Stabil növekedési pályán a mezőgazdaság

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2020/04/01

Feldman Zsolt,
mezőgazdaságért
és vidékfejlesztésért
felelős államtitkár

– Államtitkár úr, hogyan teljesített az elmúlt évben az agrárágazat a kibocsátás, az export-import egyenleg, a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében?

– A mezőgazdaság stabil növekedési pályára állt. Teljesítményének emelkedése tavaly is folytatódott, kibocsátásának értéke elérte a 2776 milliárd forintot, 3 százalékkal meghaladva az előző évit. Tavaly az év első tíz hónapjában 4,4 milliárd euróval többet exportált a magyar nemzetgazdaság, mint amennyit importált. Jól jelzi a saját szektorunk erejét, hogy ebből a 4,4 milliárd euróból 2,7 milliárd eurónyi érték a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek exportjából származik, tehát ennyivel nagyobb értékű mezőgazdasági terméket, élelmiszert adott el az ország, mint amennyit importált. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy az ez idő alatt exportált 7,8 milliárd eurónyi mezőgazdasági termék, élelmiszer értéke 9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt mérhető, joggal lehetünk büszkék az agrárium eredményeire.

A fejlődés motorját a beruházások jelentik. Ezért is örömteli, hogy a mezőgazdasági beruházások értéke 2019 első háromnegyed évében elérte a 301 milliárd forintot.
A beruházási kedv élénkülését jelzi, hogy ez 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért értéket. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 2019-ben és 2020 januárjában összesen 219 milliárd forintot fizettünk ki. Sikeresen zártuk le az építkezés évét, s a 2019-ben elkezdett munkát idén új lendülettel folytatjuk. Most, amikor 2020-ra meghirdetjük a termelés évét, már bátran támaszkodhatunk az elért eredményeinkre.

– Milyen nagyságrendű a mezőgazdaság hitelállománya?

– A mezőgazdaság hitelállománya dinamikusan emelkedett 2019-ben is, ami jelzi az ágazat javuló banki megítélését, valamint hozzájárul a versenyképességet növelő beruházások finanszírozásához is. 2019. III. negyedévében a mezőgazdaság hitelállománya 746,5 milliárd forint volt, ami éves viszonylatban 12 százalékkal emelkedett. Ezen belül a beruházási hitelállomány 415,2 milliárd forint volt, ami 2018 azonos időszakához képest 15 százalékos növekedés.

– Milyen hitelezési lehetőségek állnak a gazdálkodók rendelkezésére?

– Az Agrárminisztérium a hitelprogramokhoz vagy hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programokkal igyekszik javítani a vállalkozások finanszírozási helyzetét. A beruházásokkal összefüggésben elsősorban a tavalyi év végén elindított, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, és az élelmiszeripar beruházási hiteleihez kapcsolódó kamattámogatási programot kell megemlíteni. A kamattámogatási program kedvezményezettjei az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházást megvalósító, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások, valamint erdészeti célú beruházást és mezőgazdasági termék feldolgozását, forgalmazását célzó beruházást megvalósító kis-, közepes és nagyvállalkozások. A támogatott hitelösszeg legalább 3 millió forint, a maximális hitelösszeg az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházások esetében beruházásonként és ügyfelenként legfeljebb 1,3 milliárd forint, az erdőgazdálkodáshoz és a mezőgazdasági termék feldolgozásához, forgalmazásához kapcsolódó beruházások esetében beruházásonként és ügyfelenként legfeljebb 2 milliárd forint. A támogatható hitel futamideje legalább 3 év, de legfeljebb10 év. A támogatás mértéke az ügyleti kamat 80 százaléka, de legfeljebb 2 százalékpont évente. A Növekedési Hitelprogram Fix évi 2,5 százalékos kamatát alapul véve a vállalkozások évi 0,5 százalékos kamat mellett juthatnak finanszírozáshoz! A bankok jelzései alapján ügyfeleik körében jelentős érdeklődés mutatkozik a kamattámogatási program iránt, amely alapján valószínűsíthető, hogy 2020 végéig a támogatási programba összesen bevonható 100 milliárd forint összegű beruházási hitel kihelyezésre kerül.

– Milyen hitel segíti a napi ügyletek vitelét?

– A forgóeszköz-finanszírozás területén rendkívül nagy népszerűségnek örvend az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel. A 2011-es indulás óta a megítélt hitelek összege több mint 17 ezer ügylet keretében meghaladja a 185 milliárd forintot, a hitelállomány jelenleg több mint 96 milliárd forint. A KAVOSZ Zrt. koordinálásával működtetett hiteltermék 3 éves futamidejével, rugalmas felhasználhatóságával akár 100 millió forint összegű, kiszámítható módon rendelkezésre álló forgóeszköz-finanszírozási lehetőséget nyújt a vállalkozásoknak. A hitelt és a hozzá kapcsolódó, az Agrárminisztérium által nyújtott általános mértékű támogatást (4 százalékpont kamattámogatás, 50 százalékos mértékű kezességi díjtámogatás) a növénytermesztéssel, állattartással, erdőgazdálkodással, halászattal, élelmiszergyártással, mezőgazdasági nyersanyagok, élő állatok, valamint élelmiszerek nagykereskedelmével főtevékenységként foglalkozó, KKV-minősítésnek megfelelő vállalkozások széles köre veheti igénybe.

Az Agrárminisztérium az általános támogatási mértéktől eltérően időről időre kiemelt támogatásban (100 százalékos mértékű kamat- és kezességidíj-támogatás, a hitel megkötésével és fenntartásával kapcsolatban felmerülő meghatározott költségek megtérítése) részesíti a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel vagy kedvezőtlen piaci körülményekkel érintett ágazatokat. Tavaly a szőlő-gyümölcs ültetvények termesztésével, valamint a sertéstartással foglalkozó vállalkozások részesültek kiemelt támogatásban. A szőlő-gyümölcs ültetvények esetében a kedvezőtlen időjárási jelenségek, a sertéstartás esetében a kedvezőtlen piaci körülmények indokolták a kiemelt támogatást, amelynek eredményeképpen csaknem 700 ügylet keretében több mint 6 milliárd forint összegű hitelt részesítettünk kiemelt támogatásban. 2020-ban a méhészet kap kiemelt támogatást.

– Hogyan osztályozhatjuk a gazdálkodói köröket a hitelezés szempontjából?

– A többi ágazathoz hasonlóan a hitelképes vállalkozásokat két csoportra oszthatjuk, vannak a feltétel nélkül és a kiegészítő feltételek mellett hitelképes vállalkozások. Az első csoportba tartoznak a közepes és a nagyobb üzemméretű agrárvállalkozások, amelyek finanszírozása iránt erős verseny mutatkozik a pénzügyi intézmények részéről, és ezek a vállalkozások rendkívül kedvező feltételékkel jutnak hitelhez. A második csoportba a pénzügyi intézmények számára fokozottabb kockázatot jelentő, kisebb üzemméretű vállalkozások tartoznak, amelyek sok esetben csak kiegészítő biztosíték mellett jutnak finanszírozáshoz. Ezt a kiegészítő biztosítékot nyújtja a pénzügyi intézmények számára az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezessége.

– Mennyire hitelfüggő a mezőgazdasági tevékenység?

– A mezőgazdaság forgóeszköz és tőkeigényes ágazat, mivel a magas állóeszköz- (pl. gépek, épületek, állatok) és inputanyag- (pl. vetőmag, műtrágya, takarmány) felhasználás mellett a folyamatosan jelentkező kiadások és a szakaszos bevételek növelik az ágazat finanszírozási igényét. Emellett a mezőgazdaságban igen magas a KKV-k aránya, az ágazat által megtermelt hozzáadott érték mintegy négyötödét állítják elő, míg nemzetgazdasági szinten ez az érték alig több, mint 40 százalék. A 2015–2017 közötti években a társas vállalkozások adatai alapján 100 forint árbevétel eléréséhez 17–21 forint éves átlagos hitelállományra volt szüksége az ágazatnak, míg nemzetgazdasági szinten ez az érték 8 forint körül alakult, vagyis 2–2,5-szer nagyobb finanszírozási igény mutatkozik a mezőgazdaságban. Ezért egy mezőgazdasági vállalkozást stabilan és gazdaságosan működtetni csak megfelelően kidolgozott, jól átgondolt hitelezési stratégiával lehet. Érdemes hangsúlyozni, hogy az ágazat finanszírozási helyzete stabil. Ehhez a jövedelmek elmúlt években tapasztalt növekedése mellett az agrártámogatások is nagymértékben hozzájárultak.

– Térjünk rá a Vidékfejlesztési Programra: hol tartunk az 1300 milliárd forint kifizetésében?

– Az eredetileg 1300 milliárd forintos keret helyett a forint euróhoz viszonyított tervezési, és jelenlegi árfolyam-különbözete miatt már 1332 milliárd forinttal számolunk. Ebből összesen 592 milliárd forint került kifizetésre 2020. január végéig. Az eddigi kifizetések összege a VP felépítését tükrözi, hiszen annak fontos elemei azok a felhívások, amelyek évente adott összegű kifizetést eredményeznek, akár 5 éven keresztül. Ilyenek például az AKG- vagy az ÖKO-támogatások, melyeket normatív alapon fizetünk. A közösségi jogszabályok alapján ezen forrásokat rövidebb idő alatt nem lehet a gazdák számára folyósítani. 22 olyan felhívást tartalmaz a VP, amelyek kifizetése csak többéves ütemezésben, 2023-ig történhet. Ezek együttesen a VP keretének közel felét teszik ki. Összességében elmondható tehát, hogy megfelelő ütemben zajlanak a kifizetések.

– Idén lezárul a 2014–2020 támogatási ciklus. Mennyire szolgálta a támogatáspolitika az agrárium hatékonyságának, versenyképességének a növelését, az ágazat fejlődését?

– A hatékonyság és versenyképesség növelése a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb kérdése, különösen az erősödő nemzetközi verseny, az élelmiszerekkel szembeni egyre növekvő fogyasztói elvárások, az éghajlatváltozás, a szigorodó környezetvédelmi előírások és a munkaerőhiány közepette. Ezért a minisztérium átfogó intézkedésekkel, komplex módon igyekszik hozzájárulni a versenyképesség javításához. A mezőgazdaság termelékenységét és versenyképességét közvetlenül és rövidtávon is növelik a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásai, amelyek hozzájárulnak az alkalmazott technológia modernizációjához. Emellett az évente mintegy 400 milliárd forintos nagyságrendet képviselő közvetlen támogatások és a közel 100 milliárd forintot kitevő nemzeti támogatások termelés- és jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, valamint biztos és kiszámítható finanszírozást jelentenek a fejlesztésekhez, egyben növelik a hitelképességet is.

– Mi lenne, ha a következő ciklusban jelentősen csökkenne az uniós támogatás?

– Rendszeresen számot adunk arról az óriási küzdelemről, amit Brüsszelben vívunk. Amit mindig elmondunk: nem kérhetünk a gazdáktól többet kevesebbért, ezért indítottuk a petíciót is a Közös Agrárpolitika forrásainak megóvása érdekében, hogy abból más, teljesen idegen célokat ne finanszírozzunk. A brexit már tény, és tudjuk, Nagy-Britannia nagy nettó befizető ország. Ezt számításba véve azonban csak 8 százalékkal kellene, hogy csökkenjen a költségvetés. Ezzel szemben a jelenlegi tervek szerint az egyes pillért 16, a kettes pillért, a vidékfejlesztési alapot pedig 26 százalékkal faragnák le. Nos, ez az, ami nem elfogadható akkor, amikor sokkal nagyobb elvárásokat fogalmaz meg a tervezet a zöldítés, a környezetvédelem kapcsán, s amikor komoly kihívást jelent a generációváltás, a fiatalítás, és amikor egyre inkább előtérbe kerülnek az állatvédelem, az állatjólét kérdéskörei. Az ezeknek az elvárásoknak való megfelelés óriási erőfeszítéseket és fejlesztéseket igényel a gazdáktól – miközben kevesebb támogatásban részesülnének. Azért harcolunk, hogy megőrizhessük a Közös Agrárpolitika forrásait, és erre javaslataink is vannak. Az EU központi költségvetésében ugyanis találhatók olyan sorok, amelyek átcsoportosíthatók a KAP-ba. De létezik egy olyan sor is, amely azokban az országokban, ahol még nincs euró, egy euró népszerűsítési programot támogatna, komoly forrásháttérrel. Véleményünk szerint minden tagország el tudja dönteni, hogy szeretne-e eurót vagy sem, tehát azt gondoljuk, ez a forrás is nyugodtan átkerülhet a KAP-ba. Ezzel máris megszüntettük a Nagy-Britannia kilépésével előálló hiányt. Tehát nemcsak siránkozunk, hanem konkrét javaslatokat teszünk a megoldásra.

– Nő-e az agrártárca mozgástere a 2020 utáni ciklusban?

– Brüsszel azt szeretné, ha a Green Deal nevű nagy európai program keretében meghirdetett – és tartalmilag az idén tavasszal elkészülő – „Farm to fork”, vagyis „Tanyától a tányérig” stratégia elemei visszaköszönnének a tagállamok támogatási programjaiban is. Ez újabb kérdéseket vet fel, hiszen mi alapvetően egy versenyképességi és növekedési pályát megalapozó dokumentumot szeretnénk összeállítani. Szakmailag nagyon erős kihívás lesz, hogy a mostaninál jelentősen erősebbnek tűnő fenntarthatósági követelményekkel összeegyeztessük a bizottság elvárásait. A beruházásoknál is erős nyomás lesz rajtunk, hogy a környezetvédelemmel, energiahatékonysággal összefüggő fejlesztéseket célzó pályázatokat írjunk ki. A versenyképességet szolgáló intézkedéseken túl a generációváltással összefüggő, ténylegesen jól hasznosítható eszközöket szeretnénk bevetni, illetve ösztönözni kívánjuk az innovációt az ágazatban.

– Végül arról kérdezem, hogy milyen irányvonalat kellene követniük a gazdálkodóknak? Milyen jövőt látna kívánatosnak az agrártárca?

– Megítélésem szerint a jövő a digitalizáción keresztül rajzolható meg, ezért mihamarabb kell foglalkozni a jövőjét a mezőgazdaságban tervező magyar gazdálkodónak a precíziós gazdálkodási technológiák alkalmazásával. A világ többi részén működő agrárvállalkozások digitális átalakulása gőzerővel zajlik, jelentősen átalakítva az agrárium technológiai, és gazdasági folyamatait, nekünk pedig kötelességünk felhívni a gazdálkodóink figyelmét arra, hogy a versenytársaik rohamléptekkel erősítik ezekkel az új technológiákkal a versenyképességüket. Be kell mutatnunk, hogy egy magyar termelő gazdaságának átalakítása nem feltétlen nagy és költséges eszközök beszerzését, komplex fejlesztések megvalósítását jelenti, inkább azt, hogy fokozatosan, évről évre a gazdaságuk tevékenységének újabb és újabb elemeit érdemes digitális alapra helyezni. Most elég jövedelem van a gazdálkodóknál ahhoz, hogy rálépjenek a tartós jövedelemtermelés lehetőségét biztosító útra. Ehhez minél előbb el kell kezdeniük a megfelelő precíziós eszközökkel adatokat gyűjteni a saját termelésükről, földjeikről. Célként kell termelőinknek kitűzni, hogy a gazdálkodás minden szakaszában – adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéshozatal, beavatkozás – alkalmazzák az info-kommunikációs technológiák, a pontos mérések, a szabályozás és a számítógépes vezérlés lehetőségeit.

A fentiek mellett 2020 egyik legfontosabb témája a generációváltás is. Olyan szakpolitikai programon dolgozunk, amely megoldásokat kínál a gazdaságok idősebb generációktól fiatalabb generációk számára történő átadása kapcsán felmerülő akadályok elhárítására, legalábbis megkönnyítésére – legyen az adminisztratív jellegű, adózási kérdés, szabályozási anomália vagy éppen támogatási lépés. Ebbe beletartozik a Közös Agrárpolitika eszköztárának újragondolása és fejlesztése is. Az idei évben kommunikációs kampányt indítunk, amelyben hangsúlyosan szeretnénk a gazdatársadalom figyelmét ráirányítani a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára, valamint az agráréletpályát népszerűsíteni. És ne feledkezzünk meg a klímaváltozás kihívásairól sem. Magyarország mezőgazdasága számára klímapolitikai szempontból a következő fejlesztési célok kiemelt jelentőségűek: öntözésfejlesztés, digitalizáció és precíziós mezőgazdaság fejlesztése, állattartótelepek és trágyakezelés, a kijuttatás korszerűsítése, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetése és fejlesztése, agrár-környezeti és klímakutatási, innovációs és tudásátadási rendszerek fejlesztése.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai