2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Minden idők egyik leggyengébb gyümölcstermése - A Fruitveb és az Ékasz 2020. évi előzetes termésbecslése

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: FruitVeB / ÉKASZ, 2020/06/06

A hazai gyümölcstermelők a 2020. év kezdetén még bizakodva várták az idei gyümölcsszezont, ugyanis a tavalyi többségében gyenge vagy legfeljebb közepes termés után idén erős virágzásra és – megfelelő terméskötődés esetén – jó termésre számítottunk.

A várakozásoknak megfelelően minden gyümölcsfaj esetében jó vagy kifejezetten jó volt a virágzás, azonban március 22-től kezdve több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. A 2020. év tavaszán páratlanul sok, 15–18 fagyos éjszaka alakult ki, amelyek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott (március 22., 23., április 01., 02., 15. és május 13.), amely önmagában is jelentős károkat okozott volna. A számtalan fagyhatás okozta jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését.

Mindezek következményeként az eddigi, legerősebb fagykárokkal sújtott, 2007. és 2011. évihez hasonló alacsony gyümölcstermést várunk, hozzávetőlegesen 500 ezer tonnát. Jóllehet egy átlagos évben 800–900 ezer tonna között mozog a hazai gyümölcstermés, a legjobb években (2014, 2018) pedig 1,1–1,2 millió tonna termést takarítunk be. Hangsúlyozni szükséges, hogy az ilyen korai időszakban elvégzett termésbecslésekben még igen nagy a bizonytalanság:
Egyrészt még „elbújik” a kis gyümölcs a fán, ami nehezíti és tévesen negatív irányba befolyásolhatja a vizuális megítélésen alapuló becslést.

Másrészt még nem zárult le az általában június elejéig tartó tisztuló gyümölcshullás, így a vártnál erősebb hullás esetén a jelenlegi terméskilátások is romolhatnak, amire a rendkívül sok hideghatás és az aszály miatt lehet is számítani.

NAGY LESZ A SZÓRÁS

A várható termés gyümölcsfajonként, azon belül fajtánként, illetve termesztőkörzetenként (sőt, még egy gazdaságokon belül is) nagyon jelentős szórást mutat. Lesznek teljes termést hozó ültetvényrészek és nulla termést produkáló parcellák is. Általánosságban el lehet azonban mondani, hogy egyetlen gyümölcsfaj esetében sem érjük el a közepes termést, fajtól függően csak a gyenge vagy nagyon gyenge jelzőkkel illethetjük a terméskilátásokat.

A legnagyobb terméskiesés a kajszi, őszibarack és cseresznye esetében várható, amely fajoknál – egy jó év terméséhez viszonyítva mindössze negyed vagy harmad termést várunk. Kajsziból egy normális évjáratban 30–35 ezer tonna terem Magyarországon. Őszibarackból 35–40 ezer tonna, míg cseresznyéből 14–16 ezer tonna, amelyektől most jelentősen elmaradunk.

A normális évjáratokban 30–40 ezer tonna termést produkáló körte, illetve a 65–70 ezer tonnát termő szilva esetében mintegy fél termést látunk, ami még így is minden idők egyik leggyengébb termése.

AZ ALMA ÉS A MEGGY SEM KIVÉTEL

A két legjelentősebb területen termesztett gyümölcsfajunk az alma és a meggy. Esetükben a tavalyihoz hasonló, gyenge vagy annál valamivel rosszabb termést várunk. Az alma egy jó évben 800 – 850 ezer tonna termést ad, sokéves átlagtermése 600 ezer tonna körül alakul. Azonban 2020-ban semmiképpen nem számítunk a tavalyi, 400 ezer tonnás gyenge termésnél jobbra. Kiegészítve azzal, hogy a június elején záruló tisztuló hullás akár még tovább is ronthatja a jelenlegi kilátásokat. A meggy esetében az átlagtermés 65–70 ezer tonna, a jó termés 80–85 ezer tonna magasságában alakul. Idén legfeljebb a tavalyi 53 ezer tonna körüli termés képzelhető el, jóllehet pesszimistább becslések szerint 10–20%-kal még ettől is elmaradunk.

A szabadföldi nem takart szamócakultúrákban is okozott érdemi terméskiesést a fagy, itt már javában zajlik a szüret. A legkésőbb fakadó és virágzó gyümölcsfajok, mint a dió és a bodza esetében is láthatók károk, elsősorban az északkeleti országrészben. Ezek hatását jelenleg még nem tudjuk becsülni, de várhatóan jóval mérsékeltebb, mint más gyümölcsfajok esetében.

Fel kell hívni a figyelmet ismételten arra, hogy a termésbecslésben még jelentős bizonytalanságok vannak. A szokatlanul sok hideghatás miatt egészen a szüretig bizonytalan a termés, még a betakarítás előtt 2–3 héttel is kialakulhat egy erőteljes gyümölcshullás. Az egyes fajok szezonjának kezdete előtt, illetve szükség esetén szezon közben is folyamatosan korrigáljuk és közzétesszük prognózisunkat.

A piaci árak és piaci folyamatok vonatkozásában jelenleg semmilyen érdemi becslésbe nem megyünk bele. Ehhez európai szintű termésprognózisokra van szükség, melyek várhatóan csak 2–3 hét múlva fognak rendelkezésre állni. Annyi már bizonyosan látszik, hogy a más jelentősebb gyümölcstermelő országokban is tapasztalható – bár a hazainál mérsékeltebbnek tűnő – fagykárok miatt idén európai szinten is keresleti piacra lehet számítani. Ennél fogva az idei gyümölcs árak az átlagosnál magasabbak lehetnek, attól azonban nem kell tartani, hogy soha nem látott magasságba kúsznak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.
A jövő számára is meg kell őrizni a térség kertészeti kultúráját
A Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél (DélKerTÉSZ) mindig történik valami, pestiesen szólva az élet sosem áll meg. Aki ismeri Nagypéter Sándor elnököt, az jól tudja, hogy az elnök mindig azon gondolkodik, és dolgozik, hogy a 2002-ben alakult szövetkezet 450 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fejlessze, s a kor kihívásainak megfelelően versenyképessé tegye. A hogyan kérdése mindig tart újdonságot, ezért is beszélgettünk Nagypéter Sándorral az aktuális feladatokról. 
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza