Kategória: Agrárenergetika | Forrás: agrárium-info, 2020/04/14
A magyar gazdatársadalomnak el kell ismertetnie azt a munkát, amelyet gyümölcs-, zöldség-, gabonatermelőként és állattartóként csak ők tudnak elvégezni. Ki kell vívniuk a megbecsülést, amelyet megérdemelnek. Ez mindannyiunk felelőssége – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese egy Jászapátiban tartott gazdafórumon.
Farkas Sándor hangsúlyozta: a következő években azért kell dolgoznia az agrárkormányzatnak, hogy a gazdatársadalom megerősödjön. Ehhez biztonságos, kiszámítható termelési környezet, támogató politika és jövedelmező gazdálkodás szükséges. A mezőgazdaság utóbbi években tapasztalható fejlődése minderre jó alapul szolgál. A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság élelmiszer-kibocsátása 25 millió ember egészséges, biztonságos élelemmel való ellátására képes. Ehhez képest jelenleg 15 millió embert tudunk ellátni. A teljesítménynöveléshez az állattenyésztési ágazat megerősítése, a digitalizáció elterjedése és az öntözött területek növelése is szükséges.
Az agrárágazat magyar gazdaságon belüli szerepének jelentőségét említve Farkas Sándor elmondta: a mezőgazdaság kibocsátása 2019-ben elérte a 2789 milliárd forintot, ebből a növénytermesztés részesedése 56,7%, az állattenyésztés részesedése 36,3% volt. Az agrárexport értéke 2019. január-november között elérte a 8,7 milliárd eurót, ez 9 százalékkal magasabb 2018 azonos időszakához képest.
Az ágazat fejlődését és erejét elemezve a miniszterhelyettes kifejtette: a beruházások értéke 2019 első háromnegyed évében elérte a 301 milliárd forintot, ez 15 százalékkal magasabb a 2018-as év azonos időszakához képest. Évről évre emelkedik a mezőgazdasági gépek iránti kereslet, 2019. I–III negyedévében 134 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket a gazdák. Mindez azt mutatja, hogy az ágazatban van fejlődésre való készség és képesség – mondta a miniszterhelyettes.
A versenyképesség növelése érdekében tett jelentős lépésnek nevezte az öntözésfejlesztést. Mint fogalmazott, az év elején elfogadott törvény meggyorsítja és megkönnyíti az öntözni kívánó gazdák számára az engedélyezési eljárást. A cél, hogy a jelenlegi, alig 100 ezer hektárnyi öntözött terület a következő tíz évben 200 ezerre nőjön. A klímaváltozásra az öntözésfejlesztés mellett az erdősítés gyorsítása is megfelelő válasz. Farkas Sándor emlékeztetett: a kormány elkötelezett abban, hogy az ország fásított területének aránya 27 százalékra emelkedjen.
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács nettó 105 ezer forintos tájékoztató árat tett közzé a tavaszi árpa, valamint a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira. A szervezet tájékoztatása szerint idén elegendő mennyiségű tavaszi kalászos vetőmag áll a gazdálkodók rendelkezésére. Takács Géza, a VSZT elnöke elmondta: az árutermelő területek csökkenésével párhuzamosan az utóbbi években drasztikusan visszaesett a tavaszi árpa szaporítóterülete is. A jelenlegi – megközelítőleg – 1300 hektár a 2010-es évinek mindössze a 30 százaléka. Az utóbbi években viszont megfigyelhető egy erősödő tendencia is. A tavaszi árpafajták egy bizonyos fajtakörének jelentős részét már ősszel elvetik, ezért egyelőre csak találgatni lehet a tényleges tavaszi vetés nagyságát és vetőmagigényét illetően. Az idei vetési kedvet befolyásolhatja a repceállományok telelése és a március közepi vetésidő időjárási helyzete. Nincs semmi arra utaló jel, hogy a vetőmagbázist valami veszélyeztetné, így vetőmaghiánnyal nem kell számolni. A szezon végi összesítések szerint az elmúlt évben egy tonna tavaszi árpa vetőmagért átlagosan 103 ezer forintot fizettek, egy tonna zab vetőmag pedig átlagosan 112 ezer forintba került.
A Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület Hévízen tartott agrárkonferenciáján Feldman Zsolt államtitkár a közvetlen támogatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a 2019. évi kérelme után 166 ezer igénylő közel ötmillió hektárra hektáronként 75 500 forinthoz jut hozzá. Mint fogalmazott, az agrártámogatási rendszer stabilan segíti a gazdálkodók finanszírozását. Kiemelte, hogy a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak több mint 50%-át fordítják fejlesztések támogatására, ennek keretében eddig 695 milliárd forintnyi beruházáshoz kapcsolódóan született támogatói döntés. Legnagyobb arányban az élelmiszeripari ágazat jutott forráshoz, közel 170 Mrd forint odaítéléséről született döntés. Állattartó telepek korszerűsítésére és trágyatárolók létesítésére összesen mintegy 121 Mrd forintot, kertészeti és borászati beruházásokra összesen 115 Mrd forintot ítéltek meg.
Megnövekedett az erdősítésre adható támogatások nagysága, amelynek köszönhetően 11 ezer hektár új erdő telepítésére érkezett igény – fogalmazott az államtitkár. A korábbi időszakhoz képest a 2014–2020 közötti programozási időszakban megháromszorozódott az ökológiai gazdálkodóknak nyújtott támogatások nagysága. Az összesen 97 Mrd forint 237 ezer hektár ökológiai szempontú műveléséhez járult hozzá. A közeljövőben mintegy 2 milliárd forintos támogatási keret nyílik a sertés- és baromfitartás állat-egészségügyi beruházásaira, ezen kívül a termelői csoportok támogatása és az öntözéses gazdálkodással kapcsolatban is megnyílik egy új pályázat – mondta.
Az öntözéses gazdálkodás elterjesztését, az öntözéses beruházások megvalósításának könnyítését szolgálja az ezzel kapcsolatban tavaly elfogadott törvény – hangsúlyozta Feldman Zsolt. A január 1-jével hatályos jogszabály számos új intézkedéssel, például az engedélyezési eljárás egyszerűsítésével, az öntözési szolgalmi jog bevezetésével, az öntözési közösségek megalakításával és nagyobb arányú támogatással, valamint a Nemzeti Földügyi Központ keretében létrejött öntözési központ felállításával segíti az öntözéses gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodókat.
A következő évek feladatai között említette az államtitkár az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának egyszerűsítését és gyorsítását. Mint fogalmazott, a cél, hogy olcsó, egyszerű eljárások nyomán minden művelési ágban értelmezhető méretű, művelhető parcellák jöjjenek létre. Emellett fontos lenne, hogy a földművesek 1/1 arányú tulajdonhoz juthassanak úgy, hogy a felosztáshoz megkötendő egyezséghez – a kimaradó tulajdonostárs pénzbeli megváltásának lehetősége mellett – elég legyen az egyszerű többség.
Digitális Információ Szolgáltatás és Technológia Fejlesztés címmel tartott konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) februárbanb Gödöllőn, a Szent István Egyetemen.
– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a hazai agrárgazdaság és agrártársadalom képviselőjeként egyik fő céljának tekinti, hogy a technológiai fejlődés élére álljon és segítse az új, innovatív megoldások, digitális technológiák megismertetését és elterjedését a mezőgazdaságban – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Mint fogalmazott, az agrárium jelenleg a gazdaság egyik legkevésbé digitalizált szektora, ugyanakkor az agrárdigitalizáció nagy kiugrási lehetőség az ágazat számára: növeli a hatékonyságot, optimalizálja a jövedelmezőséget, erősíti a versenyképességet, mérsékli a termelési kockázatot. A NAK igyekszik „Digitálisinformáció-szolgáltatók és technológiafejlesztők, innováció” munkacsoportja segítségével is tájékoztatást nyújtani az agrárium szereplőinek a technológiai újításokról, amelyeket az agrárdigitalizáció magában hordoz.
Mint a rendezvényen elhangzott, a globális népesség-növekedés miatt egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel, amellett, hogy a termőterületek korlátozottak, így elengedhetetlen a hatékonyabb termelés – világ- és nemzetgazdasági szinten is. Az éghajlatban bekövetkező anomáliák, a termelési környezet megváltozása mind-mind újabb és újabb kihívásokat szül a hazai agráriumban is, amelyek precíziós technológiákkal enyhíthetőek. A humánerőforrás-hiány megoldására is lehetőség a digitális rendszerek alkalmazása, az automatizációval, a távoli felügyelettel csökkenthető a személyes jelenlét, emellett az innovatív technológiák a fiatalokat is bevonzzák az agráriumba. A szakemberek felhívják a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a precíziós eszközök, szenzorok, IT-megoldások önmagukban nem érnek túl sokat. Akkor alkalmazhatóak hatásosan, ha megvan a megfelelő tudás és képzettség felhasználói oldalról; így az oktatás, az információszolgáltatás, a tudástranszfer elengedhetetlen.
Az innovatív megoldásokat alkalmazók esetében az egyik legfontosabb tényező a beruházás megtérülése. A gazdálkodóknak tekintettel kell lenniük saját gazdaságuk méretére és a jelenleg alkalmazott, illetve alkalmazható technológiai megoldásokra. A precíziós gazdálkodásra áttérés nem egyetlen lépés. Lényeges, hogy a folyamatosság elve alapján épüljön fel a rendszer. A legelső az adatgyűjtés; fontos például betartani olyan alapdolgokat, mint a megfelelő precíziós (négyzethálós) talajmintavétel, amely lehetővé teszi később a táblaspecifikus tápanyag-utánpótlási rendszerek kialakítását, ezáltal a zónákra alapozott tápanyag-gazdálkodási terv kidolgozását. Ezáltal hatékonyan alkalmazhatók a GPS-alapú rendszerek adta lehetőségek, úgymint a helyspecifikus tápanyag-utánpótlás, a differenciált tőszámú vetés, automata kormányzás vagy épp a hozamtérképezés. A térinformatika segítségével a termelőknek lehetőségük nyílik objektív módon, különféle szenzorok segítségével a növényfiziológiai folyamatok monitorozására. Távérzékelésre is alkalmas eszközök például a drónok, amelyek széles körben „felkapottá” váltak.
A rendezvényen több gyakorlati megoldásokat kínáló vállalkozás szakemberei is előadást tartottak. Szó volt az 5G, az IoT és a blockchain technológiákról, a mezőgazdasági GPS-technológiai lehetőségekről, illetve azok akadályairól. Mindig aktuális témaként a drónok mezőgazdasági felhasználásának szabályozási kérdéseiről is hallhattak a résztvevők. Érdekes téma volt a precíziós gazdaság „előtte-utána” költségelemzése, valamint a mikroelem-használat útjai a növénytermesztésben. Az előadásokat panelbeszélgetés követte, valamint kötetlen egyeztetésre is lehetőség nyílt.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás Fejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxon
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza