A tejágazat teljesítménye - Kitekintés az uniós és a hazai tejpiacra

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: h. gy., 2020/02/13

A tejtermelés a magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata, amelynek értéke az előző évhez képest tavaly 1 százalékkal, 185,5 milliárd forintra nőtt, míg a tejfeldolgozás a tavalyi közel 300 milliárdos termelési értékével az élelmiszeripari termelés 11 százalékát adta.

Harcz Zoltán azzal kezdte az értékelését, hogy az Európai Unió tejfelvásárlása a jelenlegi legfrissebb, de még nem teljes éves adatok alapján 2019. évben kismértékben, 0,4 százalékkal emelkedett 2018-hoz képest. A tagállamok közül a legnagyobb növekedést Írország (+7 százalék), Ciprus (+6 százalék), Belgium, az Egyesült Királyság és Lengyelország (+2 százalék) mutatta. A legnagyobb visszaesést Horvátországban (–4 százalék), Szlovákiában és Svédországban (–2 százalék) mérték. A német és az olasz felvásárlás fél-fél százalékot, a holland 1,4 százalékot csökkent. Ha a legfrissebb ismert 12 hónapos adatokat hasonlítjuk össze, akkor is hasonlóak a tendenciák, Írország növekedése 8 százalék fölötti, Franciaországban, Németországban és Olaszországban egyaránt csökkenés mérhető. Érdemes a világpiacon meghatározó szerepet betöltő Új-Zéland tejtermelését is említeni, amely a 2018/2019. kvótaév növekedése (+5,5 százalék) után, a 2018/2019. év első 4 hónapjában a termelés csökkenését (csaknem 1 százalékos) realizálta. Ausztrália tejtermelése a 2018/2019. kvótaév csökkenése (–1,6 százalék) után a 2019/2020. év első negyedévében már csaknem 6 százalékos esésben van. Az USA első tíz hónapban mért termelése gyakorlatilag megegyezik az előző évi mennyiséggel (+0,3 százalék), mondta az ügyvezető.

1. táblázat. A külföldi eredetű teljes spot tej átlagára

Forrás: MMO, Clal

Az EU súlyozott nyerstej átlagára dinamikus második félévi javulással év végére 35,51 eurocent/kg szintet ért el. Ez az ár gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival. A tejár Szlovéniában (+5 százalék), Magyarországon és Olaszországban (egyaránt 6 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben egy év alatt. Dániában 12 hónap alatt 10 százalékos a visszaesés, de 5 százalék fölötti tejárcsökkenést mértek Írországban, Németországban, Svédországban és Hollandiában is. Továbbra is Cipruson, Máltán és Finnországban a legdrágább a nyerstej, míg a balti államokban a legolcsóbb ez a termék. A külföldi eredetű olasz spot tejek ára továbbra is magas. A decemberi 23,65 eurocent/kg fölözött tejár 33 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi árnál. Az éves, 44,17 eurocent/liter – külföldi eredetű teljes spot – tej átlagára (Milánó) 11 százalékkal magasabb a 2018. évi átlagárnál (1. táblázat).

Ami a tejtermékek árait illeti, az uniós vaj- és soványtejpor-árak esetében folytatódik az egy éve tartó trend: a vaj ára 14 százalékkal csökkent, a sovány tejpor ára pedig 47 százalékkal emelkedett 2019 folyamán. Javultak az árak a teljes tejpor (+13 százalék), a cheddar, a gouda és az edámi (+3 százalék) esetében, míg a savópor (–4 százalék) ára csökkent az év során. Vajból 3,2, sovány tejporból 1,4, tejszínből pedig 2,7 százalékkal több mennyiséget állítottak elő az elmúlt évben. Csökkent ugyanakkor a teljes tejpor (–2,4 százalék) és a fogyasztói tej (–3,2 százalék) termelése. Az EU tejtermékexportja 2019 első 10 hónapjában a sovány tejpor (+26 százalék) és a vaj (+35 százalék) esetében jelentősen, a sajtnál kismértékben (+5 százalék) emelkedett. A teljes tejpor (–14 százalék) exportja visszaesett. Az uniós sajtexport fő célpiaca továbbra is az USA, ahová az előző évhez képest 9 százalékot emelkedett az exportált mennyiség. Jelentősen bővült a sajt exportja Kína (+24 százalék) és Kanada (+17 százalék) irányába is, valamint a japán kivitel is növekedett. Ahogy a sajtnál, úgy a vajnál is az USA az EU fő exportpiaca, a második helyen Kína, majd Japán áll. 2019 októberéig az USA-export 26 százalékkal, japán 65 százalékkal növekedett. Kína 47 százalékkal növelte az uniós soványtejpor-importját. A külkereskedelmi mérlegről szólva az ügyvezető elmondta, hogy továbbra is Kína a világ legnagyobb vaj-, teljestejpor-, savópor- és laktózimportőre. Mexikó a legnagyobb soványtejpor-, míg Japán a legnagyobb sajtimportőr. Az EU a világ legnagyobb soványtejpor- és sajtexportőre, míg teljes tejpor és vaj esetében Új-Zéland vezeti a ranglistát. A teljes EU-exportnövekmény tejegyenértékben kifejezve 10 százalékkal a 2018. évi szint fölött van, míg az értékbeli növekedés egy év alatt 14 százalékos. Az uniós tejpiac csak akkor maradhat egyensúlyban, ha közép- és hosszútávon fennmaradnak, illetve tovább erősödnek ezek az exportlehetőségek, jelentette ki az ügyvezető.

Tejpiac – hazai adatok

Harcz Zoltán a magyar tejágazati eredményekre rátérve elmondta, hogy a hazai felvásárlási ár novemberben közel 2 százalékos emelkedéssel elérte a 106,6 Ft/kg-ot, ezzel csaknem 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi árat. A kiviteli ár már kisebb mértékben, 1 százalékkal emelkedett, de az így elért 116,36 Ft/kg ár 3 százalékkal magasabb a 2018. novemberi árnál. A két, novemberi ár közötti különbözet 9 százalékra mérséklődött (2. táblázat).

2. táblázat. Éves átlagárak (I–XI. havi átlag)

Forrás: NAIK AKI

A KSH hivatalos adatai alapján 2019. I–XI hónapjának felvásárlása közel 2 százalékkal magasabb a 2018. évi mennyiségeknél, míg a nyerstejkivitel (tej, tejszín nem sűrítve, nem édesítve, 0,1–6 százalék zsírtartalommal, 2 literes kiszerelés felett) az I–X. hónap adatai szerint 13 százalékkal alacsonyabb a 2018. évi adatoknál. A 2018-ban megtermelt 1,9 milliárd kg nyerstejből 1,5 milliárd kg került felvásárlásra. A 2019. évi számok ezt – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – meghaladó éves termelést és felvásárlást jeleznek. Miután a tehénállomány 2018. évről 2019. évre jelentősen, 2,5 százalékot csökkent, az ÁT Kft. adatai alapján 2019 első tizenegy hónapjában az állomány újra bővülni kezdett, habár a tehénlétszám a 2018. évi indulóállomány nagyságát továbbra sem éri el. A 0,5 százalékos emelkedés a tehénkivonások csökkenésének (–4,5 százalék) köszönhető, valamint hogy az üszővásárlások száma csaknem megháromszorozódott az előző év azonos időszakához viszonyítottan. Mindemellett az üszőbeállítások száma is 2 százalékkal növekedett (3. táblázat).

3. táblázat. Tehénkivágások száma, 2019. I–X.

*I-X. hónap vonatkozásában, forrás: Clal

A tej és tejtermékek külkereskedelmében a KSH statisztikája alapján 2019 első tíz hónapjában mind az import, mind az export vonatkozásában 2 százalékot meghaladó növekedés következett be értékben kifejezve 2018 hasonló időszakához mérten. A kivitel és a behozatal egymáshoz viszonyított aránya ugyanakkor tovább romlott, csaknem 20 százalékkal magasabb értékben importáltunk tejterméket, mint amennyi exportra került (4. táblázat).

4. táblázat. Feldolgozói átadási árak változása, Ft/kg,
2019. I. hó → 2019. XI. hó

Forrás: AKI

Jó hír, hogy 2019 első háromnegyed évében a legtöbb tej­termékkategória hazai fogyasztása értékben nőtt, sőt az év közben bekövetkezett áremelések ellenére volumenben is növekedni tudott, jelentette ki az ügyvezető. Ez a trend együtt mozog a háztartások fogyasztásának évek óta megfigyelhető növekedésével, amelynek fő mozgatórugója a növekvő vásárlóerő. A növekedéshez hozzájárultak a termékinnovációk, a marketing és a promóciós befektetések, ideértve a Tej Terméktanács marketingalapjából finanszírozott közösségimarketing-kampány is. A legnagyobb növekedést elérő kategóriák többek között a kenhető termékek, a tejdesszertek, az ízesített tejitalok (jegeskávék, kakaó) és a tejszín voltak. Néhány nagy volumen kategória, mint pl. a tejföl, a túró és a félkemény sajtok esetében a fogyasztás értékben növekedett, de volumenben stagnált vagy kismértékben csökkent. Néhány egyéb kategória esetében kismértékű, nem számottevő csökkenés volt tapasztalható, ide tartoznak a gyümölcsjoghurtok, és a kefír, zárta a piaci értékelést Harcz Zoltán.

Előrejelzések

Az idei évre is optimistán tekinthetnek a hazai tejágazati szereplők mind a termelési, mind a piaci oldalra. Az ügyvezető ugyanis elmondta, hogy a tejágazat piaci alapvetései továbbra is pozitívak, a világpiaci helyzet kiegyensúlyozottnak tekinthető a kínálati oldal szerény növekedése és a kereslet erősödése következtében. A rendezett Brexit, a világgazdaság lassulása, egyéb geopolitikai bizonytalanságok, valamint a súlyosbodó kereskedelmi konfliktusok viszont árnyalják, gyengítik ezt a pozitív képet.

Az uniós tagországok tejtermelésében további növekedés várható, miközben a prognózisok 2020-ra csak mérsékelt globális tejtermelés-emelkedést vetítenek előre. A világ tejtermelése a számítások szerint 2030-ra eléri a 179 millió tonnát, a növekedés évenkénti átlagos üteme (+0,6 százalék) azonban alacsonyabb lesz, mint a 2008–2019. évek átlagában (+1 százalék) volt. Az átlagos tejhozam a 2019. évi 7300 kg/tehén szintről 2030-ra várhatóan 8300 kg/tehén szintre emelkedik. A hatékonyságnövekedés hatására a tejelő tehénlétszám 1,4 millióval, 21 millió egyedre fog csökkeni 2030. évre, amely a 2019. évi állománynál 6 százalékkal kevesebb. Mindezzel azért kell tisztában lenni, mert a fenntarthatósági követelmények mellett a társadalmi elvárások az eltérő termelési rendszerekben előállított termékek további különbözőségéhez fognak vezetni, hangsúlyozta az ügyvezető. Az EU organikustej-termelése a feltevések szerint például 2030-ban az összes tejtermelés 7 százalékát fogja kitenni, szemben a 2017-es 3 százalékos aránnyal. Mindemellett a GMO-mentes, a legelőalapú, az állatjólétet előtérbe helyező és más hitelesített tejtermelési rendszerek növekvő piaci részesedést fognak elérni.

A prognózisok alapján számításba kell venni, hogy az Unió éves termelésnövekedése (+1 millió tonna/év) a lassuló ütem ellenére is nagyobb lesz, mint a főbb versenytársaké: az USA 0,5 millió tonna/év termelésnövekedést tud produkálni a méretgazdaságosság és a hatékonyságnövelés hatására, míg Új-Zéland a környezeti és a természeti források behatároltsága okán 0,1 millió tonna/év növekedést érhet el. A fejlődő országok tejtermelésének jelentős növekedése sem tudja teljes mértékben kielégíteni a növekvő keresletet, ezért számos régióban megmarad a tejhiány, a fogyasztási igény meghaladja a termelést. Ázsiában a jövedelemnövekedés, valamint a fogyasztói szokások változása indukálja a feldolgozott tejtermékek (friss tejtermékek, sajt) iránti erősödő keresletet, szemben a jelenlegi, a tej alapanyagként való keresletével, jelezte Harcz Zoltán.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai