2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Minden idők egyik leggyengébb gyümölcstermése - A Fruitveb és az Ékasz 2020. évi előzetes termésbecslése

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: FruitVeB / ÉKASZ, 2020/06/06

A hazai gyümölcstermelők a 2020. év kezdetén még bizakodva várták az idei gyümölcsszezont, ugyanis a tavalyi többségében gyenge vagy legfeljebb közepes termés után idén erős virágzásra és – megfelelő terméskötődés esetén – jó termésre számítottunk.

A várakozásoknak megfelelően minden gyümölcsfaj esetében jó vagy kifejezetten jó volt a virágzás, azonban március 22-től kezdve több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. A 2020. év tavaszán páratlanul sok, 15–18 fagyos éjszaka alakult ki, amelyek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott (március 22., 23., április 01., 02., 15. és május 13.), amely önmagában is jelentős károkat okozott volna. A számtalan fagyhatás okozta jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését.

Mindezek következményeként az eddigi, legerősebb fagykárokkal sújtott, 2007. és 2011. évihez hasonló alacsony gyümölcstermést várunk, hozzávetőlegesen 500 ezer tonnát. Jóllehet egy átlagos évben 800–900 ezer tonna között mozog a hazai gyümölcstermés, a legjobb években (2014, 2018) pedig 1,1–1,2 millió tonna termést takarítunk be. Hangsúlyozni szükséges, hogy az ilyen korai időszakban elvégzett termésbecslésekben még igen nagy a bizonytalanság:
Egyrészt még „elbújik” a kis gyümölcs a fán, ami nehezíti és tévesen negatív irányba befolyásolhatja a vizuális megítélésen alapuló becslést.

Másrészt még nem zárult le az általában június elejéig tartó tisztuló gyümölcshullás, így a vártnál erősebb hullás esetén a jelenlegi terméskilátások is romolhatnak, amire a rendkívül sok hideghatás és az aszály miatt lehet is számítani.

NAGY LESZ A SZÓRÁS

A várható termés gyümölcsfajonként, azon belül fajtánként, illetve termesztőkörzetenként (sőt, még egy gazdaságokon belül is) nagyon jelentős szórást mutat. Lesznek teljes termést hozó ültetvényrészek és nulla termést produkáló parcellák is. Általánosságban el lehet azonban mondani, hogy egyetlen gyümölcsfaj esetében sem érjük el a közepes termést, fajtól függően csak a gyenge vagy nagyon gyenge jelzőkkel illethetjük a terméskilátásokat.

A legnagyobb terméskiesés a kajszi, őszibarack és cseresznye esetében várható, amely fajoknál – egy jó év terméséhez viszonyítva mindössze negyed vagy harmad termést várunk. Kajsziból egy normális évjáratban 30–35 ezer tonna terem Magyarországon. Őszibarackból 35–40 ezer tonna, míg cseresznyéből 14–16 ezer tonna, amelyektől most jelentősen elmaradunk.

A normális évjáratokban 30–40 ezer tonna termést produkáló körte, illetve a 65–70 ezer tonnát termő szilva esetében mintegy fél termést látunk, ami még így is minden idők egyik leggyengébb termése.

AZ ALMA ÉS A MEGGY SEM KIVÉTEL

A két legjelentősebb területen termesztett gyümölcsfajunk az alma és a meggy. Esetükben a tavalyihoz hasonló, gyenge vagy annál valamivel rosszabb termést várunk. Az alma egy jó évben 800 – 850 ezer tonna termést ad, sokéves átlagtermése 600 ezer tonna körül alakul. Azonban 2020-ban semmiképpen nem számítunk a tavalyi, 400 ezer tonnás gyenge termésnél jobbra. Kiegészítve azzal, hogy a június elején záruló tisztuló hullás akár még tovább is ronthatja a jelenlegi kilátásokat. A meggy esetében az átlagtermés 65–70 ezer tonna, a jó termés 80–85 ezer tonna magasságában alakul. Idén legfeljebb a tavalyi 53 ezer tonna körüli termés képzelhető el, jóllehet pesszimistább becslések szerint 10–20%-kal még ettől is elmaradunk.

A szabadföldi nem takart szamócakultúrákban is okozott érdemi terméskiesést a fagy, itt már javában zajlik a szüret. A legkésőbb fakadó és virágzó gyümölcsfajok, mint a dió és a bodza esetében is láthatók károk, elsősorban az északkeleti országrészben. Ezek hatását jelenleg még nem tudjuk becsülni, de várhatóan jóval mérsékeltebb, mint más gyümölcsfajok esetében.

Fel kell hívni a figyelmet ismételten arra, hogy a termésbecslésben még jelentős bizonytalanságok vannak. A szokatlanul sok hideghatás miatt egészen a szüretig bizonytalan a termés, még a betakarítás előtt 2–3 héttel is kialakulhat egy erőteljes gyümölcshullás. Az egyes fajok szezonjának kezdete előtt, illetve szükség esetén szezon közben is folyamatosan korrigáljuk és közzétesszük prognózisunkat.

A piaci árak és piaci folyamatok vonatkozásában jelenleg semmilyen érdemi becslésbe nem megyünk bele. Ehhez európai szintű termésprognózisokra van szükség, melyek várhatóan csak 2–3 hét múlva fognak rendelkezésre állni. Annyi már bizonyosan látszik, hogy a más jelentősebb gyümölcstermelő országokban is tapasztalható – bár a hazainál mérsékeltebbnek tűnő – fagykárok miatt idén európai szinten is keresleti piacra lehet számítani. Ennél fogva az idei gyümölcs árak az átlagosnál magasabbak lehetnek, attól azonban nem kell tartani, hogy soha nem látott magasságba kúsznak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza