A növényvédelem nem ördögtől való

Kategória: Növényvédelem | Szerző: h.gy., 2020/04/13

Szalkai Gábor,
az NSZ ügyvezetője

Az idei évben is új kihívásokkal kell a gazdálkodóknak szembenézniük a növényvédelemben. A mezőgazdasági termelés – legyen az szántóföldi vagy kertészeti – folyamatos kihívások elé állítja a termelőket. Az elmúlt tíz évben a meteorológiai viszonyok, az időjárás az egyik legnagyobb kihívás, elég ránézni az idei január-februári meteorológiai térképre. A másik nagy kihívás a kereskedelem globalizációja, valamint az új károsítók megjelenése. Ezek a károsítók leginkább délről érkeznek Magyarországra, s itt számukra megfelelő klímaviszonyokra lelnek. Ha a károsító megtalálja a növényét is, akkor természetes ellenség hiányában óriási károkat tud okozni, kezdte mondandóját az ügyvezető.

A Növényegészség Nemzetközi Éve

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) kezdeményezésére 2020 a Növényegészség Nemzetközi Éve, hogy ezzel is felhívják globálisan a figyelmet arra, hogy a növények egészségének védelme véget vethet az éhezésnek, csökkentheti a szegénységet, megóvhatja a környezetet és elősegítheti a gazdasági fejlődést. Az emberiség alapvető érdeke a növények védelme a károsítóktól, mivel ez a kérdés szorosan kapcsolódik az élelmezés biztonságához. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a növényvédelem és az élelmezésbiztonság területein belül a fenntarthatóság kritériumait is szem előtt kell tartaniuk a gazdálkodóknak.

Sajnálatos, hogy az Európai Unióban, de a világ más földrészein is az a nézet terjed, hogy a mezőgazdasági termelést környezetszennyező tevékenységnek nyilvánítják. Szalkai Gábor szerint bizonyos feltételek mellett ez igaz is lehet, de óriási hiba az általánosítás. A dél- és észak-amerikai gazdálkodási technikákat, technológiákat nem volna szabad összehasonlítani az európaival, de ugyancsak irreális a nyugat-, illetve észak-európai termelési technológiákat a Kárpát-medenceivel összemosni. A növényvédelmet regionálisan, helyi, akár tábla szinten lehet csak értelmezni, és ugyanígy, a mezőgazdasági termelés kihívásait, problémáit is helyi szinten kell kezelni. Azokat az általánosításokat, miszerint a mezőgazdasági termelés környezetszennyező tevékenység, mindenképpen vissza kell utasítani, mondta az ügyvezető.

Szalkai Gábor több olyan uniós tanácskozáson vett, vesz részt, ahol arról folyik a diskurzus, hogyan lehetne korlátozni a mezőgazdasági termelés lehetőségeit. A tárgyaló felek fehér asztal mellett az írországi szabad tartásos szarvasmarhatartást tartják az egyik legnagyobb üvegházhatást növelő tevékenységnek. Ha józanul gondolkodva mérlegre tesszük, hogy melyik a nagyobb környezetszennyezés – az, ha több száz ember repülőgéppel utazva Brüsszelben, egy klimatizált helyiségben, teljesen urbanizált környezetben megtárgyalja az írországi marhatartó károsító tevékenységét, vagy maga az ír szabad marhatartás – akkor nem kérdés, mi okozza a nagyobb környezeti kárt. S akkor még nincs szó a növényvédő szerekről, a műtrágyákról, területhasználatról, pedig a mostani „zöld” uniós támogatási rendszernek is köszönhető az a monokultúrás termelés, amely a biodiverzitás elveszítésével jelentős környezeti kockázatokat hordoz. S ne felejtsük el a városiasodás káros hatásait sem, a városok terjeszkedésével, az utak, autópályák építésével, az ipari parkok létesítésével jó minőségű mezőgazdasági területek vesznek el. Ezekről sokkal kevesebb szó esik a környezetvédelmi kockázat kapcsán, mint arról, hogy maga a mezőgazdasági termelés különböző mérőszámok alapján mennyire környezetszennyező tevékenység. Nem korrekt, ha a fehér asztal mellett mondják ki a verdiktet arra a termelőre, aki egészséges élelmiszerrel látja el a lakosságot, hangsúlyozta az ügyvezető.

Globalizálódó károsítók

A Növényvédelmi Szövetség – csatlakozva az ENSZ felhívásához – egész évben több fórumon hívja fel a termelők figyelmét arra, mindenképpen tegyenek azért, hogy a károsítók terjedését, megtelepedését megakadályozzák. A döntéshozók és a növényvédelmi hatóság is számít a teljes társadalom összefogására. Tavaly decemberben lépett életbe az Európai Unióban az új növény-egészségügyi szabályozás, amely Magyarországot is érinti, s amely az eddiginél lényegesen szigorúbb előírásokat tartalmaz. A megelőzés, a prevenció mindig olcsóbb, mint a kárenyhítés, ezért az Unió külső határain megszigorították az ellenőrzéseket a növények, növényi termékek, különösen a szaporítóanyagok kereskedelmi és személyi célú behozatalát illetően. Nem csak a kereskedelmi céllal behozandó, hanem a turista utakon összegyűjtött növények kockázatát sem szabad lebecsülni, hiszen elég csak a múlt század ötvenes éveire gondolni, amikor Magyarországon elterjedt a burgonyabogár, majd a ’90-es években behozták a kukoricabogarat.

Mindemellett a klímaváltozás is okoz problémákat. „A múlt század végén, e század elején, amikor foglalkoztam a gyapottok-bagolylepkével, amely délről megjelenő jövevényfaj volt, azt tapasztaltam, hogy a kártevő a hideg telet nem élte túl Magyarországon. Néha ugyan megjelent az ültetvényekben, de nem jelentett folyamatos kihívást az ellene való védekezés. Az utóbbi években viszont ez a kártevő az enyhe telek miatt folyamatosan áttelel, és jelen van a földeken. Ahol felszaporodik, ott a megfelelő védekezéssel, vetésváltással, a káros szomszédságok elkerülésével kezelhető a probléma, de oda kell figyelni az ellene való védekezésre. Ha nem volna a gyapottok-bagolylepke ellen növényvédő szeres védekezés, óriási károkat okozna a kukoricában, de a zöldségtermesztésben is” – idézte fel a múltat Szalkai Gábor.

A termelők kénytelenek együtt élni az újonnan megjelent károsítókkal is, ezért az integrált, fenntartható növényvédelmet kell folyamatosan alkalmazniuk a károsítók elleni védekezésben. Abban, hogy ez így is maradjon, nem csak a mezőgazdasági termelőknek, hanem a társadalom minden tagjának óriási szerepe van, jelentette ki az ügyvezető. Az áruk és a személyek szabad áramlása biztosított az Unión belül, kinyílt a világ, amely nagy kockázatokat is hordoz abból a szempontból, hogy a károsítók rövid idő alatt óriási távolságokat tudnak megtenni, s miután nincsen természetes ellenségük, gyorsan, könnyen felszaporodnak a Kárpát-medencében is (lásd parlagfű). A kereskedelem és emberi mobilitás intenzívebbé válása miatt megnőtt a veszélye a növényi kártevők megjelenésének és terjedésének is, ezért a FAO a jelenlegi kárfelmérési és nyomon követési módszerek aktualizálását javasolja, utóbbi kapcsán például a globális kereskedelmi hálózatok rendszerének elemzését is, mondta az ügyvezető.

Fenntarthatóság és/vagy termésbiztonság

Az Európai Unió Parlamentje idén januárban elfogadta a Bizottság Green Deal javaslatát, a Zöld Megállapodást, valamint kidolgozás alatt áll a „farm to folk” (a termelőtől az asztalig) stratégia. Az ügyvezető fontosnak tartja a stratégiát, mert a fenntarthatósági célokat, a biodiverzitás megőrzését, a mezőgazdasági termelés hosszú távú biztosítását tartalmazza. Ezzel mindenki egyetért, de a stratégiát illetően kritikával is lehet élni. Szalkai Gábor elmondta, hogy növényvédelem szemüvegén át nézve a növényvédőszer-felhasználás mennyiségi csökkentése több problémát is okozhat, mint amennyi hasznot hoz. A növényvédő szerek hatóanyagainak felülvizsgálatát az EU-ban végzik. A hatóanyagot a felülvizsgálat rendszere meghatározott időnként értékeli, és felülvizsgálja a növényvédő szer hatóanyagát, és az azt tartalmazó készítményeket is. Az ügyvezető sajnálatosnak és veszélyesnek tartja, hogy ez az értékelés nem tényeken, tudományos eredményeken alapszik, hanem politikai, társadalmi vitává alakult. Annak megítélése, hogy egy készítmény hatóanyaga biztonságos avagy sem, mindenképpen szakmai kérdés kellene legyen. Az új Zöld

Megállapodás a hatóanyagok mennyiségi csökkentését írja elő a tagállamoknak, mégpedig grammra lebontva, ami azért nem mindegy, mert akár táblánként is változhat a hektáronként felhasznált dózis, nem beszélve arról, hogy kritikus szintre csökkent a termelők kezében lévő eszközök, növényvédő szerek száma, aránya. A területegységen (l, kg/ha, m2) felhasználható növényvédő szer mennyisége nem mérvadó, hiszen lehet akár g/ha vagy kg/ha, akár ökológiai gazdálkodásban felhasználható készítmény, ami nem ad objektív eredményt.

A növényvédelem, a mezőgazdasági termelés nem kizárólag a termelő felelőssége, hiszen a fogyasztónak is szerepe van a felelősségvállalásban a tudatos vásárlás, fogyasztás szintjén. A teljes társadalom együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés ökológiai lábnyomát csökkentsük. Nem kell például minden évszakban több ezer kilométerről idehozott élelmiszereket vásárolni, miközben a hazai és uniós termelést korlátozzuk. A termelőknek is jobban kellene hallatni a hangjukat, ami nem feltétlenül tiltakozást jelent, inkább azt, hogy a döntéshozóknak, a fogyasztóknak be kell mutatni a mezőgazdasági termelés folyamatát, az élelmiszer-előállítás technológiáit, fogalmazott az ügyvezető.

A Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága közzétette az AKG-ban nem alkalmazható növényvédő szerek listáját. Ez azokra a gazdálkodókra vonatkozik, akik agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülnek. A listával kapcsolatban a Növényvédelmi Szövetségnek határozott véleménye az, hogy jelentősen lecsökkent a választható hatóanyagok száma, ezért a tiltás helyett más megoldásokat kellene a hatóságnak javasolnia, alkalmaznia mérőszámként. Az is jobb megoldás lenne, ha hatékony módszereket írnának elő a célprogramok végrehajtásához (például területhasználati korlátozások, mezővédő erdősávok, nem művelt táblarészek támogatása).

Arra a tényezőre is fel kell hívni a termelők figyelmét, hogy semmiképp se alkalmazzanak illegális, hamis növényvédő szert a legális technológia hiányában sem, hangsúlyozta az ügyvezető.

Együttműködéssel a méhekért

A növényvédelem egyik nagy áldozatának a méheket kiáltották ki. Kétségtelen tény, hogy a nem kellő időben és nem megfelelő mennyiségben használt növényvédő szer problémát okoz a házi méhek és a vadon élő beporzó rovarok között. A méhek és egyéb beporzók mezőgazdasági termelésben betöltött szerepe vitathatatlanul nagy, mondhatni pótolhatatlan, akár a beporzás, akár a biodiverzitás fenntartása tekintetében. Az általánosítástól azonban itt is óva inti az ügyvezető a közvéleményt, mert valóban van olyan ország a földön, ahol csökken a beporzók, a házi méhek száma, amely ellen mindenképpen tenni kell. De a növényvédő szereket kikiáltani bűnbaknak nagyon leegyszerűsíti a problémakezelést. Egy-egy a méheket károsító eset sajnálatosan előfordul, de abban az esetben az egyén felelősségét kell megvizsgálni, és nem az adott szert, hatóanyagot, hatóanyag csoportot kell a piacról kivonni. A méhészek és a gazdálkodók, növényvédő-szakmérnökök között elengedhetetlen a párbeszéd, az együttműködés. A méhek életkörülményei is megváltoztak, minként a klíma is, hiszen a méhek tápnövényeinek a biológiája is megváltozott, s a méhegészségügyi problémák a klímaváltozás miatt jelentenek egyre nagyobb kihívást. A feszültséget párbeszéd és együttműködés oldhatja meg, és ez jelenti az egyetlen fenntartható megoldást, jelentette ki Szalkai Gábor.

A szövetség a stratégiai partnereivel közösen azon dolgozik, hogy a hazai növényvédelemben dolgozó szakemberek fenntartható, integrált növényvédelmi ismeretekkel, naprakész információkkal rendelkezzenek, mert az ágazatról mesterségesen kialakított negatív társadalmi képet mindenképpen meg kell változtatni. Pozitív változás, hogy egyre többen választják a növényorvosi szakirányt az agráregyetemeken, így a szakmában folyamatosan nő a fiatal szakemberek száma. Ez pedig a növényvédelmi szakma jövőjét is meghatározza, ezért is áll a Szövetség ajtaja nyitva mindenki előtt, mondta végezetül Szalkai Gábor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai