Elhúzódó orosz sertéshúsembargó

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/08/20
Címkék: Oroszország, embargo, orosz piac, sertés, sertéshús, sertéshús import

Az export fele Kínába, Hongkongba és Japánba került. Az oroszországi piacra 79 százalékkal kevesebb uniós élő sertés sertéshús került – áll az Agrárgazdasági Kutató intézet (AKI) júliusi jelentésében.

Az Európai Bizottság júliusban megjelent rövid távú előrejelzése szerint az Unió sertéshústermelése előreláthatóan a tavalyihoz hasonlóan 22,4 millió tonna körül alakul 2014-ben, és ez 2015-ben sem változik számottevően.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország élősertés-kivitele 27 százalékkal volt kevesebb 2014 első négy hónapjában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiségnél. Legfőbb partnereink Románia, Szerbia, Szlovákia és Ausztria voltak.

A fontos exportpiacaink közé tartozó Oroszország továbbra is fenntartja teljes beviteli tilalmát. Ezzel kapcsolatban kérdeztük meg Dr. Németh Antalt a  Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét.

– Ön hogyan látja az uniós sertéspiac jelenlegi helyzetét az orosz sertéshúsembargó kapcsán?

– Az árak az összes tagállamot tekintve viszonylag alacsonyak az idei évben a sertéshús piacon. Egyrészt a kieső orosz piac miatt a szakértők szerint minimum mintegy 5–10 centtel alacsonyabb árral kell gazdálkodnunk, másrészt a nyári barbecue idény eddig nagyon rosszul teljesít, elég, ha csak az itthoni változékony és esős időjárásra gondolunk, ami nincs másképpen a többi tagállamban sem. Az orosz tilalom miatt kiesett szállításoknak természetesen piacot kell találni. Harmadik országok csak marginálisan jöhetnek számításba, hiszen a sertéspestis máshol sem talál kedvező fogadtatásra. Ebből következik, hogy az EU a saját belső piacán kell levezesse ezt a mennyiséget, ez pedig csak a mostani nyomott áron lehetséges. Habár most közelít az átlagos felvásárlási ár a tavaly júniusihoz (1,60 €), azonban ha az eddigi éves átlagárat nézzük, akkor már most is jelentős árveszteséget szenvedett a sertésszektor az első 5–6 hónap során – jegyzi meg Dr. Németh Antal.

– Év végére milyen mértékű lehet emiatt az uniós sertésexport csökkenése?

– Az eddigi EU–orosz sertéshússzállításokat alapul véve látható, hogy jelentős export kiesésével kell számolnunk. Az utóbbi években az EU mintegy 750 ezer tonna sertéshúst szállított az orosz félnek, melynek értéke durva számítások szerint mintegy 1,5 milliárd euró volt éves szinten. Amennyiben az idei adatokat vizsgáljuk, látható, hogy 2014 első öt hónapjában mindössze 50 ezer tonna húst és feldolgozott terméket szállítottunk (csak januárban volt szállítás, utána teljesen leállt a járvány kirobbanásakor), ami 80%-kal elmarad az előző évi teljesítménytől. Magyarán már az első 5 hónapban is közel 200 ezer tonna a lemaradásunk egy átlagos évhez képest, amely trend várhatóan nem fordul meg az év végére sem. Mindezt egybevetve, átlagos kalkulációk szerint 700 ezer tonna hús nem lesz elhelyezhető az orosz piacon idén. Ez azért is valószínű, mert Oroszország meggátolta a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) vizsgálóbizottságának létrehozását, amelyet az EU kért, hogy kivizsgálják Oroszország EU-sertéshús-beviteli tilalmának jogosságát.

Ugyanis, miután a július 10-én Oroszországgal tartott konzultációs tárgyalás eredménytelen volt az orosz sertéshús-importtilalom feloldásának rendezésére, az EU formálisan kérte a WTO-t az Egyeztető Testületnél egy bizottság létrehozására. Oroszország úgy döntött, hogy meggátolja ezt, hivatkozással arra, hogy az importtilalom tudományosan indokolt. A Bizottság felállítását viszont a WTO szabályok szerint csak egyetlen alkalommal lehet megakadályozni. Az Egyeztető Testület megvizsgálja az esetet, mielőtt a következő lépés mellett dönt a bizottság felállításával.

Mindebből valószínűsíthető, hogy a közeljövőben nem sok esély van az embargó feloldására, így az EU-nak valószínűleg hosszabb távon kell más exportpiacokat biztosítani, illetve a belső piacon kell elhelyezni sertéshúst és -termékeket – hangsúlyozta az elnök.

– Az év első felében az orosz importtilalom miatt milyen folyamatok, hatások voltak érzékelhetőek a hazai sertéságazatban?

– Az árak alakulását az orosz embargó ugyan negatívan befolyásolta, de többek között az USA-ban közben kiteljesedő sertéshasmenés járvány (PED) ugyanakkor jelentős árfelhajtó hatású volt. Magyar relációban ugyancsak jelentős volt a vágóállat-kivitel például Romániába, ami szintén befolyásolta a hazai vágóhídi átadási árakat.

Az 1. táblázat jól mutatja a magyarországi árakat a 2013. évivel összehasonlítva. Lényeges módosulás legtöbb európai országban nem várható 2014 második felében – tette hozzá Dr. Németh Antal.

– Ha továbbra is fennmarad az orosz tilalom, akkor milyen más piaci lehetőségeink lehetnek az eddig orosz piacon értékesített sertés exportálására?

– Mint azt az első kérdésnél már említettem, lényeges szempont, hogy a megtermelt mennyiség hazai piacon kerüljön értékesítésre, jelentősebb mennyiségben feldolgozott formában. Már csak azért is, mert ismeretes, hogy az orosz piac meghatározott darabolási formákhoz ragaszkodik. Ezért is fordult elő, hogy jelentős hűtőházi betárolásokra került sor az embargó következményeként, hiszen a formázott friss hús más piacokon nem vagy eltérő árakon adható el. Az EU országok piacai általában telítettek lesznek, így csak harmadik országok piacain (Japán, Dél-Korea, Kína stb.) számolhatunk lényegesebb forgalomnövekedéssel.

– Milyen kilátások vannak az orosz importtilalom megszűnésére?

– Az orosz importtilalom alapvetően politikai döntés eredménye. Természetéből adódik, hogy nem szakmai vagy állat-egészségügyi szempontok alapján született ez a döntés, hanem az orosz fél válaszlépése az ukrán konfliktusra. Amennyiben a felek meg akarnak egyezni, akkor meg is tudnak, akár egy héten belül is könnyedén, függetlenül attól, hogy az EU elindította az ügyet a WTO berkein belül. Például a jelenleg érintett országok esetében fenntarthatnák az importtilalmat, míg a többi EU beszállító azonnal elkezdhetné a kereskedelmet. Ennek azért az EU-n belül is vannak erős ellenzői; az egyik az érintett lengyel és balti tagállamok, a másik pedig a Bizottság, amely érvényesíteni akarja a saját regionalizációs politikáját – fejtette ki véleményét Dr. Németh Antal.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
A növendék- és felnőtt sertések betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei II.Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelésNábrádi András, Szűcs István, Balogh Péter:
A sertéshústermelés gazdasági kérdéseiDr. Böő István:
Gazdasági állataink betegségmegelőzése

Ez is érdekelhetiÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha bekerül az országbaIsmét megjelent Magyarország határán a sertéspestis