2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Újdonság: AZOTER®-L az első endofita levél-baktériumtrágya – AKG-ban is!

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: PANNON-TRADE Kft, 2020/04/22

Az AZOTER®-L olyan levél-baktériumtrágya, amit állományban, levélfelületre permetezve kell kijuttatni. A speciálisan erre a célra kifejlesztett endofita baktérium a levél légzőnyílásain keresztül bejut a növény szövetébe és ott folyamatosan megköti a levegő nitrogénjét, így serkenti a kultúrnövény növekedését. Az AZOTER®-L levél-baktériumtrágya Herbaspirillum endofita nitrogénkötő baktériumok segítségével kb. 30–40 kg/ha nitrogén hatóanyagot tud átadni a gazdanövénynek.

Az AZOTER®-L felhasználható minden szántóföldi kultúrában a növény felületére állománypermetezéssel a tenyészidőszak során kijuttatva. Ehhez nem szükséges speciális kijuttatóegység, a hagyományos szántóföldi permetezőgéppel az AZOTER®-L-t 10 l/ha dózisban min. 300 l/ha vízmennyiséggel könnyedén ki lehet permetezni.A permetlé elkészítéséhez klórmentes vizet használjunk. Az AZOTER®-L minden olyan készítménnyel jól keverhető, amelynek nincs baktérium- és gombaölő hatása.

Mikor javasoljuk az AZOTER®-L levél-baktériumtrágya kijuttatását?

A permetezést akkor javasoljuk elvégezni, amikor az állomány borítottsága nagyobb, mint 75–80%, és a növény már nagy lombfelülettel rendelkezik.

  • Gabonáknál, repcénél: szárba indulástól a zászlós levél megjelenéséig.
  • Kukoricánál, napraforgónál, szójánál: 6-10 leveles állapottól a virágzás megjelenéséig.
  • Lucernánál: növekedési szakaszban.

Mire hat az AZOTER®-L levél-baktériumtrágya?

  • A vegetatív részek – hajtások, levél – és a zöld termés növekedését biztosítja.
  • Segíti az asszimiláló felület kialakulását.
  • Részt vesz az aminosavak, fehérjék, nukleinsavak felépítésében.
  • Az endofita nitrogénkötő baktérium gondoskodik a növény folyamatos, optimális nitrogénellátásáról.
  • A folyamatosan biztosított nitrogén magasabb nyersfehérje-tartalmat eredményez.
  • Növeli a szemtelítődést és a termés mennyiségét.
  • Javítja a termény besorolási minőségét.

Az AZOTER®-L levél-baktériumtrágyával a nitrogéntartalmú lombtrágyák használata jelentősen csökkenthető. Az AZOTER®-L természetesen jól keverhető egyéb lombtrágyákkal, de azoknak az össz nitrogéntartalma ne haladja meg a 2–4 kg/ha-t. Azokat a mikroelemeket, amelyek tartalmaznak baktérium- vagy gombaölő hatóanyagokat (pl. kén, réz, klór), csak az AZOTER®-L kipermetezése előtt vagy után egy héttel javasoljuk kijuttatni.

Miben különbözik az AZOTER®-L a nitrogéntartalmú lombtrágyáktól?

  • Kevésbé függ az időjárástól, mert permetezést követően gyorsan beépül a növénybe, ott él és szaporodik mindaddig, amíg a növény nedvkeringése fennáll.
  • Nem perzsel, hatását folyamatosan fejti ki, nem függ a talaj pH-jától.
  • Nem veszélyes emberre, környezetre, talajszerkezetre, a talaj mikroelem-tartalmára és a természetes vizekre, felhalmozódó nitrát nincs.
  • AKG-ben felhasználható.
  • Engedélyezett biotermesztésben.

Miben különbözik az AZOTER®-L levél-baktériumtrágya a talaj-baktériumtrágyáktól?

A talajbaktériumok – mint például az AZOTER®-F, AZOTER®-Sc, AZORHIZ® – csak a talajban tudnak élni. Ezen talaj-baktériumtrágyákat a nap pusztító UV-sugárzása elől a talajba azonnal be kell dolgozni, azok felhasználását állománypermetezésre nem javasoljuk. Ezzel szemben az AZOTER®-L olyan új fejlesztésű, fényálló mikroorganizmust tartalmaz – Herbaspirillum baktérium – amelyet a növény levélfelületére kell permetezni. A Herbaspirillum a levél felületéről a gazdanövény belső szöveteibe behatol, ott él és szaporodik, miközben a levegőből nitrogént gyűjt. A növényi szövetben megy végbe a légköri nitrogén baktériumok általi megkötése és a nitrogéntartalmú anyagok ezt követő anyagcseréje.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza