A szója integrált termesztése

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök, 2014/03/10
Címkék: szója, GMO, GMO-mentes, szójamozaik, szójavész, szójaperonoszpóra, herbicid, szója levélfoltosság, szója fuzárium

A szóJA Főbb betegségeI

Vírusos betegségek

Szójamozaik (Soybean mosaic virus SMV):

Gazdanövény: szója. Fertőzési forrás: a beteg növények magvai.

Védekezés:

• levéltetvek elleni védekezés,
• vetőmagtermesztés esetén folyamatos szelekció,
• rezisztens fajták nemesítése, vetése,
• kalibrált vetőmag vetése.

Baktériumos betegségek

Szója baktériumos barna levélfoltossága (Pseudomonas syringae pv. Glycinea):

Gazdanövény: szója. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok

Védekezés:

• 3 éves vetésváltás,
• egészséges vetőmag használata,
• a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése,
• fogékony fajták termesztésének kerülése,
• kémiai (rezes) védekezés 2–3 leveles kortól.

Szója baktériumos hólyagos levélfoltossága (Xanthomonas campestris pv. glycines):

Gazdanövény: szója. A világon az egyik legelterjedtebb szójabakteriózis a barna levélfoltosság mellett. Hazánkban is jelentős kórokozó, de hőigénye nagy, ezért csak egyes évjáratokban idéz elő súlyos lombveszteséget. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok.

Védekezés:

• 3 éves vetésváltás,
• egészséges vetőmaghasználat,
• a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése,
• fogékony fajták termesztésének kerülése,
• kémiai (rezes) védekezés 2–3 leveles kortól.

Baktériumos szójavész (Pseudomonas tabaci):

Gazdanövény: szója. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok.

Védekezés:

• 3 éves vetésváltás,
• egészséges vetőmag használata,
• a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése,
• fogékony fajták termesztésének kerülése,
• kémiai (rezes) védekezés 2–3 leveles kortól.

Gombás betegségek

Szójaperonoszpóra (Peronospora manshu rica)

Gazdanövény: szója. Jelentősége a rezisztens fajták előtérbe kerülése folytán csökkent. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok.

Védekezés:

• harmonikus tápanyagellátás,
• optimális növényállomány,
• 3 éves vetésváltás,
• egészséges vetőmag használata,
• csávázás,
• a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése,
• rezisztens fajták termesztése,
• kémiai védekezés az első tünetek megjelenésekor.

Szója diaportés hüvely- és szárfoltossága (Diaporthe phaseolorum var.sojae, var. caulivora)

Gazdanövény: szója. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok.

Védekezés:

• 3–4 éves vetésváltás,
• egészséges vetőmag használata,
• fertőzött növényi maradványok megsemmisítése,
• rezisztens fajták termesztése.

Szója fehérpenészes szárrothadása (Sclerotinia sclerotiorum)

Gazdanövény: szója. Csapadékos évjáratokban tőpusztulást okoz. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok.

Védekezés:

• a korai vetés,
• bőséges N-ellátás és a sűrű növényállomány kerülése,
• 4–5 éves vetésváltás,
• lehetőleg gabona elővetemény után termesszük,
• a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése.

Szója fuzáriumos hervadása (Fusarium oxysporum F. semitectum f. sp. tracheiphilum)

Gazdanövény: szója. Vetőmagfertőzést, csíranövény-pusztulást és tőhervadást okoz. A világon mindenütt elterjedt. A fertőzött mag rosszul csírázik, kikelve megrövidül, deformált, csavarodott, majd elrothad. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok.

Védekezés:

• egészséges vetőmag vetése,
• csávázás, optimális vetésidő,
• 3–4 éves vetésváltás,
• a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése,
• virágzás körül öntözés.

Szója hamuszürke szárkorhadása (Macrophomina phaseolina)

Gazdanövény: szója. A növény korai fejlődésiszakaszában fertőz, csíranövény-pusztulást, később a virágzás stádiumában gyors, sokkszerű hervadást okoz. A fertőzést elősegíti a korai száraz meleg időjárás és száraz talaj. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok.

Védekezés:

• egészséges vetőmag használata,
• csávázás,
• 4–5 éves vetésváltás,
• a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése,
• jobb vízgazdálkodású talajokon való termesztés.

Szója korinespórás betegsége (Corynespora cassiicola)

Gazdanövény: szója. Különösen a későn érő fajtákon károsít, termésveszteséget okoz. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok.

Védekezés:

• egészséges vetőmag vetése,
• többéves vetésváltás,
• toleráns fajták termesztése.

Szója antraknózisa (Colletotrichum glycines)

Gazdanövény: szója. Különösen a melegebb éghajlatú szójatermesztő országokban fordul elő. A kórokozó a szója minden fejlődési stádiumát fertőzheti. Fertőzési forrás: fertőzött növényi maradványok.

Védekezés:

• egészséges vetőmag használata,
• helyes vetésváltás,
• fertőzött növényi maradványok megsemmisítése.

A szója főbb kártevői

Pattanóbogarak: vetési pattanóbogár (Agriotes lineatus), sötét pattanóbogár (Agriotes obscorus), egérszínű pattanóbogár (Agrypnus murinus), barnalábú gyászpattanóbogár (Melanotus brunnipes).

Gazdanövény: polifág. A kis és nagy pattanóbogarak lárvái a drótférgek. Polifág fajok, a lárvák válogatás nélkül minden növény gyökerét fogyasztják. Előrejelzés lehetősége: A felmérést elsősorban ősszel végezzük el, de április utolsó felében történő vetés esetén tavasszal is elvégezhető. Felmérési módszer: Térfogati kvadrát módszer. Veszélyességi küszöb: 2–5 db/ m2.

Védekezés:

• okszerű vetésváltással,
• kerülni kell az erdők, fasorok szomszédságában a kalászos kultúrák és a lucerna termesztését.

Cserebogarak: májusi cserebogár (Melolontha melolontha), áprilisi cserebogár (Miltotrogus aequinoctialis), júniusi cserebogár (Amphimallon solstitiale).

Gazdanövény: polifág. Két- vagy hároméves fejlődésű, polifág állatok. A lárva (pajor) a talajban fejlődik ki, és ott is bábozódik. A pajor a csírázó növények rágásával, valamint a későbbiek során a gyökerek fogyasztásával tőpusztulást vagy a növények gyengülését idézi elő. Előrejelzés lehetősége: A felmérést elsősorban ősszel végezzük el, de április utolsó felében történő vetés esetén tavasszal is elvégezhető. Felmérési módszer: térfogati kvadrát módszer. Veszélyességi küszöb: 2–5 db L1-2 pajor/m2, 1–2 db L3 pajor/m2.

Védekezés:

• okszerű vetésváltással,
• kerülni kell az erdők, fasorok szomszédságában a kalászos kultúrák és a lucerna termesztését.

Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)

Gazdanövény: polifág. Mozgó alakjai többnyire június közepétől a betakarításig károsítanak. A leveleken, virágokon és a termésen egyaránt szívogatnak. Polifág faj, meleg, száraz nyarakon robbanásszerűen felszaporodik, és a növény klorofill-állományának elfogyasztásával súlyos anyagcsere zavart okoz. Felmérési módszer: növényvizsgálat 10 egyed/levél. Védekezés: biológiai nincs kidolgozva. Gyakori természetes ellensége a Scolothrips longicornis Priesner, a ragadozó tripsz, amely nem a fitofág tripszekkel együtt, virágzáskor fordul elő, hanem az atkák felszaporodása nyomán augusztusban jelentkezik a szója levelein.

Bogáncslepke (Vanessa cardui)

Gazdanövény: polifág. Tömeges felszaporodás esetén tarrágást okozhat. A szóján kívül a csillagfürtöt, borsót, babot, dohányt, szőlőt, a gyomnövények közül az acatféléket, szamárbogáncsot és a bókoló bogáncsot károsítja. Előrejelzés lehetősége: az imágók előrejelzése fénycsapdával, bogáncsféléken rajzásvizsgálattal, a lárvák kelésének megfigyelése a növényállomány rendszeres vizuális átnézésével történhet.

1. táblázat. A kémiai védekezésben használható hatóanyagok (fungicidek)

Csipkézőbogarak: lucerna-csipkézőbogár (Sitona humeralis), sávos csipkézőbogár (Sitona lineatus), borsó-csipkézőbogár (Sitona macularius), szegélyes csipkézőbogár (Sitona sulcifrons).

Gazdanövény: polifág. Az imágók érési táplálkozásuk során a szikleveles növények leveleit karéjozva rágják. Kezdetben a tábla szélén jelentkezik a károsítás, ami frontálisan halad a kultúra belsejébe. Előrejelzés lehetősége: táblaszéli egyedsűrűség vizsgálata, veszélyességi küszöb 2–4 db/imágó/m2.

Védekezés:

• a káros szomszédság kerülése;
• a pillangós kultúra szomszédságába vetett szója fokozott veszélyben van,
• korai vetés.

Akácmoly (Etiella zinckenella)

Gazdanövény: polifág. A szóján kívül az akácot, borsót és csillagfürtöt is károsítja. Két- vagy háromnemzedékes faj hazánkban. Az első nemzedék júniusban rajzik és a borsót károsítja, a második júliusban és a szóját támadja, a harmadik augusztus végén, szeptemberelején repül. Előrejelzés lehetősége: A rajzás fénycsapdával és szexferomon csapdával. A vetőmag-előállító táblákat fokozottan figyeljük, és a rajzás erősödésekor a lepkék ellen védekezzünk.

Védekezés:

• gyomirtás,
• izolációs távolság (borsó, akác).
• kémiai: nehéz, mert nem egységes az imágórajzás.

Borsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum), Fekete bükköny-levéltetű (Aphis craccivora)

Gazdanövény: polifág. Megjelenésük és károsításuk mértéke évenként eltérő, a klimatikus tényezők alakulásától függ. Meleg, párás időben fertőzési veszélyük megnő. Vírusátvitelben játszott szerepük meghatározó. Előrejelzés lehetősége: A szárnyas alakokat az állományba helyezett sárgatálakkal figyelhetjük meg. Ha később elszaporodásukhoz kedvező időjárási viszonyok alakulnak ki, a kezelést meg kell ismételni.

Védekezés:

• Biológiai: A borsó-levéltetűnek sok természetes ellensége van. Predátor és parazitoid rovarok pusztítják. Hűvös, csapadékos időjárási körülmények között gyakran az Entomophthora aphidis gomba is megtizedeli.
• Kémiai: a levéltetvek korai betelepedés esetén veszélyeztetik a szóját, ezért egyedszámuk hirtelen emelkedésekor (kolóniák kialakulása) védekezni kell

2. táblázat. A gyomirtó szeres kezelések időzítése a vegetáció során

Dohánytripsz (Thrips tabaci), közönséges tripsz (Frankliniella intonsa)

Gazdanövény: polifág. Előrejelzés lehetősége: betelepedés figyelése (fehér lap).

Védekezés:

• Biológiai: még nem kidolgozott, természetes ellenségei közül megemlíthető az Aeolothrips intermedius ragadozó életmódú tripsz, amely virágzáskor gyűjthető, és főként a dohánytripsz lárváival és imágóival táplálkozik.
• Agrotechnikai: gondos talajművelés, vetésforgó betartása.

Bagolylepkék: Gamma bagolylepke (Autographa gamma), Somkóró-bagolylepke (Heliothis maritima), Káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae), Borsó-bagolylepke (Melanchra pisi), Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera).

Gazdanövény: polifág. Tömeges előfordulásuk esetén a lárvák az állományt akár tarra is rághatják. Előrejelzés lehetősége: Az optimális védekezés időzítése fény vagy szexferomon csapdával nyomon követett lepkerajzással és növényvizsgálattal lehetséges. Veszélyességi küszöb: 2 db lárva/m2.

Védekezés:

• Agrotechnikai: A telelő lárvák és bábok ellen az őszi talajművelés hatásos. A lepkék rajzásának idején a virágzó gyomok irtásával, a táplálékforrás megszüntetésével tojásprodukciójuk csökkenthető. A rovarölő szerek tekintetében jelenleg nincs engedélyezett hatóanyag. Ezért eseti felhasználási engedélyt kell kérni, mely egy meghatározott területre, legfeljebb egy vegetációs időszakra korlátozott időtartamra érvényes. Az engedélyt a megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságánál lehet kérvényezni.

3. táblázat. A kémiai védekezésben használható herbicidek Jelmagyarázat: R: rezisztens; MS; mérsékelten szenzitív; S: szenzitív

A szója főbb gyomnövényei

Egyéves egyszikűek:

• kakaslábfű (Echinochloa crus-galli),
• muharfélék (Setaria spp.),
• termesztett köles (Panicum miliaceum).

Egyéves kétszikűek:

• árvakelésű napraforgó (Helianthus annuus),
• csattanó maszlag (Datura stramonium),
• disznóparéj fajok (Amaranthus spp.),
• fehér libatop (Chenopodium album),
• keserűfű-félék (Polygonum spp.),
• parlagfű (Ambrosia artemisiifolia),
• selyemmályva (Abutilon theophrasti), szerbtövis fajok (Xanthium spp.).

Évelő egyszikűek:

• fenyércirok (Sorghum halepense),
• tarackbúza (Elymus repens).

Évelő kétszikűek:

• apró szulák (Convolvulus arvensis),
• mezei acat (Cirsium arvense).

Preemergens gyomirtás: az aprómorzsás talajszerkezet, a jó minőségű magágy nemcsak a szója csírázását segíti elő, hanem a preemergens úton kijuttatott herbicidek hatékonyságát is. A szója tenyészideje hosszú, ezért a gyomirtó szerek megválasztásánál a hosszabb hatástartamú készítmények választása szükséges. A szója levélzetén nincs viaszréteg, viszont a borsónál ellenállóbb a gyomirtó szerekkel szemben.

A rossz herbiciddozírozás miatt megnőhet a fitotoxicitás veszélye, melyek a következő szimptómákban mutatkozhatnak meg:

• a növény fejlődésében visszamaradt,
• a levelek elszíneződnek, deformálódnak, elhalnak,
• a károsodott növény gyökere rosszul fejlett.

A szóját az előveteményben alkalmazott herbicidmaradványok is károsíthatják. Ezek a tünetek a gyökerek növekedésekor a legszembetűnőbbek, amelyek a levelek elszíneződésében mutatkoznak meg. A károsodott szója a felvett dózistól függően kinövi a tüneteket, ritkább esetben elpusztul.

A preemergens készítmények felhasználásában nagy kockázatot jelent, hogy hatáskifejtésük feltétele a permetezést követő 2 héten belül lehullott 10–20 mm bemosócsapadék. A preemergens herbicidek a talajréteg felső rétegében csírázó, magról kelő egy- és kétszikűeket jól irtják, azonban a folyamatosan, mélyebb talajrétegekből kelők (selyemmályva, csattanó maszlag, parlagfű, árvakelésű napraforgó, szerbtövis fajok) ellen hatékonyságuk elmarad. Ezen fajok ellen a preemergens készítményeket kombinációban lehet megfelelő hatékonysággal kijuttatni.

Posztemergens gyomirtás: A posztemergens megoldás esetében ismernünk kell a gyomnövények érzékeny fenológiai állapotát, a védekezést lehetőség szerint erre az időszakra kell időzíteni. A herbicidkezelést a magról kelő kétszikű gyomnövények 4 lombleveles állapotáig javasolt elvégezni. Többek között a hektáronkénti magas herbicidköltségek miatt állományban az évelő kétszikűek irtása – kiemelten a mezei acatot – egyelőre megoldatlannak látszik. Gyérítésére az elővetemény gyomirtása, illetve a mechanikai sorközművelő kultivátorral végzett gyomirtás nyújthat segítséget. Az egyéves és évelő egyszikű gyomnövényekkel (kakaslábfű, muharfélék, köles, fenyércirok, tarackbúza) fertőzött területeken az állományban való gyomirtást a speciális graminicidekkel (egyszikűirtó) ajánlott elvégezni. Fontos, hogy a gyomnövény megfelelő nagyságú levélfelülettel rendelkezzen, melyet 10–30 cm-es növénymagasságnál érnek el. A permetezést finom cseppekre bontva célszerű elvégezni. Száraz időjárási körülmények estén az egyszikűirtó szerhez adott nedvesítőszerek segítik a vegyszer behatolását a gyomnövénybe. Heterogén fejlettségű gyomfertőzés esetén a kétszeri kezelés nagyobb hatékonyságot nyújt. Ebben az esetben a kezelések között legalább 10–12 nap teljen el. Optimális vetés és megfelelően elvégzett gyomirtás alkalmával a szója záródása következtében a talaj leárnyékolása miatt az újabb gyomnövények kelése lelassul. A kultúra gyomelnyomó képessége érvényesül.

Állománykezelés: A fajtaválasztéktól függően a szója szeptember közepére-végére érik be. A növény akkor érett és aratható, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben lévő magvak a fajtára jellemző színűek, és a levelek már lehullottak. Ha az egyenetlen kelés következtében kialakult foghíjas területen felszaporodtak a gyomok, valamint az érés elhúzódik, akkor a szóját deszikkálni szükséges. A lombtalanítást akkor lehet elkezdeni, amikor az alsó és a középső hüvelyek már érettek, és a levélzet nagyobb része már lehullott. A szójamagok nedvességtartalmának és a gyomosodás erősségének függvényében az állományszárítás száraz meleg augusztusi, illetve szeptemberi időjárás esetén elhagyható.

4. táblázat. A szója integrált növényvédelme

Ajánlott kiadványokDr.Takátsy Tibor:
Elektronika, mérés, mérnöki pontosságDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése II.Fári Miklós Gábor, Popp József szerkeszetők:
Biotechnológia - Anno 1920-1938 és ma Ereky Károly programja a fehérjeprobléma megoldásáról és napjaink feladatai

Ez is érdekelhetiSikerek a takarmányfehérje programbanCélkeresztben a GMO-kA cukorrépa kórokozói és kártevői elleni védekezés