AMC: „Kihívásokban bővelkedő évnek nézünk elébe”

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (Hajtungy), 2020/04/07

Ondré Péter,
az AMC ügyvezetője

– Ügyvezető úr, hol kezdjük a tavalyi év eseményeinek összegzését?

– Ha mérlegre akarjuk tenni az AMC elmúlt egy évét és számokról is szeretnénk beszélni, érdemes három részre osztani a munkánkat. Fő feladatunk a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar promóciója bel- és külföldön. Ebből adódóan az első pillérként a belföldi termékpályakampányokat említeném, ahol a piaci és a szakmai elvárásoknak megfelelve hét termékpályakampányt hajtottunk végre.

– Ha szabad megjegyeznem, ezek a termékkampányok sikeresen zajlottak és – úgymond – betöltötték a hivatásukat. Melyek voltak a legnagyobb ívű rendezvények?

– A piaci elvárásokhoz igazodva a méz, a zöldség-gyümölcs termékpálya és a nyúlhúsfogyasztást ösztönző termékpályakampány mellett a hal- és sertéshúsfogyasztást ösztönző kampányokat emelném ki. Részint az áfacsökkentés, részint pedig a különböző elemekből felépülő, fogyasztásösztönző kampány eredményeként 2017-ről 2018-ra a hazai egy főre jutó halfogyasztás több mint 10 százalékkal nőtt, de bízunk abban, hogy mire a „Kapj rá!” kampányunk 2023-ra befejeződik, addigra további elmozdulás is lesz ezen a téren, mert a halfogyasztás növelése nem csak az ágazatnak fontos (a 21. század stratégiai feladata). A halhús az egészséges társadalom megteremtésének, az egészségtudatos, helyes táplálkozás elterjesztésének is lényeges alkotóeleme. Mivel a halfogyasztás növelése népegészségügyi kérdés, kampányunkat az elkövetkezendő időszakban is folytatjuk. Célunk, hogy a jelenlegi (6,7 kilogramm/fő/év) fogyasztási szintet további 30 százalékkal növeljük.

– Milyen partner ebben a magyar halászat képviselete?

– A magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel (MA-HAL) igen szoros, kimondottan jó az együttműködés. Nincs olyan eleme a „Kapj rá!” kampányunknak, amit ne közösen hajtanánk végre. Szükségünk van erre, mert a magyar halászok jól ismerik az ágazat helyzetét, problémáit, a náluk felhalmozott tudásra és tapasztalatra építhetünk.

– Bővülhet-e a fogyasztás mellett a haltermelés is?

– Ez is fontos kérdés. A Halászati Operatív Program lezárásakor mérleget kell vonnunk, hogy lássuk, milyen arányban, milyen hatékonysággal és milyen célokra hívott le forrásokat a halászat. A számok lendületet adhatnak, mert hitem szerint ennek az értékelésnek az lesz az üzenete, hogy a magyar halászat bátran fejleszt. A mi felelősségünk a fogyasztás élénkítése, mert akkor mernek beruházni a halászok, akkor mernek pénzt költeni a fejlesztésekre, ha látják, hogy stabil, kiépített belföldi piacuk van.

– A másik kiemelkedő kampányuk a sertéságazathoz kötődik. Ez érthető, hiszen az ágazat kihívásokkal küzd az afrikai sertéspestis (ASP) fenyegetettsége okán.

– Több távol-keleti és számos közeli ország lezárta előttünk az exportpiacokat, ami komoly kiesést okozott az ágazatnak. Ennek másodlagos kihatásai is vannak. A magyar sertéstartók bizonyos szempontból örülhetnek, mert a kínai ASP-válság következtében 40 százalékkal nőtt az alapanyag ára, a kínai piacnak szüksége van az importra. Az ASP-mentes státuszt élvező uniós tagországokban a kínai kereslet okán a sertéshús ára felkúszott, ami magával húzza a magyar piacot is. Ugyanakkor a hazai húsiparnak ez nagy kihívást jelent, mert az árnövekedést a végtermékek árába nehéz beépíteni. Ebben a helyzetben az Agrárminisztérium megbízásának eleget téve sertéshúsfogyasztást ösztönző kampányunkkal a kereslet élénkítését ösztönözzük, ami egyszerre szolgálja az ágazat stabilitását és fennmaradását és a készletek piacának megteremtését. Mivel tavaly a belföldi sertéshúsfogyasztás a boltokban megjelenő drágulás ellenére emelkedett, kampányunkat a tárca megbízásából idén is folytatjuk. A kampányban elmondjuk, hogy a magyar sertésállományt ellenőrzött körülmények között tartják, így a házi sertésekben nincs afrikaisertéspestis-vírus. Emellett tájékoztatást adunk arról is, hogy melyik sertéshúsfélét mikor érdemes fogyasztani és milyen módon lehet változatosan elkészíteni a sertéshús ételeket úgy, hogy az az egészséges táplálkozást is szolgálja.

– A mézkampányukra többen felkapták a fejüket. A kampány segítségével sokan megértették, hogy méhek nélkül nem volna mezőgazdaság.

– A mézfogyasztást ösztönző kampányunkra nagyon büszkék vagyunk, mert nemcsak a méhállomány védelmét hangsúlyozzuk, hanem a teljes hazai ökoszisztéma védelmét is, ami a méhek beporzó tevékenységén alapszik. Ahogy Ön is fogalmazott, ha nincsenek méhek, akkor nincs mezőgazdaság a Kárpát-medencében. Jó hír, hogy a hazai méhállomány – bár itthon is volt méhpusztulás az elmúlt években – egy főre vetítve a legmagasabb az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy tíz lakosra jut egy-egy méhcsalád (20–100 ezer rovarból áll egy méhcsalád). Magyarországon ugyanis egymillió méhcsalád fölött van az állomány nagysága. Mézkibocsátásban sem állunk rosszul, mi vagyunk az EU-ban a harmadik, Spanyolország és Románia mögött. A probléma ugyanaz, mint halnál, sereghajtók vagyunk a fogyasztásban, pedig a méz kedvező élettani hatásai nem ismeretlenek a magyarok előtt sem. A méz prémiumtermék, a tudatos vásárlói magatartással azonban tovább növelhető a hazai mézfogyasztás, amely az elmúlt öt évben a duplájára emelkedett. E kedvező tendenciát fokozni szeretnénk, ezért tovább dolgozunk ezen a kampányon is.

– A juh- és kecskehúsfogyasztást ösztönző kampányukkal szintén olyan piaci szegmenst céloztak meg, ahol alacsony a hazai fogyasztási szint.

– Nem véletlenül, mert bár ezek hazánkban kis ágazatok, tevékenységük erősen exportorientált. A célpiacokon már igencsak kedvelik a magyar juh- és kecskehúst (lásd Olaszország, Románia, Törökország stb.). Belföldi fogyasztásunk azonban marginálisnak mondható, ezért a kampány üzenetével és mindkét húsfajta minőségi, értékes tápanyagainak tudatosításával a belpiac erősítésére törekszünk, amely lehetőséget teremt az ágazat hazai bővülésére.

Az egészséges életmód hazai népszerűsítését célozza a zöldség-gyümölcs fogyasztást ösztönző kampányunk is. A WHO 350 gramm/nap zöldség-gyümölcs fogyasztását tartja egészségesnek, a magyarok azonban még csupán 260 gramm/nap fogyasztásnál tartanak. Ezt a 30 százalékos lemaradást kellene ledolgozunk. Nem mellékes, hogy természetesen az ágazatnak is jót tenne, ha több hazai terméket fogyasztanánk. Erős a magyar kertészeti ágazat is, fejlődésével képes a növekvő belföldi fogyasztási igényeket kiváló minőségű termékekkel kiszolgálni.

– A második pillérhez érkeztünk…

– Pontosan, ez pedig a külföldi kiállításokon való részvételünk. Tavaly az AMC közösségi standjával, magyar kiállító partnereivel 17 külföldi kiállításon volt jelen. Szerte a világban igen komoly érdeklődés mutatkozott a hazai élelmiszeripari cégek termékei iránt. Azt tapasztaljuk, hogy a hazai élelmiszeripari cégek többsége a kis- és a középvállalkozások kategóriába sorolható, így önálló humán- és anyagi forrásaik az exportpiacok meghódítására erősen korlátozottak. Ezért nyújt az AMC segítő kezet, aminek eredményeként a világpiacra is eljuthatnak a magyar vállalkozások. Ezzel tulajdonképpen támogatást nyújtunk, mert a kiállításokon való részvétel költségének jelentős részét mi álljunk, s mindegyik rendezvényre túljelentkezést tapasztalunk a magyar cégek részéről. A külföldi megjelenés megszervezése, biztosítása nekünk is óriási kihívás, mert viszonylag kis csapattal szervezzük részvételünket a világ minden pontján. Tavaly csaknem 200 magyar cég jutott el külföldi kiállításokra a mi segítségünkkel.

– Van-e olyan tapasztalatuk, hogy a kiállítások révén nőtt az export?

– Az egy-egy kiállítást követő értékesítési adatokat a cégek bizalmasan kezelik. Tény azonban, hogy mind a kiállításokon, mind pedig a kiállítások után köttetnek üzletek. Ezenkívül közreműködésünkkel számos promóciós lehetőség is megnyílik a résztvevők számára. A helyi külképviseletekkel közösen fórumokat, fogadásokat is szervezünk ezeken a kiállításokon, így a cégek képviselői kapcsolatot alakíthatnak ki az adott piac döntéshozóival, beszerzőivel.

– A végére maradt a harmadik csomag, gondolom ez a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) volt…

– Igen, ami azért tért el a korábbi OMÉK rendezvényektől, mert komoly arculatváltást hajtottunk végre azzal, hogy igyekeztünk a nemzetköziséget és az üzleti, bizniszfórum arculatot hangsúlyozni. Több mint nyolcvanötezer látogató részvételével zárult az OMÉK, amely négy napon keresztül mutatta be a magyar agrárium és élelmiszer-gazdaság legjavát a HUNGEXPO területén, ahol vendégországként Marokkó mutatkozott be. 15 országból 64 kiállító érkezett, míg a Kárpát-medencéből 180 kiállító mutatta be a határon túlról hozott termékei legjavát. Az ő közreműködésükkel az OMÉK igazán nemzetközivé, régiójában kiemelkedően rangos kiállítássá vállhatott, ahol nem csupán a kínálat megismertetése, hanem az üzletkötés is fókuszba került. Az agrárinnováció, az agrárdigitalizáció és az élelmiszeripar legújabb vívmányainak bemutatása mellett a generációváltás is szerepelt a 79. OMÉK legfőbb témái között. A szakmát most először nemcsak az agráripari kis- és középvállalkozások, valamint az őstermelők, kistermelők és családi gazdálkodók képviselték, hanem az innovációban és hozzáadott értékben élen járó nagyvállalatok is. Szerintem ez az arculatváltás jelenti a magyar kiállítás jövőjét is, mert az üzleti hasznosság eredményeként az OMÉK is felkerül a külföldi élelmiszeripari kiállítások térképére, így még hatékonyabban segítheti a cégek exporttevékenységét.

– Mit kell tenni azért, hogy erre a térképre felkerüljünk?

– Ez igen nagy munka. Egyrészt marketingeszközökkel kell nemzetközi téren az OMÉK-ot erősíteni, másrészt nyelviségében, arculatában is nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nemzetköziségre. Harmadrészt pedig a magyar agrárdiplomáciának is nagy szerep jut, mivel ők tudják azt az üzenetet elvinni, hogy van egy regionális fórumunk, ahová érdemes ellátogatni.

– Milyen tervekkel kezdték az idei évet?

– Kihívásokban bővelkedő évnek nézünk elébe. A legnagyobb kihívás a közösségi borpromóciós feladat ellátása. Ez év elejétől a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a magyar borral kapcsolatos egységes állami kommunikációért és a borturizmusért felel, míg az Agrármarketing Centrum (AMC) a közösségi bormarketing állami feladatait látja el.

– S mint már említette, folytatódnak a termékkampányok is…

– A hal- és a sertéshúskampányt mindenképpen visszük tovább, s a pálinkáért is indítunk promóciót, mert a külföldi látogatók figyelmét szeretnénk felhívni erre a kiváló magyar termékre, ami nemzeti italunk. A zöldség-gyümölcs termékpályakampányunk sora is folytatódik, amelyet a piaci helyzethez igazodóan szervezünk, rendezünk. Dinnye-, alma-, meggykampány biztosan lesz.

– Végezetül arról kérdezném, hogy idén élesedik a 2020 utáni KAP vitája. Kell-e változtatniuk a stratégiájukon az új támogatáspolitika hatására?

– Az eszközökben és a kommunikációs üzenetekben biztosan lesz eltolódás az online lehetőségek kihasználásáért. Az elmúlt évben már tettünk azért, hogy az online felületet nagyobb mértékben használjuk, de a közösségi médiában is meg kell találnunk az üzenetek továbbítására alkalmas formákat. Ilyenek a videóblog sorozatok, az applikációk, a flashmobok készítése, avagy az influenszerek bevonása. Ami az üzeneteket illeti, az ár-érték arány mindig fontos volt a marketing tevékenységben is. Az egészséges táplálkozás és a környezeti fenntarthatóság üzenetének bekódolása a hazai agrár- és élelmiszeripari marketingkérdésekbe komoly kihívás.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai