Van-e új a nap alatt…?

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Molnár Miklós, 2020/05/02

A korai napelemeket 1960-tól főként az űrkutatásban alkalmazták a műholdak és űrállomások energiaellátására. Az ezredfordulón a világon már több mint 1 Gigawatt összteljesítményű napenergiát hasznosító beruházás működött, ez a szám 2018-ra több mint 500-szorosára nőtt.

Kicsiny hazánkban mi is felültünk a szolárexpresszre, ami az egész világon elképesztő mértékben száguld, köszönhetően a napelemes piac térnyerésének és a napelemmodulok gyártástechnológiai fejlődése okán tapasztalható árcsökkenésnek. Míg tőlünk nyugatabbra már majdnem 10 éve elkezdődött a napelemes boom, nálunk igazán csak az ún. Kötelező Átvételi Tarifa (KÁT) rendszernek, majd a Megújuló Támogatási Rendszernek (METÁR) köszönhetően indult be a naperőművek piaca 2016-tól.

Napenergia, fenntartható energiagazdálkodás és dekarbonizáció

A magyar kormány 2010 végén hagyta jóvá Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét, amelyben – az EU által meghatározott célszámot meghaladó – 14,65%-os megújuló részarányra tett vállalást. Ezt a vállalást 2013–2017 között többször megerősítették, majd az utóbbi években a kormány minden fórumon 50%-os vagy efeletti megújuló energia részarányt kommunikál a teljes magyar energiamixből, hovatovább az Információs és Technológiai Minisztérium által januárban nyilvánosságra hozott 2020–2030-as időszakra vonatkozó klíma- és energiastratégiai tervben 10–12 000 megawattnyi beépített napenergiát hasznosító kapacitással terveznek 2030-ra. A 90%-os karbonsemlegesség is a kitűzött célok között szerepel. Figyelembe véve a tényt, hogy az elmúlt négy év alatt a tízszeresére nőtt a napenergiát hasznosító erőműveink összkapacitása, továbbá a naperőművek számát tekintve az EU-ban sereghajtókból az erős középmezőnybe kerültünk, nincs okunk szégyenkezni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által pályázat nélkül, határozattal kiosztott közel félezer METÁR, illetve az ezt megelőzően kiosztott 4–5000 KÁT-támogatás a fenti várakozásokat támasztja alá. A KÁT-mérlegkörben jelenleg működő körülbelül 1500 MW teljesítményű erőműves energiaportfólió is a jelenlegi többszörösére növekszik majd a következő másfél évben, hiszen az engedélyes erőművek nagy részét még meg sem építették, jóllehet az allokált források kiapadása miatt az MEKH a KÁT és a pályázat nélküli METÁR támogatási rendszereket „lezárta”.

A változás szele

A beruházók kedvét egyelőre nem szegik – a hivatal által március 6-án eredményesnek nyilvánított – új METÁR-tender szigorúbb szabályai és a pályázat rendhagyó negatív licites ajánlattételi mechanizmusa sem, pedig a kiserőművekre vonatkozó, jelenleg érvényes KÁT/METÁR hatósági támogatott 33,36 Ft/kWh átvételi árhoz képest az első körös nyertes pályázók 20–22 Ft/kWh rögzített árszinten kényszerülnek majd eladni a megtermelt villamos energiát.

Az átviteli rendszerirányító (MAVIR) feladata a villamos energia eljuttatása a termelőtől a fogyasztóhoz, hiszen a villamos energia tárolására napjainkban sincs költséghatékony megoldás. Az erőművek és fogyasztók mérlegkörökbe szerveződnek, ideális esetben pedig az energiamérleg nulla, azaz pont annyi energiát fogyasztanak, amennyit megtermelnek a tagok. Hogy a rendszer zökkenőmentesen működhessen, ehhez a legtöbb esetben a termelők részéről előrejelzést (menetrendet) kér a mérlegkör-üzemeltető, rendszerirányító. Mivel a napenergia-termelés időjárásfüggő, ezért ezeknél az erőműveknél különösen nagy lehet időszakosan a leadott menetrendhez képest fellépő eltérés. A kiegyenlítést legegyszerűbben a termelő erőművek teljesítményének szabályzásával lehet elérni, ami például azt jelenti, hogy a mérlegkörfelelős vagy rendszerirányító villamos energiát vásárol egy termelő erőműtől magasabb árszinten.

A MAVIR a KÁT-mérlegkörben fellépő kiegyenlítőenergia-költséget mindezidáig nem hárította át a termelőkre, sőt 2018 júliusától pontosabb menetrendezésre ösztönző bónuszrendszert vezetett be, amivel a KÁT termelők maximum 3 Ft/kWh összegű bónuszt realizálhattak.

2020. április 1-től 2026-ig fokozatosan bevezetésre kerül a KÁT-mérlegkörben is a kiegyenlítő energia költségének teljes elszámolása. A változás 2019 utolsó napján került kihirdetésre és „mérsékelt rémületet” okozott mind szakmai, mind befektetői és finanszírozói oldalon. A változtatást az indokolta, hogy a MAVIR 2019-es kiegyenlítőenergia-költsége már a jelenleg üzemelő naperőművekkel is meghaladta az 5 milliárd forintot, miközben a KÁT-os erőművek jelentős hányada még fel sem kapcsolt, továbbá egy 2019-ben hatályba léptetett európai uniós szabályzás is előírta, hogy a kiegyenlítő energiát a villamosenergia-termelőkre kötelező áthárítani okozathelyesen. Ez a változás jelentős többletköltséget okozhat a befektetőknek, hiszen nemcsak a bónuszrendszer által biztosított 2–2,5%-os többletbevételtől esnek el, hanem elemzések szerint akár 7–8 forint is lehet a kiegyenlítő energia elszámolásából adódó költség. Ez 3–6 éves távlatban jelentősen érintheti a beruházók cash-flow-ját, miközben a kiegyenlítő energia átlagára 2019 év elejétől jelentős emelkedési tendenciát mutat.

Lesz-e megoldás az időjárásfüggő naperőművek okozta növekvő kiegyenlítőenergia-keresletre egy jelenleg oligopol piacon, vagy „elszállnak” az árak? Megoldást jelenthet-e a kiegyenlítő energia importja és fel van-e készülve az átviteli hálózat 8000 MW+ kapacitás bekötésére?

Ezek azok a kérdések, amelyekre az elkövetkező 5 évben kapunk válaszokat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai