Tanulságok tejdemonstráció után

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: V.B., 2014/08/20
Címkék: tej, tejtermelő, tejkvóta, demonstráció, tejár, nyers tej, tejtermék, kiskereskedelmi lánc, áruházlánc

Hegedűs Imre a demonstrációs bizottság vezetője elmondása szerint a tejtermelők azért vonultak az utakra, hogy tiltakozzanak az országba jórészt feketén behozott külföldi tejtermékek dömpingje, és az ennek nyomán alkalmazott kiskereskedelmi gyakorlat, az „akciózás” ellen. A magyar tejtermelők figyelemfelhívó akciójukkal azt akarták elérni, hogy a kiskereskedők a jelenleginél több magyar tejterméket forgalmazzanak, mert ez jelentős hatással van a belföldi nyerstej-felvásárlási árakra.

A Földművelésügyi Minisztérium a tejpiaci anomáliák miatt UHT tej nyomonkövetési ellenőrzést rendelt el a nagykereskedelmi egységeknél. Az ellenőrzés folyamatban van, az eredményekről a későbbiekben nyújtanak tájékoztatást.

Hamar eredményt hozott a demonstráció

A tejtermelők demonstrációját követően már több áruházláncnál is kedvező változások indultak el a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Tej Termék­tanács) tapasztalatai szerint – közölte a szakmaközi szervezet elnöke július 14-én.

Mélykuti Tibor elmondta: A terméktanácsi tag kiskereskedelmi láncoknál (CBA, Tesco, Auchan, Penny Market) több magyar termék került a kínálatába, de például a Sparnál – amely nem tagja a szakmaközi szervezetnek – szintén kedvező folyamat indult el. Ez a cég már nem kínál a vevőinek import UHT tejet, csak belföldit.

Hozzáfűzte: Azokkal a kereskedelmi láncokkal, amelyek tagjai a Terméktanácsnak, korábban már egyeztetett a szakmaközi szervezet arról, hogyan lehet növelni a magyar tej és tejtermékek kínálatát, például az UHT tej esetében. Az alacsony áron beszerezhető importot ugyanakkor nem lehet teljesen kizárni az üzletek kínálatából. A Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) a feketekereskedelmet visszaszorító szabályozást vár a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a nagykereskedői tevékenység szigorúbb engedélyeztetését, ellenőrzését. Fontosnak tartják a piacszabályozó intézkedések bevezetését, főleg a 2015-ben megszűnő tejkvóta rendszer okán.

Mélykúti Tibor, a TSZSZT elnöke szerint a problémát egyrészről azok az álnagykereskedők jelentik, akik akár az áfát elcsalva hozzák be a terméket nyomott áron.

Mi várható a kvótakivezetés után?

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Termék­tanács ügyvezető igazgatója a mostanára kialakult hazai tejpiaci helyzetről és a tejtermelők demonstrációjáról az alábbiakban adott tájékoztatást.

– A 2012 augusztusában kezdődő, árnövekedést magával hozó keresleti piac 2014. év elejére megtorpant, tavasztól csökkenésbe kezdett. Márciusra már látszódtak azok a jelenségek, amelyek piaci zavart vetítettek előre.

A nyári hónapokra – az importált dömpingáras vagy áfacsalt termék jelenléte miatt – olyan helyzet alakult ki a hazai piacon, amellyel szemben határozottabb fellépés volt szükséges, különben még a hazai tejágazattal együttműködő kereskedelmi szereplők is belekényszerülnek egy jelentősebb importbeszerzésbe. Az importált tejtermékek mértékének gyors megemelkedése méltatlan az egyébként európai szinten is kiemelten versenyképes hazai termelő szektor, a magyar feldolgozók számára, nem jó a tejágazattal együttműködő, hazai tejtermékek forgalmazásában elkötelezett kiskereskedelemnek, de nem jó a magyar termékek iránt elkötelezett fogyasztóknak sem.

– Az üzletláncok közül néhány azzal vádolta meg a Terméktanácsot, hogy Önök szervezeték meg a demonstrációt.

A Tej Terméktanács – hasonlóan a Kormányzathoz, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához, vagy a MOSZ Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmányához – egyetértett a demonstrációval. A 2014. július 8-i demonstrációkat azonban a hazai tejtermelők szervezték azért, hogy az elsősorban német, cseh, szlovák, lengyel és holland tejtermékek dömpingáron ne jelenhessenek meg a magyar piacon, továbbá hogy egyes álnagykereskedők – akár az áfát is elcsalva – ne hozhassák be a tejtermékeket Magyarországra.

A demonstráció tehát nem a kereskedők ellen, hanem a felelőtlen, adóelkerülő import ellen szólt. A tejtermelők az ellen tüntettek, hogy a hazánkba ömlő import ne tegye tönkre a hazai vállalkozásokat, ne veszítsék el munkahelyeiket.

Tény az is, hogy a dömpingáras importtevékenység következtében jelentkező hazai tejfelvásárlási ár csökkenése végeredményében a termelőkön csapódna le.

Amennyiben a felelőtlen kereskedői magatartás következtében leépül a hazai tejágazat, akkor hónapok múlva már csak drága import tej lesz elérhető Magyarországon, ez pedig a hazai fogyasztóknak sem lehet érdeke. A hazai fogyasztókat csak a hazai tejágazat tudja tartósan alacsony árú és magas minőségű tejtermékekkel ellátni.

– Az utóbbi időszakban láthatóan megerősödött a Terméktanács pozíciója.

– A Terméktanács szerepének megítéléséhez fontos tudni, hogy a Közös Agrárpolitika legutóbbi reformja során átalakult az agrárpiaci szabályozás klasszikus eszköztára, így előtérbe került az ágazati-szakmaközi önszabályozás. A szakmaközi szervezetek létrejöttével kialakuló önszabályozó tevékenység megkönnyíti az ágazati érdekegyeztetéseket, és elősegítheti a kormány szakmai és jogalkotási munkáját is. Elismert reprezentatív szakmaközi szervezetként az alapanyag-előállítás, feldolgozás és a kereskedelem képviselői által reprezentált tagságunk részaránya jogi lehetőséget teremt arra, hogy az együtt elhatározott piacszervezési intézkedések kiterjeszthetővé váljanak.

Mivel a tejpiaci kérdések legnagyobb részében közösek a piaci szereplők (tejtermelők, feldolgozók, kereskedők) érdekei, az együttműködés kialakítása gyakorlatilag elkerülhetetlen. Szoros együttműködéssel javítani kell a termékpálya szervezettségét, a tejpiaci környezetet kiszámíthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá kell tenni – mindezt a fogyasztók érdekében. Ezt a kvótarendszer 2015. évi megszüntetésére történő felkészülés is indokolja.

– Hogy látja az uniós tejkvóta jövő évi kivezetésének hatását?

– A tejkvótarendszer megszüntetése után egyes tagországok várhatóan termelésbővítést hajtanak majd végre, ami meg fogja haladni a keresleti bővülés dinamikáját. Ez a kínálati többlet – remélhetőleg csak – átmenetileg árnyomást fog okozni a piacon. Feltételezhetően jelentősebb verseny alakul majd ki az alapanyag-termelés tekintetében. Arról, hogy ez mekkora hátrányt jelent Magyarországnak, megoszlanak a vélemények. Amennyiben a legfontosabb előttünk álló megoldandó feladatokat megoldja a Terméktanács, akkor nem kell tartani attól, hogy a tejkvóta kivezetése a közeljövőben súlyos gondokat okozna nálunk. Ilyen feladatok például az következők:

• közösségi, önszabályozó, kiegyensúlyozott piaci viszonyok kialakítása;
• a tejágazat széles reprezentativitásán alapuló szakmaközi együttműködés;
• a hazai előállítású tejtermékek belföldi keresletének további növelése;
• áfacsökkentés mielőbbi meghirdetése;
• a kereskedelmi szféra bevonása a termékpálya szabályozásába;
• a takarmány-termőterület hosszú távú biztosítása a tejtermelő gazdaságok számára.

Ha ez a mostani tejárzuhanás visszafordulna augusztusra, akkor kicsit fellélegezhetnénk, leszűrhetnénk a tanulságokat és készülhetnénk a kvótakivezetésre. Sok szakértő sokféleképpen gondolja, hogyan lesz a kvótakivezetés után. Szerintem a jövőt illetően még senki nem tudja a „tutit”.

A Kormány megvédte a magyar tejtermelők érdekeit Brüsszelben

A Földművelésügyi Minisztérium hatékony fellépésének eredményeként a magyar tejtermelők érdekei érvényesültek Brüsszelben, így továbbra is versenyképes maradhat a hazai tejágazat. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2014. július 14-i ülésén ismét parázs vita bontakozott ki a tejágazat jövőjéről. Tizenkét tagállam kérte a kvótarendszer kivezetéséről szóló, már korábban elfogadott szabályok megváltoztatását annak érdekében, hogy ne kelljen a kvótatúllépésük miatt mintegy 180 milliárd forintnyi illetéket fizetniük. A javaslat elfogadása esetén a magyar tejtermelők versenyhátrányba kerültek volna, hiszen a kvótát túllépő tagállamok termelői ezzel az összeggel csökkenthették volna áraikat, amely közvetlenül kihatott volna a magyar tejágazatra. Tizenkét tagállam, köztük a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hatékony fellépésének köszönhetően azonban a javaslatot nem sikerült elfogadni.

A 2008-ban elfogadott szabályozás szerint a tejkvóta-rendszer 2015. március 31-ével megszűnik. Egyes tagállamok tejtermelése már most meghaladja a számukra előírt kvótamennyiséget. Ezek az országok a mostani ülésen kérték az elfogadott szabályok módosítását annak érdekében, hogy ne kelljen a kvótatúllépés miatt illetéket fizetniük, melynek összege előzetes kalkulációk és kiszivárgott becslések szerint hozzávetőlegesen 180 milliárd forintot tenne ki. Magyarország nem lépte túl a számára biztosított kvótát, ugyanakkor a magyar termelők csatlakozásunk óta küzdenek a versenyképességük megőrzéséért. Az illetékfizetési kötelezettség mérséklése vagy eltörlése tovább csökkentette volna az európai tejárakat. Ez az eljárás igazságtalan lenne azon tagállamok termelőivel szemben, akik a szabályokat betartva nem lépték túl az előírt kvótamennyiséget. A magyar fellépés szervesen kapcsolódik a tejimport visszaszorítására irányuló kormányzati lépésekhez. A Magyar Kormány, ahogy eddig is, a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar tejtermelők a kvótarendszer eltörlését követően is versenyképesek tudjanak maradni.

Az Európai Bizottság június 13-án tette közzé jelentését a tejpiaci helyzet alakulásáról és a 2012. évi tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazásáról.
A jelentésből kiderül, hogy eddig 12 tagállam (Bulgária, Ciprus, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia és Spanyolország) tette kötelezővé a termelők és feldolgozók közötti szerződéskötést, míg két tagállamban (Egyesült Királyság és Belgium) a termelők és a feldolgozó szervezetei a helyes gyakorlatra vonatkozó magatartási kódexeket fogadtak el.
A Bizottság a közelmúltban kezdeményezte egy Európai Tejpiaci Megfigyelő­központ felállítását, hogy javuljon a piacok átláthatósága és jobb elemzések álljanak a gazdasági szereplők rendelkezésére. Noha a világ tejpiacain a kilátások jók, sőt az elkövetkezendő években jelentős növekedésre nyílhat lehetőség, mégis vannak, akik kételkednek abban, hogy az EU képes lesz megbirkózni a szélsőséges piaci ingadozásokkal vagy egy válsághelyzettel.

Ajánlott kiadványokDr.Hajós László:
Mezőgazdasági szövetkezetek az Európai UnióbanDr. Szakály Sándor:
TejgazdaságtanNagy Ottó (szerk.):
Higiénikus tejtermelés a kisgazdaságbanSzűcs István (szerk.):
A szarvasmarha-ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései

Ez is érdekelhetiÁtadták a gyomaendrődi bivalytej-feldolgozó üzemetTovábbra is lejtmenetben a termelői árakTakarmányozás a tejelő szarvasmarha tartásban