Bemutatkozott a digitális világ

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: h-n, 2020/04/25

A PREGA mottója: adatalapú döntések – fenntartható gazdálkodás. Ez a téma az elmúlt hónapok időjárási „rekordjai” alapján egyre időszerűbb, hiszen a digitalizáció eszközeivel kisebb környezetterheléssel növelhető a mezőgazdasági termelés hatékonysága.

A konferenciát beharangozó sajtótájékoztatón dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára meggyőződésének adott hangot, hogy minden, a jövőjét a mezőgazdaságban tervező gazdálkodónak érdemes elkezdeni foglalkozni a precíziós technológiák alkalmazásával. A világ többi részén működő agrárvállalkozások digitális átalakulása gőzerővel zajlik, jelentősen átalakítva az agrárium technológiai és gazdasági folyamatait, a minisztériumnak tehát kötelessége felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a versenytársaik rohamléptekkel erősítik ezekkel a versenyképességüket. Be kell mutatni, hogy egy magyar termelő gazdaságának átalakítása nem kell, hogy feltétlen nagy és költséges eszközök beszerzését, komplex fejlesztések megvalósítását jelentse, inkább azt, hogy fokozatosan, évről évre érdemes gazdaságunk tevékenységének újabb és újabb elemeit digitális alapra helyezni. Most van elég jövedelem a gazdálkodóknál, hogy rálépjenek a tartós jövedelemtermelés lehetőségét biztosító útra. Ehhez mielőbb el kell kezdeniük a megfelelő precíziós eszközökkel adatokat gyűjteni saját termelésükről, földjeikről. Alkalmazzák a gazdálkodás minden szakaszában – adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéshozatal, beavatkozás – az infokommunikációs technológiák, a pontos mérések, a szabályozás és a számítógépes vezérlés kínálta előnyöket. Ehhez nyújthat támpontot mindaz a tudás, amely a konferencián széles szakmai témakörben elérhető, mondta az államtitkár.

Egy precíziós mintagazdaság

A sajtótájékoztató helyszínválasztása sem volt véletlen, mivel a vendéglátó, a Veresegyházon található Veresi Paradicsom Kft. innovatív technológiával prémium paradicsomkülönlegességeket, köztük a világ egyik legédesebb és legaromásabb paradicsomát termeszti. A vállalkozás a 2018 végén megnyílt mesterséges megvilágítású üvegházában hidrokultúrás módszerrel – tiszta termesztésben, fenntartható, környezetbarát módon, biológiai növényvédelemmel – termeszt paradicsomot. A korszerű technológiának köszönhetően az év minden napján – így a hideg hónapokban is – ugyanolyan ízletes, magas minőségű és magas beltartalmi értékű paradicsomok teremnek. Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom ügyvezetője a PREGA Konferencia és Kiállítás egyik előadójaként a precíziós zöldségtermesztésről tartott előadást.

Veresegyház országgyűlési képviselője, Tuzson Bence elmondta, hogy a város élen jár az innovációban, hiszen a település határában olyan üvegházi paradicsomtermesztés folyik, ami világszínvonalú, technológiai alapú és Magyarország jövőjét szolgálja. „Veresegyház a jövő városa, hiszen az ilyen alacsony átlagéletkorú, fiatal városok mutatják az utat a jövő irányába. Az innovatív mezőgazdasági vállalkozások megismertetése a mai fiatalokat is arra ösztönözheti, hogy kedvet kapjanak a gazdálkodáshoz. A kormány célja, hogy kiváló minőségű, egészséges és biztonságos magyar élelmiszer kerüljön a magyar családok asztalára. A Veresi Paradicsom Kft.-nek köszönhetően a sokszor éretlenül szedett, vegyszerekkel kezelt külföldi helyett már akár télen is elérhető a friss, érett magyar paradicsom a piacon. Az itt dolgozó emberek 90 százaléka környékbeli, így a munkahelyteremtés, és a térségre gyakorolt gazdaságélénkítő hatás által erősödnek a helyi családok is” – mondta Tuzson Bence.

NAK TechLab

Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztói igények bővülése és az egyre jobban kiéleződő piaci verseny rákényszeríti a vállalkozásokat, hogy a piaci szerepük megtartása és jobb pozícionálása érdekében változtassanak az eddig megszokott termelési folyamataikon, és vezetési szemléletükön. A mai modern társadalom egyre nagyobb része nagy jelentőséget tulajdonít a fenntartható fejlődésnek, a környezethatékonyságnak, így a fejlesztéseket is a fenntarthatóság figyelembevételével érdemes véghezvinni. Ennek megfelelően egyre inkább elengedhetetlen a termékpálya-szemlélet megléte és gyakorlati alkalmazása, amely összevonja az élelmiszer-ellátási lánc több szereplőjét, és együttesen ösztönzi új technológiák, innovációk bevezetésére. A NAK ezt a folyamatot úgy segítheti, hogy információkkal látja el a gazdákat. Például összegyűjti a különböző ismereteket és kiválogatva juttatja el tagjainak oly módon, hogy azokat a gazdák hasznosítani tudják saját gazdaságukban. Ilyen ismereti gyűjtőhely a PREGA (precíziós gazdálkodás) konferencia és kiállítás is, amelyet a NAK a kezdetektől támogat – tette hozzá.

A NAK – felismerve az agrárdigita­lizáció fejlesztésének jelentőségét – a Design Terminállal közösen NAK TechLab néven innovációs programot hozott létre, amely segítséget jelent nem agrár területről érkező startupoknak is, akik tudnak válaszolni a szektort érintő kihívásokra is. A program része volt a tavaly megtartott „NAK Gazdálkodj okosan” agrárfókuszú 24 órás ötletverseny, amelynek egyik mentora Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom vezetője volt. Ő az egyik csapatot felkarolta, és már akkor merőben más tématerület felé terelte őket, majd később elkezdett egy pilot projekten dolgozni velük.

Ahogy eddig minden évben, idén is rengeteg újdonságnak lehet szemtanúja
(Fotó: Agroinform.hu)

Parti András mountain bike versenyző, olimpikon, a rendezvény nagykövete arra világított rá, hogy a precíziós gazdálkodás nemcsak a termelők számára hasznos, hanem a mindennapokban is érték, hiszen a fogyasztók számára a termőföldtől az asztalig egészséges, jó minőségű élelmiszert biztosít a legkorszerűbb módszerek használatával.

Bolyki Bence, a főszervező Agro­in­form.hu vezetője a konferencia veresegyházi beharangozó sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a konferencia nem termékbemutatókról szól, a PREGA szervezőinek célja, hogy szigorúan szakmai előadások hangozzanak el. Ennek jegyében hét munkaműveletekre tematizált szántóföldi szekció, kétnapos állattenyésztés szekció, három kertészeti szekció, újdonságként pedig élelmiszeripar és Digitális Agrár Stratégia szekciók várták a látogatókat az idei PREGA Konferencián és Kiállításon. A gazdák bevezetése a digitális világba ma már kulcskérdés és mindenki számára elkerülhetetlen folyamat. Ennek megfelelően a 2020-as rendezvényen minden a modern gazdálkodás iránt elkötelezett gazdálkodó megtalálhatja a neki hasznos információkat a rekord számú szakmai szekción. „Büszkék vagyunk arra, hogy a PREGA 2015-ös indulása óta az Agroinform.hu mezőgazdasági portál szervező partnerként működik együtt a NAK-kal. Törekvésünk, hogy a fejlesztésre nyitott agrárvállalatok képviselőinek teret adjunk a személyes tapasztalatcserére, és lehetőséget biztosítsunk a friss digitális megoldások megismerésére” – húzta alá a szakember.

A PREGA Konferencia küldetése, hogy kifejezetten az agrár-digitalizációban résztvevő szakembereknek, gazdálkodóknak legyen a találkozóhelye, inspirációs közege, tudásmegosztási platformja. A konferencián és a kiállításon láthatóvá váltak a már elérhető termőhely- vagy haszonállat egyed-specifikus, valamint robotikai, szenzoralapú, mesterséges intelligenciára épülő technológiai megoldások. A szekciókban megjelentek a szántóföldi és kertészeti, valamint állattenyésztési ágazatok, az élelmiszeripar, a Digitális Agrár Stratégia és a tudományos előadásokat felvonultató PREGA Science. Újdonság volt az Agrár IoT, és az „Indoor Farming” is – ami akár a városokban is lehetővé teszi a növénytermesztést. 2020-ban elsőként PREGA Next Generation pályázatot is hirdettek a szervezők a Corteva AgriScience támogatásával. Ennek keretében 18 felsőoktatási hallgató vett rész a kétnapos eseményen. A PREGA Konferencia kapcsán a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Egyesület kiemelt képviselői is ideutaztak előadóként, és egyúttal bejárták a jövő évi, 2021-ben Budapesten megrendezésre kerülő Európai Precíziós Gazdálkodási (tudományos) Konferencia tervezett helyszíneit is.

A komplex döntéstámogató rendszereké a jövő

A mai értelemben vett precíziós, vagy más néven helyspecifikus mezőgazdaság megjelenése a világ fejlett mezőgazdasággal rendelkező államaiban (USA, Anglia, Németország) az 1980-as évektől indult meg, a hazai agráriumban pedig a ’90-es évek végén, a műholdas helymeghatározás révén kezdett elterjedni. A 2000-es években aztán a globális helyzet-meghatározó rendszer (GPS) pontos adatszolgáltatása révén bekövetkezett széles körű elterjedésével, a mezőgazdasági gépek nagyfokú automatizálásának lehetőségével, valamint a fejlett térinformatikai szoftverek (GIS) megjelenésével kialakult a precíziós gazdálkodás alapját képező eszközrendszer, amely a gépekbe szerelt precíz helymeghatározásra épülő navigáción, automata/félautomata irányításon és paraméterezhető, automatizálható munkagép működtetésen alapul. Ezeknek a rendszereknek a használata révén a gazdálkodók elsődlegesen a gépek hatékonyságát tudták növelni (precíz talajművelés, csökkenő állásidő, jobb üzemanyag fogyasztás és kisebb felhasznált inputanyag-mennyiség), de közvetve a georeferált adatgyűjtéssel a termelés teljes folyamatára is kihatással voltak.

A hely alapú adatgyűjtésre épülve indult el a 2000-es évektől, elsősorban az informatikában is lezajlott fejlődési trendek mentén a precíziós gazdálkodás második nagy fejlődési időszaka, amelyben a gépekhez kapcsolódó precíziós rendszerek kiegészültek a teljes termelési folyamatot lefedő további informatikai elemekkel, amelyek a gazdálkodást négy szinten támogatják: 1. adatgyűjtés; 2. adatelemzés; 3. döntéshozatal; 4. beavatkozás. A fejlődést az informatika oldaláról elsődlegesen az egyedi és integrált szenzorok nagyfokú elterjedése, a felhő- és mobilalapú technológiák előtérbe kerülése, valamint a big data típusú adatfeldolgozó rendszerek nagyarányú fejlődése katalizálta.

Abban a kutatók is egyetértenek, hogy a precíziós gazdálkodás fejlődésének a kulcsa elsősorban az ezeken a megoldásokon alapuló komplex döntéstámogató rendszerekben van. Azonban amíg a géphez kötődő helymeghatározáson alapuló adatgyűjtő és automatizálási rendszerek egy-egy gépgyártó „saját hatáskörén belül” működve, egységes tervezés révén integrált rendszerben kerültek kialakításra, addig a termelésirányítás szintjén mozgó, egymástól elkülönült rendszerek integráló erő híján nehezen alakítanak ki üzemszinten egységes rendszert.

A precíziós gazdálkodás hatékony használatához nagyfokú tudás szükséges, ugyanis az üzemszintű precíziós alapú gazdálkodáshoz ma már nem elég az adott gépet szállító integrátor támogatása, hanem rendszer szintű ismeretekre van szüksége a gazdálkodónak. Ennek hiánya okozza ma még nagyrészt azt, hogy a szántóföldi gazdálkodók nem tudják megfelelően kiaknázni ezeknek a lehetőségeknek a profit- és hatékonyságnövelő erejét. Fontos hangsúlyozni, hogy az ideális precíziós gazdálkodás nem az informatikai eszközök gazdálkodási folyamatokba történő minél teljesebb beintegrálását jelenti, hanem általánosan egy olyan megközelítést, amely erre a folyamatra építve az informatikai eszközöket a saját gazdaságának igénye szerint a lehető leghatékonyabb módon képes kihasználni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai