2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Újdonság: AZOTER®-L az első endofita levél-baktériumtrágya – AKG-ban is!

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: PANNON-TRADE Kft, 2020/04/22

Az AZOTER®-L olyan levél-baktériumtrágya, amit állományban, levélfelületre permetezve kell kijuttatni. A speciálisan erre a célra kifejlesztett endofita baktérium a levél légzőnyílásain keresztül bejut a növény szövetébe és ott folyamatosan megköti a levegő nitrogénjét, így serkenti a kultúrnövény növekedését. Az AZOTER®-L levél-baktériumtrágya Herbaspirillum endofita nitrogénkötő baktériumok segítségével kb. 30–40 kg/ha nitrogén hatóanyagot tud átadni a gazdanövénynek.

Az AZOTER®-L felhasználható minden szántóföldi kultúrában a növény felületére állománypermetezéssel a tenyészidőszak során kijuttatva. Ehhez nem szükséges speciális kijuttatóegység, a hagyományos szántóföldi permetezőgéppel az AZOTER®-L-t 10 l/ha dózisban min. 300 l/ha vízmennyiséggel könnyedén ki lehet permetezni.A permetlé elkészítéséhez klórmentes vizet használjunk. Az AZOTER®-L minden olyan készítménnyel jól keverhető, amelynek nincs baktérium- és gombaölő hatása.

Mikor javasoljuk az AZOTER®-L levél-baktériumtrágya kijuttatását?

A permetezést akkor javasoljuk elvégezni, amikor az állomány borítottsága nagyobb, mint 75–80%, és a növény már nagy lombfelülettel rendelkezik.

  • Gabonáknál, repcénél: szárba indulástól a zászlós levél megjelenéséig.
  • Kukoricánál, napraforgónál, szójánál: 6-10 leveles állapottól a virágzás megjelenéséig.
  • Lucernánál: növekedési szakaszban.

Mire hat az AZOTER®-L levél-baktériumtrágya?

  • A vegetatív részek – hajtások, levél – és a zöld termés növekedését biztosítja.
  • Segíti az asszimiláló felület kialakulását.
  • Részt vesz az aminosavak, fehérjék, nukleinsavak felépítésében.
  • Az endofita nitrogénkötő baktérium gondoskodik a növény folyamatos, optimális nitrogénellátásáról.
  • A folyamatosan biztosított nitrogén magasabb nyersfehérje-tartalmat eredményez.
  • Növeli a szemtelítődést és a termés mennyiségét.
  • Javítja a termény besorolási minőségét.

Az AZOTER®-L levél-baktériumtrágyával a nitrogéntartalmú lombtrágyák használata jelentősen csökkenthető. Az AZOTER®-L természetesen jól keverhető egyéb lombtrágyákkal, de azoknak az össz nitrogéntartalma ne haladja meg a 2–4 kg/ha-t. Azokat a mikroelemeket, amelyek tartalmaznak baktérium- vagy gombaölő hatóanyagokat (pl. kén, réz, klór), csak az AZOTER®-L kipermetezése előtt vagy után egy héttel javasoljuk kijuttatni.

Miben különbözik az AZOTER®-L a nitrogéntartalmú lombtrágyáktól?

  • Kevésbé függ az időjárástól, mert permetezést követően gyorsan beépül a növénybe, ott él és szaporodik mindaddig, amíg a növény nedvkeringése fennáll.
  • Nem perzsel, hatását folyamatosan fejti ki, nem függ a talaj pH-jától.
  • Nem veszélyes emberre, környezetre, talajszerkezetre, a talaj mikroelem-tartalmára és a természetes vizekre, felhalmozódó nitrát nincs.
  • AKG-ben felhasználható.
  • Engedélyezett biotermesztésben.

Miben különbözik az AZOTER®-L levél-baktériumtrágya a talaj-baktériumtrágyáktól?

A talajbaktériumok – mint például az AZOTER®-F, AZOTER®-Sc, AZORHIZ® – csak a talajban tudnak élni. Ezen talaj-baktériumtrágyákat a nap pusztító UV-sugárzása elől a talajba azonnal be kell dolgozni, azok felhasználását állománypermetezésre nem javasoljuk. Ezzel szemben az AZOTER®-L olyan új fejlesztésű, fényálló mikroorganizmust tartalmaz – Herbaspirillum baktérium – amelyet a növény levélfelületére kell permetezni. A Herbaspirillum a levél felületéről a gazdanövény belső szöveteibe behatol, ott él és szaporodik, miközben a levegőből nitrogént gyűjt. A növényi szövetben megy végbe a légköri nitrogén baktériumok általi megkötése és a nitrogéntartalmú anyagok ezt követő anyagcseréje.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza