Drónok, a hatékony gazdálkodás szolgálatában

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: hajtungy, 2020/04/26

Bene Lajos aktív szereplője a Szegedi Tudományegyetem precíziós képzés gyakorlati ismereteinek átadásában is. Ha végigtekintünk eddigi, 65 éves életútján – amelynek szerencsére még koránt sincs vége –, akkor azt mondhatjuk, hogy nála beigazolódott a mondás, miszerint az élet a legnagyobb tanítómester. A cégvezető egész életében központi kérdéssé vált a tanulás, az újdonság megismerése, és soha nem ragadt le a rutinfeladatoknál. Ez a szemlélet – mondhatni – szülői örökség.

Bene Lajos,
tulajdonos-ügyvezető

Az ifjabb Bene Lajos – a nehézségek ellenére – boldog gyermekkorban nőtt fel. Bár az édesapa szigorúan fogta a fiát, de ahol a szeretet uralja a családi légkört, ott szelíd az engedelmesség. Lajos Újszilvás környékéről származik, s miután az édesapa kiváló – ma úgy mondják – családi gazdálkodó volt, szőlőt, gyümölcsöst gondozott, gabonát vetett, aratott, így a gyermek Lajos korán megszerette a föld illatát. Egy szó, mint száz, már egészen kicsi korában eldőlt a sorsa, mivel az édesapa kiváló tanítómesternek bizonyult, és szinte minden gazdálkodói tudását átadta fiának is. Tavasszal a cégtulajdonos ma is szeretettel morzsolja a földet, mert a föld illatából, állagából meg tudja állapítani, hogy milyen termésre lehet majd számítani. Szomorúan említi, hogy a fiatalokat ma már meg kell tanítani a föld szeretetére, mert ez az érzés kiveszni látszik.

Az ifjú Lajos az iskolapadban ugyan csak az érettségi bizonyítvány megszerzéséig jutott, de az édesapa tudása és a gyakorlat megszerzése jelentette azt a tudásbázist, amely az elmúlt, gazdálkodással eltelt 42 évét eredményessé tette. Lajos mindig is vonzódott a technikai eszközök iránt, már 6 évesen ráültették a Hoffer traktorra, s azóta sem szállt le a ma már persze, korszerű gépekről. Érettségi után mezőgazdasági bérmunkákat vállalt, mivel a földműveléshez szükséges gépeket a maga erejéből, ócskavasból rakta össze. A fiatalember számára a rendszerváltás új távlatokat nyitott. A kárpótlás következtében visszakapta az apai földterületek nagy részét, s ma már (két családi cégben) 600 hektáron gazdálkodik saját, illetve bérelt területen.

A megtermelt búzát, gabonát a saját malomban egészségmegőrző termékként őrlik, immár egy évtizede. A malom önálló cégként működik Tiszapüspökiben, Biosztráda Kft. néven. A malomban előállított liszt termékeket nagyobb malmok, sütödék veszik meg, amelyekből több fajta pékterméket állítanak elő. Így teljesnek mondható a gazdálkodása, megvalósította a „termőföldtől az asztalig” történő gazdálkodást.

De ugorjunk az időben. A cégvezető már több évtizeddel ezelőtt kezdett el foglalkozni a precíziós mezőgazdasággal, mégpedig a talajtani változatosság megértésével, és az ehhez való alkalmazkodással. A kutatók és a gépgyártók nagy reményeket fűztek a precíziós gazdálkodási rendszer gyors elterjedéséhez, de a cégtulajdonos szerint s a várakozásokhoz képest is lassabban terjed az új rendszer. Ennek csak egyik oka, hogy a mezőgazdaság konzervatív ágazat, míg a másik, hogy a termelők nem tudják pontosan kiszámolni a beruházás megtérülési idejét, mert nincs kellő tudás az eszközök használatához. A cégvezető szerint a mezőgazdaságban is életre szól a tanulás, mert enélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni.

A technikai eszközök iránti vonzalom, az új iránti kíváncsiság, no meg a tanulási vágy is ösztönözte a cégvezetőt arra, hogy a legkorszerűbb technikával is megtanuljon bánni. A drónok jelentették az új kihívást számára, mert úgy gondolta – nagyon helyesen –, hogy a drónos alkalmazások a precíziós gazdálkodásban katalizátor szerepet fognak játszani. Egyelőre még csak a monitoring drónokra lehetett gondolni a törvényi háttér hiánya miatt, mert ezek a kamerával felszerelt drónok olyan eszközt adnak a gazdálkodó kezébe, amivel a saját gazdaságának a termelését képes megsokszorozni, így számára pontosan bemérhetővé válik a drágább eszközök megtérülése is. A cégtulajdonos ezt saját tapasztalatából állítja, mivel az évtizede megvásárolt drónnal készített képeket maga elemezte és tanulta meg a képek értelmezését. S ezzel a cégvezető drónos pályafutása is megkezdődött.

A precíziós gazdálkodási rendszer igen szerteágazó, ezért a drónok használatát ki lehet terjeszteni más technológiai folyamat elvégzésére is. Jött az ötlet, mi lenne, ha a drón használatát továbbfejlesztenék, és permetezéshez is felhasználnák? Lajos mindent autodidakta módon sajátított el, így az angol nyelvet, a számítógép használatát, de még a korszerű gépek használatát is. A cégvezető szert tett az amerikai gyártóra is, aki a HSE-drónok gyártásával foglalkozik. Annyit még érdemes megemlíteni, hogy a HSE gyártását családi vállalkozásban kezdték meg, de miután Kínában olcsóbban gyártják a drón sárkánytesteket, ezért egy kínai céggel, a TTA-val fuzionáltak. Bene Lajos olyan jó üzleti kapcsolatot alakított ki az amerikaiakkal, hogy ők kérték meg arra, hogy Európában legyen a HSE-, és a TTA-drónok képviselője immár négy éve.

A drónhasználat hazai törvényi szabályozása korrigálásra szorul, jelentette ki a cégvezető. Jó hír, hogy már a kormány előtt van az új dróntörvény. A szakemberek segítségével megalkotott szabálytervezet egy 1998-as szabályozást ír felül. A törvény megalkotásában a hatóságok aktív szerepet játszanak, hogy utat nyissanak a gazdák számára. Azt már tudhatjuk, hogy várhatóan ez év közepétől lehet majd életszerűbb feltételek mellett „pilóta nélküli légi járműveket” használni. Jelenleg egy drón reptetéséhez elvileg 30 nappal előtte kell leadni az eseti légi kérelmet a HM honlapján keresztül, mellé kísérleti engedély szükséges, a jövőben viszont elég lesz mindössze a repülés előtt félórával jelezni a szándékot egy mobil applikáción keresztül. Ez nagy könnyebbség lesz a szabadidős és üzleti célú drónhasználók számára.

A cégvezető hangsúlyozta, hogy az új dróntörvény szerint szakavatott pilótának kell lenni a mezőgazdasági vegyszert szóró drónok működtetéséhez. A mezőgazdaság viszont új korszakba léphet általa, mert a drón olyan helyekre is bejut, ahová a gépek nem, ráadásul környezetkímélők. Sürgető az új törvény megalkotása, épp a permetezés körüli jelenlegi anomáliák miatt (a légi permetezés ma tiltott), ugyanis gyakran előfordul, hogy egy területnek csak egy bizonyos részét, s nem az egészet kell permetezni, s erre a feladatra csak a drónok alkalmasak. A drónok a vadkárbecslésben, az öntözésben és egyéb mezőgazdasági munkákban is kiválthatják az emberi erőt egy olyan időszakban, amikor egyre égetőbb a munkaerőhiány.

Nem véletlen, hogy az AgroWay Kft. a HSE- és TTA-drónokat ma még két formában ajánlja. Az egyik a fényképező és adatgyűjtő drón, amelynek rendszeres használatával speciális felvételeket készít a gazda tetszőleges (0–500 ha) nagyságú termőterületről, tábláról. A cég által is forgalmazott eszköz fő jellemzői a GPS-vezérelt programozott útvonalrepülés, a precizitás és nagy optikai felbontás. A felvételek több színtartományban készülnek, speciális kamerával. Ezeknek a fényképeknek a számítógépes kiértékelésével viszonylag rövid idő alatt, a helyszínen is számtalan fontos adathoz juthat a felhasználó az adott területen lévő növényi kultúra állapotára vonatkozóan.

A másik mód ma még csak kísérleti formában alkalmazható, jelentette ki a cégvezető. A permetezés szükséges eleme a növénytermesztésnek, így a gyártók folyamatos fejlesztéssel próbálnak megfelelni azon igényeknek, amelyeket a különböző növényi kultúrák és földrajzi adottságok támasztanak. A ma használt permetezőgépek – amelyekkel a szántóföldi növényeket, valamint a gyümölcs-szőlő ültetvényeket permetezzük – egyaránt hidraulikus cseppképzéssel működnek, mondta Bene Lajos. Ez a módszer az utóbbi 150 évben nem változott, vagyis egy szivattyúval előállított túlnyomással egy szűk fúvókán keresztül préselik a permetlevet, mely a fúvóka másik oldalán vékony folyadékhártyát képez, ahonnan véletlenszerűen szakadnak le a cseppek. A képződött cseppek közül csak bizonyos méretű cseppek hasznosulnak, a többi nem jut a célfelületre, így a kijuttatott permetlé több, mint 50 százaléka veszteség, ami egyben a környezetet is szennyezi. Ennek velejárója a hektáronkénti 300 liter permetlészükséglet.

A CDA (Controlled Droplet Application) vagyis a szabályozott cseppméretű cseppképzés azonban nem túlnyomással képzi a cseppeket, hanem egy villanymotor által hajtott, forgó, fogazott tárcsára jut a permetlé, melynek során a fogak végén kialakuló vékony folyadékszálról egyforma cseppek szakadnak le. Az ideális 120–150 mikronos cseppek célfelületre juttatását a drónvíz teszi lehetővé, mely megakadályozza a kis méretű cseppek elpárolgását, egyben a levélfelületen való terülését elősegítve az aktív felszívódási felületet megnöveli. Mindez együttvéve új távlatokat nyit a növényvédelemben. A gép által keltett turbulencia és a cseppnehezítő folyadék hatására a növényzet teljes felületén hasznosul a kijuttatott anyag, hangsúlyozta a cégvezető.

A permetező drónok használata nem bonyolult, de a veszélyes anyag miatt szükséges a tanulás, az informatikai és térinformatikai tudás megszerzése. A képzést Magyarországon felsőoktatási intézményekben több helyen végzik, amire lehet jelentkezni, például a Szegedi Tudományegyetem precíziós képzésére. Emellett az általuk forgalmazott gépek alkatrész-, valamint szervizellátását a legjobb minőségben és gyorsasággal igyekeznek megvalósítani. A nagyobb gépek területteljesítménye egy-egy felszállással 3–5 hektár, illetve egy óra alatt 4 felszállást tud a felhasználó megvalósítani, tehát a napi teljesítmény elérheti az 50–100 hektárt is. A drónok meghatározó szerepet tölthetnek be egy gazdálkodó életében, mert a drón a hatékony gazdálkodás szolgálatába állítható, mondta végezetül Bene Lajos.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai