2026. 09. 08., kedd
Mária
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Akkreditált analitikai módszerek

Kategória: Élelmiszeripar | 2020/04/17

Gabona Control – 30 éve a minőségellenőrzés piacán

Major Andrea
igazgató

– Induljunk el a kezdetektől. Hogyan jött létre, milyen gyökerekkel rendelkezik a Gabona Control?

– A Gabona Control jelenleg is abban a Kisrókus utcai ingatlanban folytatja tevékenységét, melyben a hazai malomipar tudósai dolgoztak egykor. 1928-ban ebben az épületben alakult meg a magyar királyi Gabona és Lisztkísérleti Állomás, élén Hankóczy Jenővel, a búza- és lisztminőség kérdésének nemzetközi szakemberével, a farinográf lisztvizsgáló és minősítő műszer feltalálójával. A Hankóczy által kidolgozott módszer és a farinográf az egész világon elterjedt. A II. világháború után a Sütő és Malomipari Kutató Intézet működött az épület falai között.

A Gabona Control 1989 végén a hajdani GAMSZOV (Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat) üzletágaként jött létre. 1993-ban a GAMSZOV jogutódjaként megalakult a Concordia Közraktár Rt., amelybe 1998-ban beolvadt a Malomipari Kutató és Fejlesztő Kft. is.

– Hogyan lehet nívós színvonalú kereskedelmi célú laboratóriumot működtetni?

– A Gabona Control laboratórium tárgyi feltételeinek folyamatos fejlesztése és a nemzetközi szervezetekkel való szoros együttműködése erősíti azt a törekvésünket, hogy partnereink megbízhatóbb, gyorsabb, szakszerűbb kiszolgálásban részesülhessenek. Két évtizedes folyamatos FOSFA- és GAFTA-tagsággal rendelkezünk, valamint akkreditált laboratóriumot tartunk fenn gyakorlatilag a kezdetek óta.

Elsősorban kereskedelmi célú laboratórium vagyunk, de Bányász István laboratóriumvezetőnknek a mai napig sikerült megőrizni az egykori kutatóintézet innovatív szellemét. Olyan szakmai műhelyt működtetünk, amely meg tudta őrizni és folyamatosan fejleszti a gabonavizsgálatokkal kapcsolatos szaktudását. Megbízóink igényét folyamatosan figyeljük, elemezzük, és tevékenységünket a felmerülő új igények kiszolgálására irányítjuk.
2000-ben nálunk nyílt meg az első kereskedelmi célú GMO-laboratórium az országban.

Munkatársainkat úgy választjuk ki és arra ösztönözzük, hogy minden dolgozó legyen felelős a saját munkája minőségéért, folyamatos fejlődéséért. Több kollégánk a kezdetek óta dolgozik nálunk, de legalább ennyire fontos, hogy a fiatal szakemberek is szívesen jönnek hozzánk.

– Milyen kihívások előtt áll a gabona minőség ellenőrzés, hogyan változik ez a piac?

– A gabona-minőségellenőrzés aranykora – az intervenciós időszak – 2010-ben véget ért. Az intervenció keretében felvásárolható gabona minőségi paramétereinek meghatározása kötelező volt, így ebben az időszakban nagy volt a kereslet a szolgáltatásokra.

A szemes termények kereskedelmében az exportpiacot meghatározó multinacionális cégek igénye dominált legerősebben az elmúlt évtizedekben. Mostanra azonban a hazai felhasználás növekszik, ami az exportalap csökkenésével jár. Ez a folyamat is érződik abban a trendben, ahogyan a nemzetközi kereskedelem óvatosabb jelenlétét érzékeljük az utóbbi pár évben.

A feltörekvő orosz piac mára fontos tényezővé válik térségünkben, a felhalmozott készletek az exportpiac telítettségét okozzák. A kereskedelem nehézségeit a minőségellenőr cégek is megérzik. Az alacsony búzafelvásárlási árak mellett érezhetően visszaesett a komplex vizsgálatok iránti igény. Hatalmas az eltérés az exportigényeken belül is. Olaszország felé például gyakran csak a hektolitertömeg és a fehérjetartalom kerül a certifikátra.
2019-ben a Fusarium-fertőzés miatt legalább a DON toxin meghatározását megkövetelte a piac a szokásos beltartalmi paraméterek mellett. A kukorica esetében a DON toxin mellett az aflatoxinok mennyiségét is szigorúan ellenőriztették a felvásárlók. A minőségi takarmányfeldolgozásban azonban a Fumonisinek, a Zearalenon, a T2 és HT-2, valamint az Ochratoxin meghatározása is egyre többször szükséges.

Szerencsére az olajmagvak esetében állandóak az igények, a bonifikációs paraméterek – olajtartalom, nedvesség, tisztaság – minden tételnél meghatározásra kerülnek. A magas olajsavas napraforgó esetében az olajsavtartalmat a beszállítás során is ellenőrizni kell, ha biztosra akar menni a felvásárló.

Arra számítunk, hogy az élelmiszer-biztonság érdekében a toxikus vegyületek mind szélesebb körű kimutatása felé halad a jövő. Ezek azonban költséges vizsgálatok, a laboratóriumok részéről is egyre komolyabb műszerezettséget, analitikusi szaktudást igényelnek.

– Mi különbözteti meg a Gabona Controlt a versenytársaktól?

– Elsődlegesen az évtizedek alatt felhalmozott szaktudás, az állandó szakmai stáb és a szemes termények vizsgálatára irányuló akkreditált analitikai módszerek rendkívül széles köre az, ami vonzó lehet partnereink körében. Mi a szemes termények teljes körű vizsgálatára specializálódtunk, mert ahhoz értünk a legjobban. Megrendelőink körében éppen úgy megtalálható a pár száz tonnát termelő kisvállalkozás, mint a legnagyobb multinacionális kereskedő cégek. Állami tulajdonú cégként fontosnak érezzük, hogy részt vegyünk a tisztességes kereskedelem felté­te­leinek megteremtésében a gabona és olajmagvak piacán. Ebben a szakmában a tapasztalat mellett az objektivitás, a függetlenség is elengedhetetlen, ez az egyetlen hosszútávon kifizetődő erény.

A körültekintő, precíz mintavételt az egész országra, valamint a határon túli területekre is kiterjedő ellenőri hálózatunk biztosítja. Rogozonszki István ellenőrzési menedzser kollégám több évtizednyi tapasztalatával irányítja ezt a tevékenységet. Folyamatosan képezzük ellenőr kollégáinkat, hogy a nemzetközi vérkeringésben is otthonosan mozogjanak. Ehhez a Baltic Control nemzetközi csapata biztosít számunkra változatos feladatokat. Képesek vagyunk alkalmazkodni partnereink egyedi igényeihez is. A szakszerűség mellett a gyorsaság is kiemelkedő fontosságú mind az ellenőri, mind a laboratóriumi munka során. A laboratóriumba érkezéskor azonnal elkezdjük a vizsgálatokat. Nagy szó, hogy a csúcsszezonban is tudjuk tartani az elméleti átfutási időket. A búzavizsgálatok tekintetében egyedülállóak vagyunk abban, hogy mi minden típusú reológiai vizsgálatot szakavatottan tudunk végezni. Az olajtartalom-meghatározást a hagyományos extrakciós eljárás mellett NMR-készülékkel is követjük a legnagyobb fokú biztonság érdekében. GMO-laboratóriumunk dr. Dlauchy Dénes irányításával követi két évtizede naprakészen partnereink elvárásait. A leggyorsabb átfutással dolgozunk ezen a területen is.

Rendelkezünk a legfontosabb ISO 9001 és ISO 17025 tanúsítványokkal, FOSFA- és GAFTA-tagsággal, valamint a GMP+ regisztrációval.


Concordia Zrt. – Gabona Control
Beküldött minták: 1024 Budapest, Kisrókus utca 15/b
Telefon: +36-1-212 44 03, +36-1-212 17 31
e-mail: gcontrol@concordia.hu, www.conccordia.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza