Behajthatatlan követelések 2020-tól

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2020/04/06

Januári hatállyal egy új rendelkezés került az áfatörvénybe, amely nagy jelentőséggel bírhat az olyan gazdálkodókra, vállalkozókra, akik alanyai az áfának. A módosítással ugyanis lehetővé válik a behajthatatlan követelések összegével utólag csökkenteni az áfa alapját. A módosítás alapja, hogy eddig a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója az ügylet alapján kiállította az ellenértékről a számlát, amelyet a számlán szereplő teljesítési időpont szerint beállított az áfabevallásában, még akkor is, ha a számlán szereplő összeget a vevő nem fizette meg az értékesítő felé. Az ügy végül az Európai Bíróságon kötött ki, ahol is a bíróság rámutatott, hogy a HÉA irányelvben megfogalmazottak szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenni az adóalap csökkentését minden olyan esetben, amikor a szerződés megszűnése, felmondás, elállás, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az ügylet teljesítése utáni árengedmény történik.

Mindezek eredményeképpen januártól bővültek az adóalap csökkentésének okai a behajthatatlan követelések adó nélkül számított összegével.

Mikori lehet a számla?

Az áfa alapjának csökkentésének módját befolyásoló egyik lényeges körülmény, hogy mikori a számla, egészen pontosan milyen teljesítési dátum szerepel a számlán. A módosítás értelmében 2020. január 1-jétől önellenőrzés benyújtásával van mód a 2015. december 31-ét követő teljesítési dátumú behajthatatlan követelések visszatérítésére. A NAV az áfabevallásokon erre egy külön – 6-os számú – lapot rendszeresített.

Az önellenőrzést az adott évi bevallás 6-os lapján úgy kell megtenni, hogy egyben nyilatkozni kell a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, a termékbeszerző, a szolgáltatást igénybevevő nevéről, adószámáról, továbbá arról, hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára.

Fontos, hogy az adóalap utólagos csökkentésére nincs lehetőség már évült időszak tekintetében. Kérdésként merülhet fel még a 2015. december 31-ét megelőző teljesítési dátumú, de még el nem évült időszakra vonatkozó behajthatatlan követelések visszatérítése. Ezek esetében is van elvi lehetőség visszatérítési igényre, azonban ezeket a jelen cikkben ismertetettektől függetlenül, különös eljárás keretében bírálja el az adóhatóság, más feltételek mellett. Az ilyen kérelmeket kötetlen formában tudja az adózó kérni.

Egyéb feltételek

Az áfatörvény taxatíve sorolja fel azokat a feltételeket, amelyeknek maradéktalanul kell teljesülnie, az adóalap utólagos csökkentéséhez. Ezek szerint:

• Az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek, mely feltétel szerint nem lehetnek a felek egymással kapcsolt vállalkozásban, tulajdonosi vagy vezető tisztségviselői viszonyban, természetes személyek esetén munkaviszonyban, közeli hozzátartozók.
• Az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt. Az, hogy az értesítés tértivevényes vagy sem, nem befolyásoló körülmény.
• Az adóalany nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában.
• A termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában.
• A termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben, amely adat a NAV honlapján elérhető lekérdező felületen ellenőrizhető.
• A termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nincs törölve.
• Az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről.
• A behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt.
• A behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.

Mitől behajthatatlan?

A jogszabály azt is pontosan behatárolja, milyen esetben minősíthető behajthatatlannak egy követelés:

• A követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a fedezet azt csak részben fedezi. Ennek alátámasztására egy nemleges foglalási jegyzőkönyv tud szolgálni.
• A követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte. Az ilyen esetkehez az adott eljárást vezető bíróság által végzéssel jóváhagyott, az áfatörvénynek megfelelő egyezségi megállapodásra van szükség.
• A követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el, melyet a felszámoló igazolása, nyilatkozata tud alátámasztani.
• A követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet. Ezt pedig az eljárás befejezéséről, a vagyonfelosztásról rendelkező iratokkal tudja az adóalany bizonyítani. Ilyen esetben a jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat alapján az adózó részére járó vagyon nem nyújt fedezetet a követelésre, itt kizárólag fedezet nélküli követelésre vagy követelésrészre merülhet fel a behajthatatlanság

Lényegében tehát azok az összegek tekinthetők behajthatatlannak, amelyeknél nyilvánvaló, hogy a fenti okok miatt a követelés nem fog megtérülni.

Egyéb szempontok

Az áfatörvény vonatkozó rendelkezéseiből kiolvasható több lényeges körülmény, amely befolyásolhatja, hogy ki milyen esetben jogosult az adóalap csökkentésére.

Ezekből következik, hogy a követelés alapja kizárólag maga az adóalany által teljesített ügyletből fakadthat, tehát egy megvásárolt követelés esetén a követelés megvásárlója nem alkalmazhatja az adóalap utólagos csökkentését. Ez fordítva is igaz, tehát a követelés értékesítője sem élhet ezen lehetőséggel, mivel az értékesítéssel a tényleges követelés megszűnik az ő szempontjából. Ezen felül akkor sem alkalmazható a rendelkezés szerinti adóalap-csökkentés, ha a követelés nem az áfatörvény szerinti termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból ered.

Kérdésként merülhet fel a fordított adózás kérdésköre. Mivel ezekben az esetekben a vevő kötelezett adófizetésre, ezért ilyen esetben a termékértékesítő által kiállított számla nem tartalmaz adót, így nem lehet indoka az adóalap csökkentésére. Az ilyen jogügyletekben az adót fizető fél maga a vevő, viszont értelemszerűen ő nem hivatkozhat a saját nem fizetésére.

Természetesen az adóalapot csökkentő összeget az áfanyilvántartásba behajthatatlan követelésként kell felvezetnie az adózónak, ugyanakkor nem igényli a számlahelyesbítést vagy érvénytelenítést, mivel a teljesítés megtörtént, és továbbra is él a felek között a ki nem fizetett ellenérték követelhetősége.

Az adóalap utólagos csökkentése természetesen érinti az ügylettel érintett másik partnert, mivel ebben az esetben szükség van a levonható adó rendezésére is, ugyanis ez a vevő oldalán az eredetileg levonható, előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül.

Ez azt jelenti, hogy a vevő az ezen változás időpontját magába foglaló bevallási időszakban köteles az ellenértéket a fizetendő adót növelő tételként figyelembe venni és a bevallásában azt feltüntetni. A bevallás külön erre a célra szolgáló lapján a vevőnek fel kell tüntetnie a különbözet összegét, valamint az ügyletet teljesítő adóalany nevét és adószámát. Itt is érvényes az a szabály, hogy ha időközben a vevő mégis megtéríti az ellenértéket, akkor önellenőrzés keretében szükséges azt rendezni. Ilyenkor a vevő azt a bevallást kell önellenőrizze a fizetendő adó csökkentésével.

Abban az esetben, ha az adóalap csökkentésének önellenőrzés keretében történő érvényesítését követően mégis sor kerül a leírt ellenérték részben vagy teljes megtérítésére a vevő részéről, úgy ismételt önellenőrzést kell az érintett időszakra benyújtani. Az önellenőrzés ebben az esetben értelemszerűen az adóalap növelését fogja maga után vonni. Ekkor ismét nyilatkozni kell a beszerző partnere nevéről, adószámáról és a megtérített ellenérték, részellenérték adóval csökkentett összegéről.

Érdemes még megemlíteni az áfatörvény másik módosítását, amelynek értelmében az idei évtől lehetőség van az előzetesen felszámított adó összegének visszatérítésére is, ha az az adózónak fel nem róható okból nem térült meg. Ez alapvetően a fordított adózás kapcsán okozott a korábbiakban problémát. A visszatérítésre akkor van lehetőség, ha az adósemlegesség elve sérül, továbbá, ha a visszatérítés alapjául szolgáló adó befizetésre került. A kérelmet kötetlen formában lehet előterjeszteni legkésőbb az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőző 6. hónap végéig. A határidő jogvesztő, ami azt jelenti, hogy azt követően nincs mód a visszatérítésre. A kérelemről az adóhatóságnak 6 hónapon belül kell döntést hoznia.

Versenyképesség és fenntarthatóság összehangolása

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) „Egy új korszak küszöbén” c. rendezvényén Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a megújulás legnagyobb ösztönzőjeként az üzleti partnerek elvárásait, illetve a piac működését jelölte meg. Mint mondta, az Agrárminisztérium egyszerűbb, átláthatóbb szabályozórendszerrel és a támogatáspolitika folyamatos igényekhez igazításával segíti a gazdálkodókat. Példaként említette az öntözéses gazdálkodás elterjesztését célzó tavaly év végén elfogadott törvényt, amely új intézményekkel és egyszerűbb szabályokkal, adminisztrációval segíti, hogy egyre többen éljenek az öntözés lehetőségével. Emellett a birtokpolitika megújítását évtizedekig gúzsba kötő akadályokat a tárca – például az osztatlan közös földtulajdonok rendezésével, az öröklési szabályok módosításával – igyekszik megszüntetni.

Feldman Zsolt szólt a mezőgazdasági adózási előírások szükségszerű változtatásáról is. Mint fogalmazott, 2020-ban a magyar agrárium korszerűbb, egyszerűbb, kezelhetőbb adózási rendszert igényel, amely a versenyképességi béklyókat feloldja és ösztönzően hat az eredményességre.

Az államtitkár megemlítette az új uniós költségvetési időszakhoz való támogatáspolitikai alkalmazkodást. Mint fogalmazott, elfogadott költségvetés hiányában a 2021-es év minden bizonnyal átmeneti év lesz – csakúgy, mint a 2014-es volt. A mezőgazdaság ugyan talán maga a legnagyobb elszenvedője a klímaváltozásnak, ugyanakkor mégis azon termelési ágak között szerepel, amelyek hozzá is járulnak a klímaváltozáshoz, emiatt a környezetterhelés további csökkentése a Közös Agrárpolitika 2020 utáni szabályrendszerébe be fog épülni. Ezért az agrártárca egyik legfontosabb feladata, hogy a maga eszközeivel az új feltételrendszerben is biztosítsa a versenyképesség mellett a fenntarthatósági követelmények meglétét – hangsúlyozta Feldman Zsolt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai