2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Minden idők egyik leggyengébb gyümölcstermése - A Fruitveb és az Ékasz 2020. évi előzetes termésbecslése

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: FruitVeB / ÉKASZ, 2020/06/06

A hazai gyümölcstermelők a 2020. év kezdetén még bizakodva várták az idei gyümölcsszezont, ugyanis a tavalyi többségében gyenge vagy legfeljebb közepes termés után idén erős virágzásra és – megfelelő terméskötődés esetén – jó termésre számítottunk.

A várakozásoknak megfelelően minden gyümölcsfaj esetében jó vagy kifejezetten jó volt a virágzás, azonban március 22-től kezdve több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. A 2020. év tavaszán páratlanul sok, 15–18 fagyos éjszaka alakult ki, amelyek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott (március 22., 23., április 01., 02., 15. és május 13.), amely önmagában is jelentős károkat okozott volna. A számtalan fagyhatás okozta jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését.

Mindezek következményeként az eddigi, legerősebb fagykárokkal sújtott, 2007. és 2011. évihez hasonló alacsony gyümölcstermést várunk, hozzávetőlegesen 500 ezer tonnát. Jóllehet egy átlagos évben 800–900 ezer tonna között mozog a hazai gyümölcstermés, a legjobb években (2014, 2018) pedig 1,1–1,2 millió tonna termést takarítunk be. Hangsúlyozni szükséges, hogy az ilyen korai időszakban elvégzett termésbecslésekben még igen nagy a bizonytalanság:
Egyrészt még „elbújik” a kis gyümölcs a fán, ami nehezíti és tévesen negatív irányba befolyásolhatja a vizuális megítélésen alapuló becslést.

Másrészt még nem zárult le az általában június elejéig tartó tisztuló gyümölcshullás, így a vártnál erősebb hullás esetén a jelenlegi terméskilátások is romolhatnak, amire a rendkívül sok hideghatás és az aszály miatt lehet is számítani.

NAGY LESZ A SZÓRÁS

A várható termés gyümölcsfajonként, azon belül fajtánként, illetve termesztőkörzetenként (sőt, még egy gazdaságokon belül is) nagyon jelentős szórást mutat. Lesznek teljes termést hozó ültetvényrészek és nulla termést produkáló parcellák is. Általánosságban el lehet azonban mondani, hogy egyetlen gyümölcsfaj esetében sem érjük el a közepes termést, fajtól függően csak a gyenge vagy nagyon gyenge jelzőkkel illethetjük a terméskilátásokat.

A legnagyobb terméskiesés a kajszi, őszibarack és cseresznye esetében várható, amely fajoknál – egy jó év terméséhez viszonyítva mindössze negyed vagy harmad termést várunk. Kajsziból egy normális évjáratban 30–35 ezer tonna terem Magyarországon. Őszibarackból 35–40 ezer tonna, míg cseresznyéből 14–16 ezer tonna, amelyektől most jelentősen elmaradunk.

A normális évjáratokban 30–40 ezer tonna termést produkáló körte, illetve a 65–70 ezer tonnát termő szilva esetében mintegy fél termést látunk, ami még így is minden idők egyik leggyengébb termése.

AZ ALMA ÉS A MEGGY SEM KIVÉTEL

A két legjelentősebb területen termesztett gyümölcsfajunk az alma és a meggy. Esetükben a tavalyihoz hasonló, gyenge vagy annál valamivel rosszabb termést várunk. Az alma egy jó évben 800 – 850 ezer tonna termést ad, sokéves átlagtermése 600 ezer tonna körül alakul. Azonban 2020-ban semmiképpen nem számítunk a tavalyi, 400 ezer tonnás gyenge termésnél jobbra. Kiegészítve azzal, hogy a június elején záruló tisztuló hullás akár még tovább is ronthatja a jelenlegi kilátásokat. A meggy esetében az átlagtermés 65–70 ezer tonna, a jó termés 80–85 ezer tonna magasságában alakul. Idén legfeljebb a tavalyi 53 ezer tonna körüli termés képzelhető el, jóllehet pesszimistább becslések szerint 10–20%-kal még ettől is elmaradunk.

A szabadföldi nem takart szamócakultúrákban is okozott érdemi terméskiesést a fagy, itt már javában zajlik a szüret. A legkésőbb fakadó és virágzó gyümölcsfajok, mint a dió és a bodza esetében is láthatók károk, elsősorban az északkeleti országrészben. Ezek hatását jelenleg még nem tudjuk becsülni, de várhatóan jóval mérsékeltebb, mint más gyümölcsfajok esetében.

Fel kell hívni a figyelmet ismételten arra, hogy a termésbecslésben még jelentős bizonytalanságok vannak. A szokatlanul sok hideghatás miatt egészen a szüretig bizonytalan a termés, még a betakarítás előtt 2–3 héttel is kialakulhat egy erőteljes gyümölcshullás. Az egyes fajok szezonjának kezdete előtt, illetve szükség esetén szezon közben is folyamatosan korrigáljuk és közzétesszük prognózisunkat.

A piaci árak és piaci folyamatok vonatkozásában jelenleg semmilyen érdemi becslésbe nem megyünk bele. Ehhez európai szintű termésprognózisokra van szükség, melyek várhatóan csak 2–3 hét múlva fognak rendelkezésre állni. Annyi már bizonyosan látszik, hogy a más jelentősebb gyümölcstermelő országokban is tapasztalható – bár a hazainál mérsékeltebbnek tűnő – fagykárok miatt idén európai szinten is keresleti piacra lehet számítani. Ennél fogva az idei gyümölcs árak az átlagosnál magasabbak lehetnek, attól azonban nem kell tartani, hogy soha nem látott magasságba kúsznak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza