Széles a vetőmagválaszték az Isterra Kft.-nél

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2020/04/12

Perczel Péter,
operatív igazgató

– Igazgató úr, mielőtt az idei vetőmagkínálatukról kérdezném, szóljunk a tavalyi év eredményeiről, hiszen ez adja meg az idei év alapjait.

– Az elmúlt év mindenképpen sok újdonságot, meglepetést tartogatott nemcsak nekünk, hanem sok hazai, a kalászosvetőmag-piacon dolgozó aktív résztvevőnek is. Elsőként azt említeném, hogy hosszú évek kimaradása után jött egy fuzáriummal fertőzött év, ami azt jelentette, hogy nemcsak nekünk, hanem a versenytársainknak is minőségi és mennyiségi problémákkal kellett szembenézni. A fertőzés összességében – mondjuk ki, szerencsére – nem volt olyan mértékű, hogy a hazai és a meglévő piacok igényeit ne tudnánk kielégíteni, de azt előre-vetítette, hogy a szokásos átmenő készletek mennyisége alacsonyabb lesz, mint a korábbi években megszoktuk.

– Mi váltotta ki ezt a nagy mértékű gombafertőzést?

– Szerintem a klímaváltozás hozadéka ez, mert az időjárás úgy alakult, hogy a gombafertőzésnek melegágyat biztosított. A tavalyi évre úgy fordultunk rá, hogy a vetés időszakában, majd 2019 tavaszán elmaradt a szokásos csapadékmennyiség, amit az is tetézett, hogy sem 2018 őszén, 2019 első negyedévében nem hullott elegendő csapadék. Csak tavaly áprilisban érkezett meg a várva várt csapadék, ami a májust is jellemezte. Ez viszont hűvösebb napokat, heteket hozott, a talaj viszont feltöltődött kellő víztartalékkal. A növényi kultúrák ekkor már lábon álltak, ám júniusban hirtelen melegre fordult az időjárás. A „dunsztban” álló állományok, különösen ilyen stresszes előéletet követően fogékonyak voltak a gomba- és más fertőzésekre, mivel a csapadék gátolta a gazdálkodókat abban, hogy a szükséges, okszerű növényvédelmi védekezéseket időben elvégezzék. Mindennek következtében elég sok betegségtünet megjelent a táblákban, leginkább a délkelet-magyarországi régiók voltak érintettek ezekben a minőségi problémákban. A végeredmény a vetőmagtermesztés szempontjából elsősorban a csírázóképességre hatott negatívan, de voltak toxinproblémák is, ami az árualapnál mutatkozott.

– És milyen volt az idei szezont is meghatározó tavalyi ősz?

– Hál’ istennek ez a szezon jobb körülmények között indult, jó kilátásokkal, mivel vízzel lényegesen jobban feltöltött talajokba vethettünk. A tél ugyan megint elmaradt, nem volt hótakaró, komolyabb hideg, de az eddig lehullott csapadékmennyiség biztató arra nézve, hogy az egy évvel ezelőttihez képest lényegesen jobb a helyzet a növényi kultúráknál. A nitrogén utánpótlását már megkezdték a gazdálkodók, és várjuk az igazi tavaszt, hogy a kultúrákban a megszokott folyamatok elinduljanak.

– Az Isterra Kft. több száz termelővel áll integrált termelési kapcsolatban. Van-e arra stratégiájuk, hogy a klímaváltozási problémákra felhívják a termelők figyelmét, és megoldási javaslatokat adjanak? Változtatnak-e a gazdálkodók a korábbi, már megszokott technológiájukon, amiről azért mára kiderült, hogy nem elegendő a rutinszerű gazdálkodás?

– Nagyon jó a kérdése. Többféle megoldás lehetséges, az egyik mindenképpen a jó fajtaválasztást jelenti. Nem tagadom, ebben a témakörben hazabeszélek, ami azt jelenti, hogy a cég fajtáit helyezem előtérbe. Mi francia és német eredetű fajtákkal dolgozunk, de klasszikusan olyan korszerű fajtákkal, amelyek a Magyarországon leggyakrabban előforduló betegségekkel szemben vagy nagyfokú toleranciát, vagy adott esetben rezisztenciát mutatnak, ami segítség a termelőknek. A betegségekkel szembeni ellenállás és a szárazságtűrés a két legfontosabb tulajdonság, amire különösen oda kell figyelni. Nem véletlen, hogy az anyacégünknél folynak olyan vizsgálatok, amelyekben azt mérik fel, hogy a mi fajtáink milyen vízhasznosítási képességekkel rendelkeznek. Így sikerült kiválasztani azokat a fajtákat, amelyek a legkisebb vízmennyiséggel is a legnagyobb hozamot képesek előállítani, ergo ezek a fajtáink a szárazságtűrésben is jól teljesítenek. A jövő egyik nagy kihívása, hogy a saját nemesítési módszereinkkel is kiváló eredményeket érjünk el.

– Mit ért saját nemesítésen? Magyarországon is folynak ilyen munkák?

– Igen, egyike vagyunk azon multinacionális nagyvállalatoknak, amelyeknek saját búzanemesítő állomása van Magyarországon. Az Isterra Közép-Európa Kft. 2012 őszén indította el önálló közép-európai régiós búzanemesítési programját. A program szerves részét képezi a Florimond Desprez cég búzanemesítési tevékenységének. Az itt dolgozók munkájukat az anyavállalat nemesítő kollegáival szoros együttműködésben végzik. Így saját tudásukon és tapasztalataikon túl hozzáférnek egy csaknem kétszáz éve a növénynemesítéssel foglalkozó vállalat tudásbázisához is. A program ma már 20 hektárosra bővült. A közép-európai búzanemesítési program központja az észak-alföldi régióban, Füzesabonyban található. A füzesabonyi központon túl kiterjedt hazai és nemzetközi kísérleti hálózat (6 ország – 14 kísérleti helyszín) segíti a sikeres nemesítési program megvalósítását. A világszínvonalú szakmai háttérnek köszönhetően, melyet a Florimond Desprez képvisel, a nemesítési programban a hagyományos szelekciós nemesítésen túl a kor legmodernebb – genetikai módosítástól mentes – nemesítési technikáit alkalmazzuk. Az Isterra szelekciós tevékenységének célja a közép-európai régió legnagyobb genetikai értéket képviselő fajtáinak és a Florimond Desprez saját vonalainak felhasználásával a régió környezeti, éghajlati és gazdasági adottságaihoz legjobban alkalmazkodó új fajták fejlesztése, bevezetése és elterjesztése.

– Hogyan változnak a nemesítés irányvonalai?

– Ma már nem a minőségre, sokkal inkább a szárazságtűrésre, a betegségek elleni ellenállásra kell a nemesítés során koncentrálni. Ezt tükrözi az Európai Unióban most körvonalazódó új irány, a Green Deal, amely arra ad választ, hogy miképpen lehetséges a mezőgazdaság környezetszennyező tevékenységét csökkenteni.

A mezőgazdasági termelésnek meg kell felelni azoknak az elvárásoknak, amelyek szerint az árutermesztés során csökkenteni kell a környezetkárosító hatásokat. Franciaországban a legújabb ismereteim szerint regulátor nélkül, egyetlen gombaölő szer felhasználásával kell majd búzát termeszteni a jövőben, csökkenő nitrogénmennyiséggel. Ezért a francia termelők azt számolgatják, hogy az inputanyag költségeinek csökkentésével mekkora a megtakarítás, tudva azt, hogy az új technológiával kisebb hozamokat érnek el. Így csökken az árbevétel, viszont alacsonyabb költségszinten dolgoznak, ezért a profitjuk marad a jelenlegi szinten. Ugyanakkor meg tudnak felelni a feléjük támasztott környezetvédelmi elvárásoknak, hiszen kisebb ökológiai lábnyommal termelnek.

– Érdekes az a megjegyzése, hogy ma már nem a minőség áll az első helyen a nemesítés során. Mi az oka ennek? A piac, amelyik árban nem ismeri el a jobb minőséget?

– A gazdálkodók a biztos hozamú, jó, malmi minőségű (nem javító minőségűről beszélek) alapanyagot keresik. Jó hír, hogy ma már a fémzárolt vetőmag felhasználása nőtt, eléri a 35 százalékot a teljes magyar vetésterületet figyelembe véve (20 százalékról indultunk évtizeddel ezelőtt). Abban bízunk, hogy ez a tendencia folytatódik, mert alapot teremt ahhoz, hogy sokkal egységesebb, kiszámíthatóbb minőségű árualap keletkezzen nemcsak hazai felhasználásra, hanem az exportpiacok tekintetében is.

A hazai búzatermés fele exportra megy, ami egységesebb árualapot igényel, miközben a hazai felhasználás évtizedek óta nem nő. Ugyanakkor azért is nő a fémzárolt vetőmag felhasználása, mert az új fajtákra a korábbiaknál nagyobb az igény, s új fajtához a termelő csak fémzároltan jut. Ami a köztermesztést illeti, az Ön által is említett piaci magatartás – csak minimális árkülönbséggel fizeti meg a jobb minőséget – is kihat a gazdálkodói gondolkodásra.

A termelők sokkal inkább arra figyelnek, hogy a hektáronkénti lehető legnagyobb termésmennyiséget produkálják, s már 3–5 mázsás többlettermés kompenzálja a piac minőségi árkülönbözetét. Egyébként az a tapasztalatunk, hogy a fajták életciklusa is egyre rövidebb, mert a fajtatulajdonosok kínálata olyan bőséges, hogy a fajtaváltás folyamata felgyorsult. A gazdák is nyitottabbak a fajtaválasztásra. S itt térnék vissza egy előbbi kérdésére: a nemesítésen túl jelentős energiákat fordítunk arra, hogy a termesztéstechnológiai ismereteinket még szélesebb körben elterjesszük. Olyan tapasztalatokat igyekszünk megosztani a velünk együttműködő gazdákkal, amelyek abban segíthetik őket, hogy akár ugyanazzal a fajtával is eredményesebbek lehessenek. El kell mozdulni arról a pontról, hogy ne hagyjuk el a járt utat a járatlanért, mert az új technológia sokkal nagyobb eredményt hozhat, amennyiben a technológiai lépéseket szigorúan betartják.

– A kukorica genetikai potenciálját lassan megismeri a világ. De hol van a búza termésmennyiségi határa?

– Tudomásom szerint Ausztráliában 16–17 tonna feletti termésátlagot is elértek már, így gondolom, hogy a búza genetikai potenciálja közelebb van a 20 tonnához, mint korábban volt. Viszont ez szembenáll azzal, amit a Green Deal kapcsán elmondtam, mert Nyugat-Európa elindult az ellenkező irányba azért, mert a fenntartható gazdálkodás vált a legfontosabbá, és mert egyre nagyobb társadalmi figyelem összpontosul arra, hogy mi zajlik a mezőgazdaságban.

– Igazgató úr, az eddigi beszélgetésünk alapján az a vád érhet minket, hogy nem a cégéről beszéltünk. De úgy gondolom, minden mindennel összefügg, s a cége tevékenysége is szerves része a magyar mezőgazdaságnak. Hogy konkrét legyek: milyen a cég vetőmagkínálata?

– Nálunk elég kicsi a tavaszi vetőmagkínálat, egyedül a tavaszi árpát említhetem, amit sörárpaként ismer a világ. Az általunk kínált söripari árpafajták 90 százalékát már ősszel elvetették a gazdák. A tavaszi árpa vetése áttolódott őszre, így az összes mennyiség 10 százaléka maradt meg tavaszra. A kalászosvetőmag-kínálatunkat már ismerik a gazdálkodók, idén két új növényfajt is bevonunk a termesztésbe. Az egyik a szemes cirok, a másik a szója, hiszen saját nemesítési programot indítottunk szójában is.

– Gratulálok ahhoz, hogy a Vetőmag Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kalászos szekciójának a vezetőjévé választották. Záró kérdésem: nem sok egy kicsit ez a feladat?

– Szerintem nem, mert ez a társadalmi tisztség számomra megtiszteltetés. A szekció vezetése olyan feladattal jár, ami szervesen kötődik a mindennapjaimhoz, ahhoz, amivel elsősorban foglalkozom. Valójában olyan a feladat, amit örömmel végzek, szeretek csinálni. Ugyanakkor nehéz örökség is, hiszen elődöm, Juhász Zoltán kollégám igen jól dolgozott, s nem szeretném, ha ez a lendület megtörne. A szekció a VSZT egyik legaktívabb szereplője, amelyben nagyon komoly egyeztetés, szakmai munka zajlik az ágazat minden szereplőjének a bevonásával. Ebben a székben az ágazat érdekeit kell képviselnem, így az ágazattal kapcsolatban sokkal több információhoz jutok.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai