A NAK szerint elfogadhatatlan az új európai agrárstratégia - Huszonhét konkrét intézkedés hatástanulmányok nélkül

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: NAK, 2020/06/02

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elkötelezett a környezetterhelés csökkentését illetően, azonban a köztestület számára a most bemutatott stratégiák elfogadhatatlanok.

Stella Kyriakides, az Európai Unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa május 20-án – egy az uniós agrárbiztos meghívása nélkül megrendezett eseményen – ismertette az Európai Bizottság azon 2030-ig megvalósítani tervezett célkitűzéseit, amelyek elképzeléseik szerint a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést és a biológiai sokféleség védelmét szolgálják. Elmondása szerint az EU üvegházhatású gázkibocsátásnak 10,3%-a származik a mezőgazdaságból, ezért kiemelt szerepet szánnak a bemutatott stratégiának a klímacélok megvalósításában.

A dokumentum 27 konkrét intézkedést tartalmaz az uniós élelmiszer-ellátórendszer megreformálása érdekében. A stratégia többek között előírja a növényvédőszer-használat 50%-os, a műtrágya esetében pedig annak 20%-os csökkentését 2030-ig. Az antibiotikumok használatát illetően szintén egy 50%-os vágást irányoznak elő, emellett a fenntarthatóság jegyében felül fogják vizsgálni a jelenlegi állatjóléti szabályozást is. Az ökológiai gazdálkodással érintett területek jelenlegi 8%-os szintjét legalább 25%-ra kívánják emelni az EU-ban, emellett az európai polgárok étrendjét a civilizációs betegségek gyakoriságának visszaszorítása érdekében egészségesebb irányba szeretnék terelni. A Termőföldtől az Asztalig Stratégia a Biodiverzitás Stratégiával egymást kölcsönösen erősítve igyekszik elérni a Zöld Megállapodásban lefektetett éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseket.

A tagországok következő időszakban lehívható agrártámogatásairól rendelkező KAP Stratégiai Tervek Európai Bizottság általi jóváhagyásakor kiemelten fogják kezelni, hogy annak tartalma és törekvései megfelelnek-e a Termőföldtől az Asztalig Stratégiában foglaltaknak. A tagállamok tehát komoly nehézségekkel és a támogatások csökkentésével nézhetnek szembe, ha ezeknek a szigorú előírásoknak nem tudnak majd eleget tenni.

A NAK fontosnak tartja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát és annak környezetvédelmi szempontból pozitív irányú elmozdulását. Ugyanakkor a köztestület úgy véli, hogy a most megfogalmazott teljesíthetetlen célok éppen ellenkezőleg hathatnak. A NAK számára a most bemutatott, hatástanulmányok elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok, mivel olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomon követhetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.

A Termőföldtől az Asztalig Stratégia tartalmáról szóló részletes összefoglalót itt olvashatja (www.nak.hu/images/Kamara/F2F.pdf) a NAK portálján (www.nak.hu). 

Több száz milliárdnyi támogatás közel 170 ezer gazdának

Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mennyiségű egységes támogatási kérelmet adtak be – a veszélyhelyzet idején – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai. Míg Magyarország és a kérelmek beadásában komoly szerepet vállaló NAK időben és jól megszervezte a folyamatokat, addig számos országban futhatnak a gazdák a pénzük után.

A járványügyi veszélyhelyzetben Magyarország nemzetközi összehasonlításban is sikeresen teljesített az egységes támogatási kérelmek beadása során. Május 15-én zárult le az idei egységeskérelem-beadás első, szankciómentes benyújtási időszaka, addig 113 446 darab támogatásigénylést adtak be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével a gazdálkodók, közel annyit, mint 2019-ben (113 581 darab). Ezekkel együtt a magyarországi gazdálkodók összesen 166 903 darab egységes kérelmet adtak be a Magyar Államkincstárhoz, amely alig 1,2 százalékkal marad el a múlt évi eredménytől.

A koronavírus-járvány okozta helyzetre tekintettel számos európai ország kérte a benyújtási határidő eltolását, míg Magyarország vállalta, hogy – a támogatások mielőbbi kifizetését célozva – tartja az előzetesen meghatározott dátumot. A halasztás mellett döntött országok részeredményeit illetően elmondható, hogy eddig Angliában a tavalyi kérelmek számának alig 88 százaléka, Franciaországban 73 százaléka, Ausztriában és Portugáliában 60 százaléka, míg Lengyelországban közel 40 százaléka érkezett be.

Az eredményes munkában nélkülözhetetlen szerepe volt – ahogy az utóbbi években mindig – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkavállalóinak. További információk a kérelembeadásokról a NAK portálján érhetők el.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai