják kezelni az olcsóbb import hatásait. Az elnök úgy véli, hogy a termékpályának komoly fejlesztésekre lesz szüksége az elkövetkező időszakban, a fejlesztéseknek a hatékonyság javítását kell célozniuk, s elsősorban az alapanyag-termelést kellene érinteniük (új termelő telepek építése). Csak így őrizhető meg a versenyképesség és kezelhetőek a kihívások.

Ugyanakkor azzal is számolni lehet, hogy a sertéshúspiac az afrikai sertés pestis járványa miatt befagy, s a sertéshús helyébe a baromfihús léphet. Ha a nyomott ár megmarad, akkor a baromfihús fogyasztása idehaza is nőni fog, s ezzel a növekedéssel is kompenzálják az olcsóbb árakat. A hazai csirkeágazatnak (is) jót tehetne a kínai export lehetősége, amire van remény, mert több európai ország már szállít ezekre a piacokra (decemberben több németországi nagy csirke- és pulykavágóhíd kezdte meg szállításait a térségbe). Decemberben Magyarországon is volt egy kínai, videokonferenciás audit, aminek az eredménye még nem érkezett meg a kínai hatóságoktól. Ugyanakkor tudni kell, hogy az ázsiai országok a madárinfluenza veszélyét nagyon komolyan kezelik, s már a gyanú esetében kizárhatnak egyes országokat az exportból. Miután Lengyelországban az elmúlt időszakban volt madárinfluenza, ezért a lengyel termékeket automatikusan kizárták a keleti piacokról, ami által komoly piaci rés keletkezett. Ha a magyar baromfiágazat – komoly erőfeszítéseket téve – elkerülné a járványkitörést, akkor az ázsiai exportlehetőségek új piaci lehetőségeket jelenthetnének a magyar termékpályáknak, köztük a csirkeágazatnak is. Csorbai Attila úgy zárta a csirkeágazat teljesítményének értékelését, hogy tavaly az ágazat plusz nullás eredményt ért el. Nem volt rossz év a 2019-es esztendő, de a mellárak hektikussága miatt nem tudott az ágazat nagyobb profitot elérni. Az alapanyagtermelés fejlesztésének (új istállók építése) szükségessége mellett az ágazat képes lehet további mennyiségi növekedésre és hatékonyság javulásra, ugyanakkor, amíg erre a támogatási források hozzárendelése nem történik meg, addig nagy termelésmennyiségi előrelépésre nem nagyon lehet számolni.

Pulyka

A pulykaágazat más utat járt be, mint a csirke. Mennyiségi növekedésről itt nem beszélhetünk, évek óta a 100 ezer tonna alatti értékeket produkálja az ágazat. Évek óta két meghatározó integráció (Gallicoop és Gallfood cégcsoport) adja a termeltetés és vágás 70–75%-át. A Gallfood cégcsoportnál tulajdonos- és menedzsmentváltás történt, aminek még nem ismerhetjük a hatásait, de az elnök bízik a pozitív, kiegyenlített termelésben. A pulykahús árának jót tett az európai kontrollált termelés, így kellemes piaci környezet alakult ki, részben azért, mert limitált volt az alapanyag mennyisége. A pulykahús ismét a prémium húskategóriába került, s e piaci pozícióját meg is tudta őrizni a napos pulyka korlátos mennyisége miatt. A másik ok talán az, hogy az emelkedő sertéshúsárak miatt a pulykahús be tudott kerülni a sertéshús hiánya miatt keletkezett piaci résbe. Ennek következtében a hazai pulykaágazat stabil, jó évet zárt mind a termelői, mind a feldolgozói szinten. Az elnök szerint ez a keresleti piac akár hosszabb távon is fennmaradhat.

Kacsa-liba

A kacsa-liba ágazat kevésbé jó évet tudhat maga mögött. A madárinfluenza járványa után az ágazat visszatért a korábbi évek mennyiségi teljesítményéhez, ez a mennyiségi növekedés azonban most soknak bizonyult, s az európai piacon túltermelést eredményezett. Az ok, hogy a soványáru piacon Lengyelország, míg a hízott piacon Franciaország is bővítette termelését, ami csökkenő kereslet mellett kínálati piacot eredményezett a kontinensen. A kínai exportengedély megszerzése alapjaiban tudná a helyzetet javítani, így a decemberben lezajlott audit pozitív eredményét nagyon várja a termékpálya. A decembert úgy zárta a kacsa-liba ágazat, hogy nagyobb készletek halmozódtak fel, amelyek viszont a jó árakat lefelé nyomják. A fogyasztók ebből a piaci helyzetből azonban csak azt érzékelték, hogy jó áron jutottak a karácsonyi kacsa- és libatermékekhez. Sok akció zajlott, aminek következtében a készletek is csökkentek.

Étkezési tojás

A tojáságazatról az előző lapszámunkban részletesen beszámoltunk. Itt annyit kell megjegyezni, hogy a ketreces és az alternatív tyúktartás körüli vita még zajlik, ami a termelők jövőképének alakítását jelentősen befolyásolja. Csorbai Attila úgy véli, hogy a hazai közvéleménynek meg kell ismernie a ketreces tartás előnyeit (környezetvédelmi, gazdasági stb.) és meg kell hagyni a fogyasztónak a termékválasztás lehetőségét. Nem szabad hagynunk, hogy különböző érdekcsoportok helyettünk és a fogyasztók helyett hozzanak komoly következményekkel járó, visszafordíthatatlan döntéseket. A terméktanács olyan felvilágosító anyagokat készít, amelyben egyértelművé teszi a ketreces tartás előnyeit. Az év második felében a tojástermelők is tudtak eredményt realizálni.

Kilátások

A 2020-as évben pozitívak a kilátások. Csorbai Attila szerint a magyar baromfiágazat eddig is a húzóágazata volt a magyar agráriumnak. Ez a szép eredmény fenntartható, ha a járványügyi előírásokat az ágazat szereplői szigorúan betartják. Bár sok ágazatban jelentősen csökkent a termelői szereplők száma, itt azonban évek óta stabil a létszám, hiszen ma is 2800 tagja van a BTT-nek. Az elnök nem számít nagyobb létszámcsökkenésre, aminek oka, hogy bizonyos tevékenységek komoly kézi munkaerőt igényelnek. (Például a hízott máj termelésének gépesítésére nincs megoldás.) Az ágazati kibocsátás terén viszont várható a növekedés, amihez persze szükségesek a korábbiakban már említett beruházások, fejlesztések is. Ha nyugatra tekintünk, akkor azt látni, hogy a különböző, magukat állatvédőnek mondó, „zöld” mozgalmak olyan mértékben beépültek a politikába, hogy ott már nem engedélyeznek új telepeket létesíteni. Ha a nyugati világ továbbra is szeretne egészséges, jó minőségű termékeket fogyasztani, akkor a magyar termelőknek ez a piac is megnyílik, és a fejlesztéseik megtérülhetnek.

Ami a konkrétumokat illeti, Csorbai Attila prognózisa szerint csirkében mintegy 5–10 százalékos termelési növekedés lesz. Pulykából elegendő a termelés, de itt is 2–3 százalékkal lehet magasabb a kibocsátás, mert jó a piaci helyzet. A víziszárnyas esetében mindenkinek egy kis önmérsékletet kellene tanúsítania, mind a sovány, mind a hízott piacon, s ebben az esetben akár 15–20 százalékos csökkenés sem elképzelhetetlen. Az étkezési tojásnál, ha nyugvópontra jut a vita, és tartós lesz a tavaly év végi piaci helyzet, akkor akár 10 százalék körüli növekedés is várható a termelésben.

Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára több fórumon elmondta, hogy a baromfihús az egyik legkurrensebb magyar mezőgazdasági exportcikk, a kivitel tavaly 150 milliárd forinttal haladta meg a behozatalt. Az államtitkár szerint az állattartásban pozitív trendekről lehet beszámolni. A baromfiágazat kiheverte a madárinfluenza okozta jelentős csökkenést, az itthoni ellátás stabil, és rendkívül erős az exportteljesítménye is. A baromfiágazatnak év végén több mint 3 milliárd forinttal többet – összesen 16 milliárd forintot – fognak kifizetni az állatjóléti követelmények teljesítésének segítésére, a több mint 1300 családi és társas baromfitartó vállalkozás olyan sok igényt nyújtott be. Az idén év végéig kifizetendő támogatásoknál egy-egy baromfitartó gazdaság számláján ez több millió forintot jelent, tette hozzá.

Madárinfluenza Komárom-Esztergom megyében

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a Nébih egy Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, a vírus elterjedésének megakadályozása érdekében az állatokat állami kártalanítás mellett leölik. Az országos főállatorvos az ország teljes területén elrendeli a baromfik zártan tartását. A kimutatott H5N8 altípus kapcsán eddig még sosem fordult elő emberi megbetegedés Európában, a baromfi termékek továbbra is biztonsággal fogyaszthatók.
Az országos főállatorvos az ország teljes területén elrendeli a baromfik zártan tartását. A már jelenleg is érvényben lévő járványvédelmi előírások értelmében az állatokat a vadon élő madaraktól védett, teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt szintén zárt, fedett helyen kell tartani és a tárolás során biztosítani kell, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férjen hozzá. Az alom tárolását szintén úgy kell megoldani, hogy elkerülhető legyen a vadmadarakkal történő érintkezés, lehetőleg fedett, zárt helyen vagy fóliával letakarva.
A betegséggel kapcsolatban további hasznos információk olvashatók a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

(Csorbai Attila elnök úrral egyeztetve a következő lapszámunkban foglalkozunk a kialakult helyzettel – a szerk.)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai