Adózás a járványhelyzet idején

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki PéterForrás: Agrárium, 2020/05/29
Címkék: agrárgazdaság, adózás, adókönnyítés, adókedvezmény, koronavírus

Mint ismert a koronavírus járvány negatív hatásai a gazdasági életben is erőteljesen megjelentek. Ezt valamelyest ellensúlyozandó az elmúlt hónapokban több olyan szabály is született, mely az adózást érintően biztosított kedvezőbb feltételeket, adott kedvezményeket, továbbá tolta el az egyes adózási határidőket. Ezek több kormányrendeletben kerültek leszabályozásra. A rendelkezések folyamatosan léptek életbe, illetve az idő előrehaladtával bővültek.

 Adókedvezmények

Az egyik legfontosabb könnyítés az egyes adók alóli mentességek bevezetése volt. Ennek részeként először is meghatározásra kerültek az úgynevezett veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységek, amelyek több körben bővültek a járvány idején. Az egyes adókat érintő kedvezmények abban az esetben alkalmazhatóak, amennyiben a vállalkozás a felsorolt tevékenységet főtevékenységként ténylegesen végzi. Ez abban esetben tekinthető megvalósultnak, amennyiben a rendelet hatálybalépése (március 24.) előtti 6 hónap bevételének 30%-a ezen tevékenységből származott.

 Veszélyeztetett tevékenységnek minősül a:

•          taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32);
•          szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55);
•          vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56);
•          alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90);
•          sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93);
•          szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92);
•          film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59); konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30);
•          napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13);
•          folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14); és
•          műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60);
•          utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79);
•          belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30);
•          fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04). E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenység végzője megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak;
•          növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30), ha a tevékenységet végző dísznövénytermesztő a dísznövénytermesztést forgalomba hozatal céljából végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezet;
•          egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19), ha a tevékenységet végző adózónak 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott;
•          egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29), ha a tevékenységet végző adózónak 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott;
•          dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22);
•          dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76), ha a tevékenységet végző e tevékenységek közül kizárólag dísznövény-kiskereskedelemmel foglalkozik;
•          vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70), ha a tevékenységet végző alkalmazásában áll a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara által nyilvántartásba vett hivatásos vadász;
•          desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01), ha a tevékenységet végző által gyártott ital törkölypárlat, törköly vagy gyümölcspárlat;
•          szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02);
•          sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05), ha a gyártó kisüzemi sörfőzde (évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár);
•          szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

E tevékenységet végző vállalkozások március, április, május és június hónapra kaptak több adót is érintő mentességet. Egyrészt nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a kifizető, munkáltató esetében a munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében, az egyéni vállalkozónak ezen jogállása tekintetében és a társas vállalkozónak. Ezen felül szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni, továbbá a járulékalapot képező jövedelem után csak a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de maximum 7710 Ft-ot kell megfizetni az egyes foglalkoztatottak után, illetve az egyéni vállalkozónak és társas vállalkozónak a fenti időszakra. Ezt azt jelenti, hogy nyugdíjjárulékot és pénzbeni egészségbiztosítási járulékot, munkaerő-piaci járulékot sem kell ezen összegek után fizetni. Ha a bevallásban mégsem kerültek ezen kedvezmények figyelembevételre, akkor azok önellenőrzés keretében rendezhetőek.

Fontos azt is tudni, hogy a járulékmentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Ezen időszak szolgálati időnek számít, valamint a jövedelmet a későbbi nyugellátás összegének megállapítása során figyelembe fogják venni.

Kedvezmény vonatkozik továbbá a rehabilitációs hozzájárulásra is, mely szerint az éves összeg 2/3-át, vagyis 966 000 Ft-ot kell az arra kötelezettnek fizetni személyenként, azzal, hogy előleg fizetésére sincs szükség.

Ugyanezen tevékenységi körbe tartozó KIVA-alanyok esetében pedig a jelzett 4 hónapban a személyi jellegű kifizetések nem képeznek adóalapot.

A KATA adózást választó adóalanyok számára két különböző kedvezmény is életbe lépett. Egyrészt március, április, május és június hónapra nem kell megfizetnie a tételes adót, és itt is érvényesül az a kitétel, ami a járulékkedvezményeknél, vagyis ez a mentesség sem befolyásolja a későbbi nyugellátás megállapítása során a szolgálati időt és a nyugdíj összegét. Továbbá a KATA-alanyok esetében a 2020. március 1-je előtt esedékes adótartozásra 10 havi pótlékmentes részletfizetés kérhető, melynek első részletét a vészhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapban kell teljesíteni. Az egyes részleteket havonta, minden hónap 12-éig kell megfizetni. Fontos, hogy a részletek megfizetésének elmaradása esetén a kedvezmény elvész és a tartozás fennmaradó része egy összegben esedékessé válik.

 SZÉP kártya

Az adóváltozások sorát folytatva kell megemlíteni, hogy a SZÉP kártyát érintő juttatások is változnak. Először is a 2020. április 22. és június 30. között kiutalt összegek után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, ha a juttatás béren kívüli juttatásnak minősült, vagyis a kedvezményezett értékhatáron belül történt a juttatás.

Ezzel párhuzamosan a kedvezményezett értékhatár is megemelkedett. Béren kívüli juttatásnak minősül, vagyis kedvezményes adózás alá tartozik a SZÉP kártya

 a)      szálláshely alszámlájára utalt összeg évi 400 ezer forintig;

b)      vendéglátás alszámlájára utalt összeg évi 265 ezer forintig;

c)      szabadidő alszámlájára utalt összeg évi 135 ezer forintig.

 Ezzel párhuzamosan a rekreációs keretösszeg is 800 ezer forintra – költségvetési szerv esetén 400 ezer forint – emelkedik. Ha a juttatás ezen összegeket meghaladja, akkor az egyes meghatározott juttatásnak minősül és továbbra is meg kell fizetni utána a szociális hozzájárulást.

 Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Külön kedvezmény érinti a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezetteket is annak függvényében, hogy milyen bevallási gyakoriság vonatkozik rájuk. A negyedéves bevallónak a 2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és február 29. közötti, míg az éves bevallónak a 2021. február 25-éig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és február 29., valamint a július 1. és december 31. közötti időszakokra vonatkozó hozzájárulást kell csak bevallania és megfizetnie.

 Egészségügyi szolgáltatási járulék

2020. március 11-től lépett életbe az a szabály is, amely a járványhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságra küldött foglalkoztatottakat érinti. Főszabály szerint fizetés nélküli szabadság ideje alatt – ha nincs a magánszemélynek más biztosítotti jogviszonya – a biztosítása szünetel, vagyis be kellene jelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alá, melynek keretében havonta 7710 Ft-ot kell megfizetni. A járványhelyzetben azonban ezt most nem kell megtennie, vagyis anélkül jogosult ellátásra, hogy nem jelentkezett be és a havi összeget sem fizeti.

 Egyszerűsített foglalkoztatás

Hosszabb időtartamban alkalmazhatók 2020. december 31-ig egyszerűsített foglalkoztatás keretben alkalmi és idénymunkára a munkavállalók is. A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatokban az alkalmi munka egy naptári hónapon belül maximum 20 nap, míg a mezőgazdasági idénymunka legfeljebb 180 nap lehet összesen egy naptári évben.

 Áfakiutalás

Ugyan külön rendelet nem született róla, azonban az áfa-visszaigénylések kiutalási határideje is lecsökkent. Ennek megfelelően a megbízható minősítéssel rendelkező adózó az eddig 30 nap helyett 20 nap alatt, míg az általános minősítésű adózó 75 nap helyett 30 nap alatt jut hozzá az áfabevallásban bevallott, visszaigényelt adóhoz. Ezzel a lehetőséggel a KKV-szektorba tartozók élhetnek, és első alkalommal a március havi bevallásban szereplő összegre vonatkozik.

 Bevallási határidők kitolása

Az egyes éves adók bevallási és ezzel befizetési határideje is későbbre, egészen pontosan szeptember 30-ra módosul. Ez alapvetően a főszabály szerint május 31-i határidejű bevallásokra és a számviteli beszámolóra is vonatkozik. A módosítás az eltérő üzleti éves társaságokat is érinti. Ennek eredményeképpen szeptember 30-ig kell bevallani a főszabály szerint 2020. április 22. és szeptember 30. között esedékes társasági adót, innovációs járulékról, az energiaellátók jövedelemadójáról és a kisvállalati adóról szóló éves elszámoló bevallást, valamint a transzferár-nyilvántartást is.

Természetesen lehetőség van a bevallást az eredeti határidőben is benyújtani, azonban ilyen esetekben is elegendő az esetleges befizetési kötelezettséget szeptember 30-ig teljesíteni.

Az adóelőleges adók tekintetében – abban az esetben, ha nem kerül az eredeti határidőben benyújtásra az éves bevallás – lényeges, hogy a 2020. július hónaptól az előlegek összege a legutóbbi, például 1829-es bevallásból kerül megállapításra.

A KIVA-alanyokat érintően a módosítás a II. negyedévet érinti azzal, hogy az eredeti határidő helyett elegendő azt szeptember 30-ig bevallani, ugyanakkor a módosítás nem vonatkozik az előlegek befizetési határidejére.

 Fizetési kedvezmények

Jelentős változást hozott a járványhelyzet az egyes fizetési könnyítések területén is. Míg főszabály szerint az adó mérséklésére nincs mód – arra csak részletfizetés, halasztás kérhető –, addig a járványhelyzetre tekintettel lehetőség van annak mérséklésére. Eszerint a vállalkozó – tehát a magánszemélyek nem – egy adónemet érintően 20%-os mértékű, de legfeljebb 5 millió forint összegű adótartozás mérséklését kérheti. Ez a kérelem egyébként a levont járulék adónemre is vonatkozhat.

Ezen felül a járványhelyzetre tekintettel továbbra is lehetőség van halasztási kérelem vagy részletfizetési kérelem benyújtására. Ez legfeljebb 5 millió forint összegű adóra vonatkozhat, és legfeljebb 6 havi halasztás vagy 12 havi pótlékmentes részlet kérhető. Fontos, hogy a fenti két lehetőség közül – mérséklés vagy halasztás/részletfizetés – csak az egyik vehető igénybe.

Ki kell emelni, hogy ezen könnyítések abban is eltérnek az eddig is alkalmazottaktól, hogy elegendő azt igazolni, hogy a fizetési nehézség a vészhelyzetre vezethető vissza, illetve mérséklés esetén, hogy a gazdálkodás a vészhelyzet miatt lehetetlenül el. Ezen felül további feltételek itt nincsenek.

Lényeges az is, hogy ezek a kedvezmények a vészhelyzet megszűnését követő 30. napig kérhetőek.

Természetesen arra is lehetőség van, hogy egy korábban kapott részletfizetés átütemezésre kerüljön.

További változást jelenti az átmeneti időszakban, hogy az eljárás gazdálkodó szervezetek számára is illetékmentes.

 Végrehajtás szünetelése

2020. március 24-étől a vészhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek a már korábban megindított és folyamatban lévő végrehajtások. Ezzel párhuzamosan természetesen a végrehajtáshoz való jog elévülése is szünetel. Ez az intézkedés érinti az inkasszókat és a jövedelemletiltásokat is. Ugyanakkor új eljárás indítására továbbra is van lehetőség, azonban a NAV ettől eltekint, ha az érintett adóalany a NAV felhívására önként teljesít.

 Törvényes képviselet

Mivel a járványhelyzetben az egyes ügyek intézésére sem volt lehetőség, valamint több esetben elnapolásra kerültek a gazdasági szervezetek közgyűlései, taggyűlései is, sok szervezet esetében a vezető tisztségviselő megbízatása határozott időre szól, ezért született olyan intézkedés is, mely szerint, ha a vezető tisztségviselő megbízatása a vészhelyzet alatt szűnne meg, akkor az a vészhelyzet megszűnését követő 90 napig fennmarad, tehát ezen vezető tisztségviselők továbbra is képviselhetik a szervezetüket, illetve értelemszerűen a NAV előtti eljárásokban is eljárhatnak annak nevében. Ezt egyébként a testületi tagokra és az állandó könyvvizsgálóra is érteni kell, továbbá a nem jogi személyekre is vonatkozik a szabály.

 Kisker

A könnyítéseken túl az egyes vészhelyzeti kiadások finanszírozására plusz bevételekre is számít a költségvetés, ezért a pénzügyi szektort újabb különadó terheli, valamint bevezetésre került a kiskereskedelmi adó is.

Ennek eredményeképpen a belföldi, tevékenységét üzletszerűen végző gazdálkodó minősül az adó alanyának a törvényben meghatározott tevékenységei után. Ezek közé tartozik főszabály szerint a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a motorkerékpár- és alkatrészkereskedelme, javítási tevékenysége, illetve a kiskereskedelmi tevékenység. A tevékenységek pontos köre elérhető a NAV honlapján is.

Adóalanynak minősül továbbá a fióktelep, valamint a külföldi szervezet is, ha közvetlenül értékesít belföldön kiskereskedelmi tevékenység keretben. Az adót az adóévi nettó árbevétel után kell bevallani és megfizetni. Ha valakinek nem keletkezik fizetési kötelezettsége, annak a bevallást nem kell benyújtania.

Az adó mértéke 500 millió forintos árbevételig 0%, míg az afölötti rész 30 milliárd forintig 0,1%-kal, az afölötti rész 100 milliárdig 0,4%-kal, valamint a 100 milliárd feletti rész 2,5%-kal adózik.

A várható adóról adóelőleget kell bevallani, első alkalommal 2020. május 31-ig – munkaszüneti nap miatt június 2-ig –, majd minden olyan hónapban meg kell azt fizetni a hónap végéig, amelyben legalább egy napig fennállt a vészhelyzet.

Az éves elszámoló bevallást a vészhelyzet megszűnését magába foglaló adóévet követő 30 napig kell megfizetni.

Ajánlott kiadványokFarkasné Fekete Mária - Molnár József:
MikroökonómiaKárpáti László, Lehota József (szerk.):
Kereskedelmi ismeretekDr. Németi László:
A magyar agrárgazdaság az ezredfordulónDr. Herdon Miklós:
Informatika agrárgazdasági alkalmazásokkal

Ez is érdekelhetiA COVID által átírt adószabályok alakulásaAz agrárminisztérium április 20-án hirdeti meg az új ültetvénytelepítési pályázatotMerre tovább magyar agrárgazdaság? Ingyenesen letölthető agrárminisztériumi tanulmány készült a pandémia utáni újrakezdéshez!