Már nem a szomszéddal versenyzünk!

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: h-n, 2020/04/20

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács február végi Változások 2020 című, évnyitó konferenciája kifejezetten távol tartotta a programból a fajtákról és technológiákról szóló témaköröket. Sokkal inkább az adózás, a Közös Agrárpolitika (KAP) és a vásárlási szokások változása, az öntözés fejlesztésének kilátásai, a növényvédelmet sújtó hatóanyag-kivonások aktualitásai szerepeltek a negyedszer megrendezett tanácskozás napirendjén.

Köszöntőjében Helyes Lajos, a SZIE tudományos rektor­he­lyet­tese kiemelte, hogy napjaink mezőgazdasága és élelmiszeripara szinte minden tudományág eredményeit hasznosítja. Az ismeretek gyorsan elavulnak, ezért kell életen át tanulni, s mindenkinek meg kell találnia azt a nyíló ajtót, amin tovább lehet haladni. Jól illeszkedett e gondolatokhoz Ledó Ferenc, a FruitVeB elnökének megállapítása arról, hogy a finanszírozástól az adózásig, a robotizációtól a növényvédelemig mindenre figyelve kell működniük a kertészeti vállalkozásoknak. Hozzátette, különösen fontos, hogy ebben a következő hét év agrárstratégiáját megalapozó esztendőben eljussanak az alulról jövő kezdeményezések a szakmaközi szervezethez és terméktanácshoz, hogy képviselni tudják azokat a szakpolitika kialakításában.

Új családi gazdasági formák

Bár az adópolitika a Pénzügyminisztérium (PM) hatásköre, az Agrárminisztérium (AM) szakpolitikai megfontolásokból újra szeretné szabályozni az őstermelők és családi gazdaságok adózását. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár előadásában előrebocsátotta, hogy az általa ismertetendő elképzelések tervek, amelyek egyeztetést igényelnek a PM-mel. A változásokkal az AM szeretné egyszerűsíteni a működési formákat és a jövedelem meghatározását, továbbá a generációváltáshoz kapcsolódva elősegíteni a gazdaságátadást. Céljuk az adó- és járulékterhek növekedésének megakadályozása és a fejlődést segítő adózási környezet megteremtése jogi személyként működő családi gazdaságok számára. A közös őstermelő és a családi gazdaság adózási formákból szeretnék kialakítani az őstermelők családi gazdaságát (ŐCSG). A kamara kérésére speciális gazdasági társaságként jelenne meg a családi mezőgazdasági társaság (CSMT).

Az őstermelők személyi köre változatlan marad. Tevékenységi körük az ide vonatkozó törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági, valamint kiegészítő tevékenységekkel bővülne. Kiegészítő tevékenységből származó bevételük a tervek szerint nem haladhatná meg a teljes őstermelői bevétel 50 százalékát. Az ŐCSG a közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaság összevonásával alakulna ki. Új ŐCSG alapítása 16 éven felüli, e tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó tagokkal történhet – kivétel a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai. Az ŐCSG tevékenységi köre is kibővülne az őstermelőivel megegyezően. Az elképzelés szerint tagjainak nem kell közös háztartásban élniük, a vezetőjének pedig nem kell élethivatásszerűen végezni mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet. A CSMT új működési forma lehet a megnövekedett családi gazdaságok számára; ez a hozzátartozók által mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységre létrehozott kft. a társasági adó hatálya alá tartozó új gazdasági társaság számára is elérhető lenne. A CSMT uniós joggal összeegyeztethető, kedvező adózási környezetének kialakítása jelenleg vizsgálat és egyeztetés alatt áll.

Az új KAP prioritásai

A következő hétéves időszakra szóló Közös Agrárpolitika még nem alakult ki. Maácz Miklós, az Agrárminisztérium Agrárstratégiai Koordinációs Osztályának munkatársa elmondta, azt már tudni lehet, hogy az új KAP kilenc célt tűzött ki. Ezek
az erőviszonyok kiegyenlítése az élelmiszerláncban,

• a klímaváltozás elleni fellépés,
• a környezetvédelem,
• a tájkép és a biodiverzitás megőrzése,
• a generációs megújulás,
• az élő vidéki területek védelme,
• az élelmiszer- és egészségvédelem,
• a méltányos jövedelem és
• a versenyképesség növelése.

A prioritások között azonos arányban szerepelnek gazdasági, környezeti és társadalmi célok, amelyeket azonos súllyal kell kezelni. A zöldség-gyümölcs ágazati termelői csoportoknak erősödő környezet- és klímavédelmi elvárásokkal kell számolniuk. Az e célok elérését szolgáló tevékenységekre az operatív programok forrásainak legalább 15 százalékát kell majd fordítani a jelenlegi elképzelések szerint.

Európai klímasemlegesség

A 2021 és 2027 közötti időszak költségvetéséről szóló tárgyalások elhúzódásáról Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője számolt be. Mint elmondta, a KAP részesedése tovább csökken az uniós költségvetésből. A jelenlegi időszakra megállapított 383 milliárd euróval szemben a javaslatok 324 és 329 milliárd euró között szóródnak. Az alacsonyabb finanszírozás miatt Magyarország és Lengyelország versenyhelyzete romolhat, ez a hatás tagállami forrásokból részben mérsékelhető. Az új KAP elindulását az Európai Bizottság 2022. január elsejére jövendöli, de számos tagállam és érdekvédelmi szervezet 2023 elejét tartja reálisnak. Amivel mindenképpen számolni kell, az a Von der Leyen által vezetett bizottság fő célkitűzése, hogy az Unió 2050-re klímasemleges legyen, azaz ne járuljon hozzá tovább a klímaváltozást okozó anyagok kibocsátásához. Bár még abban sincs megegyezés, hogy ez pontosan mit jelent, azonban ez a politikai cél az EU „zászlóshajó projektje”. Mindent ennek rendelnek alá, s követelményei az összes ágazati politikában megjelennek majd. Ami biztos, az ágazatokra lebontott kibocsátáscsökkentési terv 2030-ig 55 százalékos.

Az ügyvezető igazgató több javaslatot is tett arra, hogy a kertészeti ágazat miként felelhet meg az új KAP-nak és a GreenDealnek, azaz az Európai Zöld Megállapodásnak. Ezek közé tartozik a növényvédő szerek és műtrágyák precíziós kijuttatása, a kijuttatott anyag csökkentése és a biológiai védelem támogatása; energiahatékony megvilágítási rendszerek és megújuló energiák használata az üvegházakban; a tisztítás során hatékonyabb vízfelhasználás; a műanyagmentes csomagolás; távérzékelő-rendszerek alkalmazása az ültetvényben – erre hazai fejlesztést is láthattunk a konferencia kiállításán.

Vásárlói igények

A GfK Hungária Piackutató Kft. a vásárlási szokások változásait vizsgálva a kereskedelem tendenciáira is rávilágított. A mai kereskedelmet erősen befolyásolja, hogy a kommunikációs csatornák útvesztőszerűen töredezettek, a stabil vásárlói célcsoportok folyamatosan változnak, a digitalizáció segíti az erős és exkluzív márkalistázásokat, végül összekapcsolódik a hagyományos és az online vásárlás.

Turcsán Tünde kereskedelmi igazgató rámutatott arra, hogy a korábbi évekhez képest a vásárlás helyszíne átrendeződött. Kiemelkedtek a diszkontláncok (például az Aldi, a Lidl és a Penny). Évente átlagosan 63-szor megyünk diszkont üzletbe, míg kisboltláncok üzleteibe 75-ször. A diszkontok forgalmi részesedése a gyümölcsök piacán 9 év alatt 15-ről 30, a zöldséges polcokon 13-ról 33 százalékra emelkedett. A magyar háztartások 95 százaléka jár diszkontokba, ami már a napi bevásárlások színterévé vált.

Az utóbbi években az áremelkedések miatt jelentősen többet költünk zöldség és gyümölcs vásárlására, az átlagosan megvásárolt mennyiség azonban hosszú távon csökken. A gyümölcsök közül a legtöbbet almából vásárol a magyar fogyasztó, a további sorrend banán, dinnye, narancs és mandarin. A zöldségek között a burgonya vezet, a többiek sorrendben a paradicsom, vöröshagyma, paprika és káposzta. A vásárlás legfontosabb szempontja az íz, vagyis az élvezet maradt, s ez bizakodással töltheti el a minőségi zöldség- és gyümölcstermesztőket.

Öntözésfejlesztés

Magyarországon 1980-ban volt a legnagyobb az öntözött területek nagysága – 310 ezer hektár –, azóta egyetlen évben sem sikerült a nevezetes esztendőt, de az azt megelőző 3 év adatát sem megközelíteni. 1976-ban 210 ezer hektárt öntöztek, 2019-ben 111 ezret, derült ki a Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár előadásán bemutatott ábrából. Ez a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százaléka. A kormány célul tűzte ki, hogy 2024-ig 100 ezer hektárral növeli az öntözhető területek nagyságát. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019 évi CXIII. törvény január elsején lépett hatályba. Végrehajtási rendeletének minisztériumi egyeztetése elkezdődött, várhatóan májustól lehet majd alkalmazni.

A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is van két pályázható öntözési felhívás. Az egyik a borszőlőültetvény telepítés támogatása, itt a víztakarékos öntözőrendszer kiépítése választható. A nagyobb jelentőségű pályázat a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztését segíti. Egyéni projekt esetén maximum 1, kollektív projekt esetén maximum 2 milliárd forint támogatás nyerhető el. A keretösszeg 49,57 milliárd forint, az eddig megítélt támogatás 18,1 milliárd forint. A döntéshozók nagy reményt tűznek az öntözési közösségek kialakításához, ami új forma, és amit csak mezőgazdasági termelők alapíthatnak gazdasági társaságként.Szántóföldi növények esetében legalább 100, zöldség-gyümölcstermesztés esetében 10 hektár öntözését kell vállalni. Az öntözési közösséget a miniszter ismeri el. Az öntözési közösségek támogatására is lesz pályázat, nemcsak a már meglévő öntözőrendszerek üzemeltetésének, fenntartásának és fejlesztésének elősegítésére, hanem új öntözési beruházások előkészítésére is. Egy projektre legfeljebb 250 ezer euró támogatás adható majd. A maximális támogatási intenzitás 90 százalék lesz, a működtetési támogatás időtartama 5 év.

Növényvédelem

Szalkai Gábor, a 2004-ben alapított, 12 teljes jogú és 4 társult tag érdekeit képviselő Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2020 éppen a Növényegészségügy Nemzetközi Éve, aminek az a jelmondata, hogy „A növények védelme az élet védelme”. Célja pedig az, hogy felhívja a döntéshozók és a civil társadalom figyelmét a fenntartható növényvédelem fontosságára és tudatosítsa a növényvédelem és a növényegészségügy szerepét az élelmezésbiztonság megteremtésében, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, a károsítók nyomása ugyanis folyamatosan jelentkezik a termesztésben. 2011 előtt kockázatalapú szabályozás jellemezte a növényvédő szerek engedélyezését, amit a tényleges kockázat értékelése alapján végeztek. A jelenlegi gyakorlat a veszély alapú szabályozás, ami a tényleges felhasználás körülményeit és a valós kockázatot figyelmen kívül hagyva tiltja az eddig létező technológiákat és akadályozza az új, korszerű technológiák bevezetését. A szabályozás tehát nem innovációbarát. Figyelembe kellene venni, hogy a globális terméshozam akár 40 százaléka is elveszhet a növényi károsítók, megbetegedések és kártevők miatt. Növényvédő szerek nélkül ez a veszteség akár a duplájára is nőhet. E téren fontos, hogy a gazdálkodók is kifejezésre juttassák álláspontjukat, hangsúlyozta az előadó.

A Változások 2020 konferencia hozzászólásai igazolták, hogy a közös gondolkodás elősegítheti a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését segítő kormányzati kezdeményezések hasznosulását egy olyan éles versenyben, amikor a termelőknek már nem a szomszédjaiktól kell szebb termést produkálni, hanem az országhatárokat nem ismerő piacokon.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai