2026. 06. 06., szombat
Norbert
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Minden idők egyik leggyengébb gyümölcstermése - A Fruitveb és az Ékasz 2020. évi előzetes termésbecslése

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: FruitVeB / ÉKASZ, 2020/06/06

A hazai gyümölcstermelők a 2020. év kezdetén még bizakodva várták az idei gyümölcsszezont, ugyanis a tavalyi többségében gyenge vagy legfeljebb közepes termés után idén erős virágzásra és – megfelelő terméskötődés esetén – jó termésre számítottunk.

A várakozásoknak megfelelően minden gyümölcsfaj esetében jó vagy kifejezetten jó volt a virágzás, azonban március 22-től kezdve több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. A 2020. év tavaszán páratlanul sok, 15–18 fagyos éjszaka alakult ki, amelyek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott (március 22., 23., április 01., 02., 15. és május 13.), amely önmagában is jelentős károkat okozott volna. A számtalan fagyhatás okozta jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését.

Mindezek következményeként az eddigi, legerősebb fagykárokkal sújtott, 2007. és 2011. évihez hasonló alacsony gyümölcstermést várunk, hozzávetőlegesen 500 ezer tonnát. Jóllehet egy átlagos évben 800–900 ezer tonna között mozog a hazai gyümölcstermés, a legjobb években (2014, 2018) pedig 1,1–1,2 millió tonna termést takarítunk be. Hangsúlyozni szükséges, hogy az ilyen korai időszakban elvégzett termésbecslésekben még igen nagy a bizonytalanság:
Egyrészt még „elbújik” a kis gyümölcs a fán, ami nehezíti és tévesen negatív irányba befolyásolhatja a vizuális megítélésen alapuló becslést.

Másrészt még nem zárult le az általában június elejéig tartó tisztuló gyümölcshullás, így a vártnál erősebb hullás esetén a jelenlegi terméskilátások is romolhatnak, amire a rendkívül sok hideghatás és az aszály miatt lehet is számítani.

NAGY LESZ A SZÓRÁS

A várható termés gyümölcsfajonként, azon belül fajtánként, illetve termesztőkörzetenként (sőt, még egy gazdaságokon belül is) nagyon jelentős szórást mutat. Lesznek teljes termést hozó ültetvényrészek és nulla termést produkáló parcellák is. Általánosságban el lehet azonban mondani, hogy egyetlen gyümölcsfaj esetében sem érjük el a közepes termést, fajtól függően csak a gyenge vagy nagyon gyenge jelzőkkel illethetjük a terméskilátásokat.

A legnagyobb terméskiesés a kajszi, őszibarack és cseresznye esetében várható, amely fajoknál – egy jó év terméséhez viszonyítva mindössze negyed vagy harmad termést várunk. Kajsziból egy normális évjáratban 30–35 ezer tonna terem Magyarországon. Őszibarackból 35–40 ezer tonna, míg cseresznyéből 14–16 ezer tonna, amelyektől most jelentősen elmaradunk.

A normális évjáratokban 30–40 ezer tonna termést produkáló körte, illetve a 65–70 ezer tonnát termő szilva esetében mintegy fél termést látunk, ami még így is minden idők egyik leggyengébb termése.

AZ ALMA ÉS A MEGGY SEM KIVÉTEL

A két legjelentősebb területen termesztett gyümölcsfajunk az alma és a meggy. Esetükben a tavalyihoz hasonló, gyenge vagy annál valamivel rosszabb termést várunk. Az alma egy jó évben 800 – 850 ezer tonna termést ad, sokéves átlagtermése 600 ezer tonna körül alakul. Azonban 2020-ban semmiképpen nem számítunk a tavalyi, 400 ezer tonnás gyenge termésnél jobbra. Kiegészítve azzal, hogy a június elején záruló tisztuló hullás akár még tovább is ronthatja a jelenlegi kilátásokat. A meggy esetében az átlagtermés 65–70 ezer tonna, a jó termés 80–85 ezer tonna magasságában alakul. Idén legfeljebb a tavalyi 53 ezer tonna körüli termés képzelhető el, jóllehet pesszimistább becslések szerint 10–20%-kal még ettől is elmaradunk.

A szabadföldi nem takart szamócakultúrákban is okozott érdemi terméskiesést a fagy, itt már javában zajlik a szüret. A legkésőbb fakadó és virágzó gyümölcsfajok, mint a dió és a bodza esetében is láthatók károk, elsősorban az északkeleti országrészben. Ezek hatását jelenleg még nem tudjuk becsülni, de várhatóan jóval mérsékeltebb, mint más gyümölcsfajok esetében.

Fel kell hívni a figyelmet ismételten arra, hogy a termésbecslésben még jelentős bizonytalanságok vannak. A szokatlanul sok hideghatás miatt egészen a szüretig bizonytalan a termés, még a betakarítás előtt 2–3 héttel is kialakulhat egy erőteljes gyümölcshullás. Az egyes fajok szezonjának kezdete előtt, illetve szükség esetén szezon közben is folyamatosan korrigáljuk és közzétesszük prognózisunkat.

A piaci árak és piaci folyamatok vonatkozásában jelenleg semmilyen érdemi becslésbe nem megyünk bele. Ehhez európai szintű termésprognózisokra van szükség, melyek várhatóan csak 2–3 hét múlva fognak rendelkezésre állni. Annyi már bizonyosan látszik, hogy a más jelentősebb gyümölcstermelő országokban is tapasztalható – bár a hazainál mérsékeltebbnek tűnő – fagykárok miatt idén európai szinten is keresleti piacra lehet számítani. Ennél fogva az idei gyümölcs árak az átlagosnál magasabbak lehetnek, attól azonban nem kell tartani, hogy soha nem látott magasságba kúsznak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza