2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Több mint 2 millió hektáron vethetnek az idén tavaszi vetésű növényeket

Kategória: Növénytermesztés | 2020/05/12
Címkék: szántóföldi növénytermesztés, kertészet, zöldségtermesztés

A tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió 30 ezer hektár körül lehet az idén a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint - derült ki a NAIK Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett összesítésből.

Az április 16-i állapotot bemutató jelentés szerint a tavaszi vetésű gabonafélék tervezett vetésterülete 1 millió 102 ezer hektár, közel 10 ezer hektárral több, mint az egy évvel korábban bevetett terület. Ebből a kukorica tervezett vetésterülete 989 ezer hektár, 6,5 ezer hektárral több a tavalyinál, a tavaszi árpa 28,8 ezer hektárnyi területe 4,8 ezer hektárral több a 2019. évinél.
A zab vetésterülete várhatóan 22,4 ezer hektár lesz az idén, a tavalyinál 1,7 ezer hektárral több. A tavaszi búza előirányzott vetésterülete 2,1 ezer hektárral több a 2019. évinél, 7,6 ezer hektárt tesz ki, a hibrid kukoricáé 2,1 ezer hektárral 26,1 ezer hektárra csökkent. A szemes cirok vetését az egy évvel korábbihoz képest 2 ezer hektárral kisebb területen, 22,6 ezer hektáron tervezik az idén - írták.
A jelentések szerint a silókukorica vetésterülete meghaladhatja a 62 ezer hektárt a tavalyi közel 60 ezer hektár után. Tavaszi takarmányborsót 5,9 ezer hektáron, a tavalyinál 2 ezer hektárral nagyobb területen terveznek vetni. A szójavetés tervezett területe pedig közel 2,8 százalékkal kevesebb, idén 57,7 ezer hektár. A lucernatelepítés a tavalyi 57 ezer hektárral szemben 53,7 ezer hektár körül alakul.
A napraforgó vetésterülete 48,9 ezer hektárral nőhet, 610,7 ezer hektárra, míg a cukorrépa területe 12,9 ezer hektár, az előző évi végleges vetésterülethez képest ezer hektárral kevesebb. A burgonya 2020-ban tervezett vetésterülete 9,6 ezer hektár körül alakul.
A zöldségfélék vetésterülete a jelentések szerint egy százalékkal kevesebb a tavalyinál, 56 ezer tonnát tehet ki. 2019-hez képest nagyobb területen terveznek csemegekukorica, vöröshagyma, paradicsom, zöldbab és karfioltermeléssel foglalkozni, ugyanakkor a zöldborsó tervezett területe 2,4 százalékkal, a zöldpaprikáé 2,3 százalékkal és a görögdinnyéé 16,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábban bevetettnél.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László (szerk.):
Alternatív növények termesztése I.
Felföldi János:
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatban
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Szalai József:
Évszakok a kertekben

Ez is érdekelhetiA paprika üvegházi termesztéseA díszkertészek termékeiZöldségtermesztés - Átlagos termés, jó piaci helyzet

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza