2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hatékony és gazdaságos műtrágyaszórás

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Kelemen Zsolt (NAIK MGI), 2014/08/20
Címkék: műtrágy, műtrágyázás, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, röpítőtárcsás, szóráskép, szórásszélesség

A szántóföldi növénytermesztéstől elvárt mai termelési szint az elérhető maximális volumen és minőség tekintetében hatékony, pontos és az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő tápanyag-visszapótlási technológia alkalmazását követeli meg.

A szántóföldi növénytermesztési technológiák tápanyag-visszapótlási igényeit műszaki szempontból a röpítőtárcsás gépek elégítik ki a legszélesebb körben. A röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépekkel kapcsolatban – a kiszórt adagmennyiség és a munkaszélesség pontos betartására a szórásegyenletesség, vagyis a „variációs együttható” kedvező értéken tartására, a megbízhatóság fokozására, kezelhetőség javítására stb. – a gyártók újabb és újabb konstrukciókkal folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat. A fejlesztés – a mechanikusan működő szerkezeti részek mellett – az elektronikus vezérlés, szabályozás, üzemmód-beállítás, a GPS-vezérlési módok alkalmazása tekintetében is felgyorsult (1. ábra).



1. ábra. Sulky Vision-X monitorral megvalósított elektronikus vezérlés

Az alap- és hígtrágyázási technológiában – például a szántóföldi növények részére kijuttatandó műtrágyaféleségekből a talaj állapotát, illetve a növények fenofázisát figyelembe véve – a kiszórandó műtrágya mennyisége jelentős különbségekkel jellemezhető, 100–700 kg/ha között is változhat.

Fő cél a kiszórás pontossága

Az alapműtrágya kiszórási pontossága a szórótárcsákon, a lapátok elhelyezésén túl a műtrágya szórótárcsákra történő rávezetésétől függ. Ennek a feladatnak a megoldására szinte valamennyi gyártó nagy gondot fordít. A műtrágya-rávezetés – szinte minden gyártmány esetében – akár kézi, mechanikus állítással, akár elektronikus vezérléssel és GPS-érzékelőkkel is megoldható. Ugyanez elmondható a hatóanyag kijuttatása szempontjából szintén fontos paraméter, az adagmennyiség állítására.

A Sulky gyártmányú kéttárcsás műtrágyaszórók esetében a szórótárcsák fölött elhelyezett kiömlőgarat helyzetének változtatásával történik a műtrágya szórótárcsákra történő rávezetése, ezzel változtatható a gépek szórásszélessége. A Sulky szórótárcsás műtrágyaszórók esetében a keresztirányú szórásegyenletesség – a különböző adagmennyiség és műtrágya használata mellett – egy kissé szabálytalan alakú, „Gauss” görbe szerint alakul. A Sulky műtrágyaszórókhoz kifejlesztett Justax berendezés érzékeli a műtrágyaszemcsék eloszlását és szórásszélességét. A géphez kifejlesztett Vision-X monitor segítségével a vezetőülésből állítható a kiömlőgarat, vagyis a ráfolyási pont helyzete. A kiömlőgarat helyzetének változtatása a műtrágya ráfolyási, áramlási irányát változtatja meg. Az állítókar felfelé mozgatásakor nő, lefelé mozgatásakor csökken a szórásszélesség. A Vision WPB alkalmazásával a gépkezelő a vezetőülésből automatikusan szabályozhatja az adagmennyiséget, a beépített elektronikus mérleg, illetve felbélyegezett és a lejtőhatást is kompenzáló mérőbélyegek által adott jel segítségével. Az adagmennyiség szabályozása sebességfüggő, helyesebben sebességarányos fordulatszámú elektromos motorokkal történik. A táblavégen a fordulókban a suber elzárása hidraulikus munkahengerrel történik. A Sulky műtrágyaszórók tárcsáira egyenes és hajlított szórólapátokat szereltek. A már említett módon az elektromos motorral változtatható helyzetű kiömlőgarat a műtrágyát a normál helyzetbe, illetve a hajlított lapát fölé vezeti. A Tribord 3D vezérlőberendezéssel tehát a Sulky műtrágyaszórók esetében is lehetőség van a normálüzemű, a táblaszéli és a környezetbarát határvonal menti szórás beállítására.

A Sulky műtrágyaszórók vezérlése is alkalmas a táblatérképhez igazodó műholdas GPS-vezérlésre azzal, hogy a STOP & GO rendszer a táblavégi fordulóknál a suber automatikus elzárását is biztosítja. A vontatott Sulky Polivrac RT műtrágyaszórók a különböző konzisztenciájú anyagok szórására háromféle konstrukciójú adapterrel szerelhetők fel. Granulátumok nagy szélességgel történő szórásához Epszilon röpítőtárcsás; nedves, ömlesztett anyagok, pelletált komposztokhoz nagyátmérőjű, 5 szórólapátos, tárcsás; száraz, por alakú anyagokhoz 9 m-es csigás szórókeretet használnak, mely szállítási helyzetben hidraulikusan felhajtható.

Az ismertetett fejlesztési tendenciák az egyéb – a hazai gyakorlatban használt – műtrágyaszórók esetében is megfigyelhetőek. A Kuhn és a Rauch kéttárcsás, függesztett, keskeny, kisebb tartálytérfogatú MDS 55, MDS 65 és MDS 85 típusú gépei a hatóanyag irányított egy-kettő, illetve két sorban történő kiszórására alkalmas adapterekkel szerelhetők fel. A nagyobb teljesítményű és tartálytérfogatú Axis sorozatnál a szórótárcsára a műtrágya rávezetése különleges kialakítású résen keresztül történik. A munka-, illetve a szórásszélesség állítása az ejtési pont helyzetének változtatásával, fokozatmentesen történik. Az Axis 30.1 sorozat gépeinél mechanikusan, a QE típusoknál elektronikusan – a Quatron monitor segítségével szintén a traktorvezető fülkéjéből – állítható be a különböző üzemmód. A Kuhn, illetve Rauch gyártmányú gépek esetében az Axis 40.1 típus mérleggel beépített változatnál menet közbeni műtrágyamennyiség korrekcióra van lehetőség. Ezen nagyobb tartálytérfogatú változatokhoz szállítókocsit is kifejlesztettek. A QE Quatron monitor segítségével a GPS-vezérlés is megvalósítható a készített szórástérkép alapján.

A Kverneland gyártmányoknál a szórótárcsákra szerelt egyenes lapátokra, a kibocsátó perselyeken lévő nyílásokkal lehet szabályozni, és meghatározni a kibocsátási pont helyzetét. Ennek a rávezetési módszernek a következtében a műtrágyaszemcsék spirális, mozgó forgással jutnak a szórótárcsára, ami jelentősen csökkenti a szemcsetörést és a porképződést. A Kverneland műtrágyaszórók esetében a szórótárcsák fölött elhelyezett adagolószerkezet segítségével lehet a szórószerkezetre jutó műtrágya mennyiségét beállítani. Lehetőség vagy külön a normál és külön a kisebb adagmennyiségek beállítására egy karos mechanizmus segítségével. Az adagolóegységnél a normál műtrágyamennyiség adagolására három furaton, míg a finom, kisebb mennyiségek beállítása esetén kettő furaton keresztül jut a műtrágya a szórótárcsákra. A Kverneland Exacta CL sorozatú, mechanikus, kézi vezérlésű gépei normál és művelőutas és határ menti szórást is lehetővé tesznek. A határvonal menti szórás a szélső adagolóegység lezárásával és határoló lemezzel történik. A művelőútról történő határvonal menti szórás a billentő munkahenger alkalmazásával lehetséges. A billentő munkahengernek két állása van, környezetkímélő- és teljesítményállás. A Kverneland Exacta TL Focus sorozatú műtrágyaszórók mechanizmusa az előzőekben ismertetettekkel megegyező azzal, hogy az összes funkció a Focus II vezérlő rendszerrel elektronikusan vezérelhető (2. ábra). Ez a rendszer kommunikálni tud a GPS-érzékelőkkel is.



2. ábra. A Kverneland elektronikus üzemmód szabályozása

Az Amazone gyártmányú, ZA-M sorozatú, kettős tárcsás, függesztett műtrágyaszórók szintén tárcsánként osztott garatú magtartállyal készülnek. A mindkét garatban függőleges tengelyű, alacsony fordulatszámú spirál már a kiömlési pont felett körpályára vezeti a műtrágyát. Ennél a rendszernél a kiömlési pont pozíciója nem változik, közvetlenül a tárcsa középpontjában történik a műtrágya kiadagolása. Ezeknél a műtrágyaszóróknál a hátrahajló, negatív állású szórólapátok kíméletesen gyorsítják fel a műtrágyát a kívánt sebességre, illetve juttatják a megfelelő röppályára. Természetesen a mechanikus, kézi állítási lehetőségen túl az Amazone gyártmányú műtrágyaszórók esetében is megtalálható az elektronikus vezérlés is. Az Amatron-3 szenzortechnikával érzékeli a szórásszélességet, vagy GPS-terminálon keresztül tud beavatkozni.

A Bogballe L és M sorozatú gépein is beállítható a normál, táblaszéli és határvonal menti szórás. A Bogballe gépeknél a normál szórótárcsák egymással szemben forognak és azonos körív mentén, azonos területen helyezik el a műtrágyát. A táblaszéli szórás esetén a szórótárcsák egymástól elfelé forognak, és két különböző szórásképet alkotnak. A Bogballe röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek esetében az egyenletes kiszórást nagyban elősegítik az excentrikus forgómozgást végző, karos boltozódásgátlók, melyek az önbeálló aszimmetrikus nyílású és zárású adagolópontra, illetve nyílásra egyenletesen, kíméletesen, porosodás mentesen vezetik rá a műtrágyát.

A műtrágyaszórási technológia hatékony, nagyteljesítményű és pontos eszköze a magajáró permetezőgépek alvázára cserefelépítményként használható hevederes lehordó szerkezetű felépítmény. A John Deere 4930 magajáró permetező alvázra szerelt New Leadar L 30.30-4 műtrágya tartálya osztott kivitelű, és a hevederek is osztottak. Ez a megoldás lehetővé teszi a különböző műtrágyaféleségek egyidejű, pontos kijuttatását. A műtrágyaszóró felépítmény mechanikája természetesen elektronikusan vezérelhető, a magajáró alváz-alapgép pedig alkalmas GPS-kommunikációra, az automatakormányzás és tábla-tápanyagtérkép szerinti differenciált műtrágya-kijuttatásra.

A röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek szinte valamennyi gyártmányának és típusának elektronikája – Isobus adatátvitel segítségével – kompatibilisen kapcsolódik az üzemeltető traktorokon keresztül elérhető általánosan használt műholdas GPS-rendszerekhez, mint például Green Star, Leica Gosystems, TopCon, Trimble stb.

Precíziós technológiával

A röpítőtárcsás műtrágyaszórók alapműtrágyázás során nagy munkaszélességgel és nagy műtrágyaadagokkal dolgoznak, és ebben ez esetben nagy jelentősége van a szóráskép átfedése pontos betartásának. A nagy munkaszélesség és annak pontos betartása manuális üzemeltetés esetén még a nagy gyakorlattal rendelkező traktorvezetőnek is gondot okozhat. Az üzemeltető traktorról GPS-vezérelt automata kormányzással, nyomkövető programmal azonban a beállított szórásszélesség, vagyis a munkaszélesség, illetve az átfedés pontosan tartható. A műholdas rendszerek pontossága 30–10–2 cm. A 10–30 cm pontosságú jelek (RTK) ingyenesek, a 2 cm pontosság pénzbe kerül, tehát fizetni kell érte. Az alapműtrágyák kiszórásakor a gyakorlat számára a 10 cm-es pontosság is elfogadható. A manuális gépkezelés (40–50 cm) pontosságához képest jelentős mértékű lehet a műtrágya-megtakarítás, néhány százalékkal nő a területteljesítmény és csökken a hajtóanyag-felhasználás.

Az üzemeltető traktor GPS-vezérléséhez Isobus adatátvitellel kapcsolódó, erre alkalmas típusok a táblatérképek (hozam-, illetve tápanyag-) adatai alapján is üzemeltethetők, ami szintén tápanyag-megtakarítással jár. A GPS-alkalmazásokkal az adatok kivehetők USB vagy egyéb adathordozókra, és azokról a PC-kre közvetlenül átvihetők és feldolgozhatók.

Ezek a berendezések fejtrágyázás esetén nitrogénérzékelő szenzorokkal ellátott vezérlőberendezésekkel is üzemeltethetők. Ilyen rendszer a Green Seeker szisztéma. A traktorra szerelt frontfüggesztésű keret 4–6 db érzékelő szenzort tartalmaz, amelyek a növényállomány színspektrumát érzékelik, ami arányos a növény nitrogénellátásáva. Ennek alapján táblatérképet készít az állományról. A saját maga készített táblatérkép, illetve szoftver alapján vezérli a műtrágyaszóró gépet (3. ábra). A rendszernek kézi működtetésű mintavevő szerkezete is van.



3. ábra. A szenzorok elhelyezése a mellső függesztésű Green Seeker berendezésen

A mai korszerű röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépeket tehát kifogástalanul működő szerkezeti elemek jellemzik. Ennek következtében a beállítások és szabályozások mechanikusan, manuálisan nagy pontossággal elvégezhetők. A pontosan és kifogástalanul működő mechanizmusok szolgáltatják az alapot a menet közbeni elektronikus távvezérléshez (lásd a STOP & GO) vagy a különböző, a táblaszéli vagy környezetbarát üzemmódok megválasztásához. A GPS-vezérlést alkalmazva a szórásszélesség beállításával és pontos betartásával pedig műtrágya és hajtóanyag takarítható meg a területteljesítmény kismértékű növekedésével. Mindezek mellett a táblatérképek használatával a precíziós gazdálkodásba is beépíthető a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépekre alapozott tápanyag-visszapótlási technológia.

Ez is érdekelhetiLevéltrágyázás a gyakorlatbanÚj közös telephely Szentlőrincen

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza