Kritikus helyzet az aszály miatt - Rendkívüli öntözési lehetőség a tartósan vízhiányos időszakban

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Csávás Sándor, 2020/06/07

A szakemberek tapasztalata szerint a talajok felszín közeli része a legtöbb helyen egyre szárazabb, a felső 20 centiméteres réteg rendkívül száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek mindössze a 20–30 százalékát tartalmazza. Mindez pedig azért rendkívül kedvezőtlen, mert ebből a növényzet nedvességet felvenni lényegében már nem tud. A 20 centiméter alatti talajrétegek vízellátottsága egyelőre kedvezőbb, a késő őszi, illetve a téli csapadék ugyanis feltöltötte a mélyebb rétegeket, azonban ezeknek a rétegeknek a vízkészlete is rohamosan fogy.

Május harmadik hetében az ország déli, dél-nyugati részében, majd ennek a hétnek a végén többfelé hullott számottevő, 5 millimétert meghaladó csapadék. Így az elmúlt 10 nap csapadékmennyisége jellemzően 10–15 milliméter között alakult az országban. Ennél kevesebb – 5–10 milliméter – Budapest és Győr körzetében, valamint az Alföld déli részén esett. Az északkeleti, keleti határszélen, a Körösök mentén, a Dunántúl déli részén és Mosonmagyaróvár környékén pedig 15–30 milliméter csapadékot mértek. Nyíregyháza környékén például május közepén egy vasárnapon annyi csapadék hullott, mint ott április 1-je óta összesen. Ez a tíznapos csapadékösszeg az idén tavasszal rekord soknak számított, azonban az ország túlnyomó részén így is elmaradt többnyire 10 millimétert meghaladó értékkel a sokéves átlagtól. Ha az elmúlt 30 napot nézzük, akkor az országban tapasztalható csapadékhiány még mindig 10–50 milliméter között van leginkább – összegzi a helyzetet az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése.

SZÁRAZ A HATÁR

A szántóföldi növények közül az őszi árpa virágzik, a búza pedig a kalászhányás fenológiai fázisában van, a repce viszont már elvirágzott. A kapásnövények sokat fejlődtek, egy hét alatt általában már beálltak a sorok, a kukorica jellemzően a 3–5 leveles fejlődési szakaszban van, míg a napraforgó 4-6 leveles állapotú. A növényi állományok fejlődését döntően befolyásolja az elmúlt időszak csapadékmennyisége és a talajok vízgazdálkodó képessége. Ahol előzőleg legalább 15–20 milliméter eső esett, ott sokat javult a helyzet.

A csapadékszegény területeken, illetve a rosszabb minőségű talajokon vontatottabb volt a friss kelések fejlődése, a kalászosok levélzete sárgult, és a repce is kevés oldalhajtást hozott, hamar elvirágzott. A kukorica a szárazabb területeken mélyebb gyökereket növesztve keresi a nedvességet a talajban, és ez a hos szú gyökérzet egy nyári, esetleges aszályos időszak során még sokat érhet a szakértők szerint.

A legfrissebb NDVI vegetációs index szerint a legzöldebb növényzet egyértelműen az ország középhegységeinek erdeiben figyelhető meg. Az ország nagyobb részén azonban alig van növekedés, ami májusban egyáltalán nem nevezhető kedvezőnek. A szakemberek véleménye szerint a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, de az megállapítható, hogy az erdőkben nagy eltérés nincs a szokásoshoz képest. Másfelé viszont egyre nagyobb területet foglal el a térképeket elemezve a negatív anomália, azaz alacsonyabb a zöldtömeg mennyisége, gyengébbek a növények az átlagosnál, pedig a tavasz elején még jelentős pozitív eltérés volt tapasztalható.

A kukoricatermesztésben használt 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-jétől számolt hőösszegek május végén többnyire 250 és 320 aktív hőegység között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek az északi, északkeleti országrészben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A tavalyi hőösszegértékeknél az ideiek mintegy 10–80 foknappal magasabbak, a tavalyi hűvös májusi időjárás miatt. A Tiszántúl északi felének kivételével a sokéves átlaghoz képest is pozitív eltérés figyelhető meg. Ez az eltérés nem túl jelentős, 10–40 foknap, ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai többé-kevésbé a szokásos időben következtek be.

ÁTLAGOS TÉL – KEDVEZŐTLEN TAVASZ

Az elemzés szerint az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás, megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, és a növény kezdeti fejlődéséhez is. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig gyakorlatilag a porba történt. Október végén-november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára.

Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok a múlt év végére. Mindez azt jelenti, hogy a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. A múlt év december végétől ez év január legvégéig tartósan szárazra fordult az időjárás, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig nagyjából 8 hétig alig esett eső. A talaj sokat vesztett nedvességtartalmából. Az április utolsó hetében majd a májusban érkező csapadék nem egyformán oszlott el az országban, így csak kis területen szüntette meg az aszályt. Ezért a halmozott csapadékösszeg már jócskán elmarad az ideális mértéktől. Azaz a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a növények optimális fejlődéséhez a jelenlegi kritikus időszakban a rendelkezésre álló talajnedvesség nagyon kevés.

Mindennek fényében az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az országban jóval az optimális érték fölött jár, az enyhe ősz, a tél és a korai tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növények fejlődését. Jelenleg viszont leginkább a csapadékhiány – az aszály – a korlátozó tényező. A kukoricára a tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt tekintve nagyon kedvezőtlenül hatott, mivel a növény rendkívül nehezen tudott kikelni. A talajnedvesség ugyanis április 1-je óta szinte folyamatosan a kritikus, 40 százalékos érték alatt van a növény gyökérzetét érintő mélységben. Emellett a napi középhőmérséklet ugyancsak erősen ingadozott mind áprilisban, mind pedig májusban. Több hideghullám is előfordult, többször is voltak éjszakai fagyok, és a májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult.

MÁSHOL SEM JOBB A HELYZET

A nemzetközi adatokat elemezve Európa sok térségében sem jobb a helyzet, mint hazánkban, ugyanis sokfelé szárazság alakult ki a tavaszi hónapokban. Mindez az őszi és a tavaszi vetések fejlődését is visszavetette. Ezért a különböző országok termésbecslései is módosultak, de a tengerentúlon, az Amerikai Egyesült Államokban is május elején újabb fagykárokat okozott a kései hideg. A műholdas méréseken alapuló globális VHI – növény-egészségügyi – index térkép alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban Kína középső vidékein, Ausztrália nagyobb részén, Afrika észak-nyugati és déli területein, az USA középső vidékén valamint többfelé Dél-Amerika déli részén. A rendelkezésre álló áprilisi csapadékösszeg globális térképén óriási különbségek fedezhetők fel, és nagy csapadékhiányok láthatók többek között Európában, Kínában, Indiában, de nagy területen Dél-Amerikában és az USA-ban is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által készített és az Agrárminisztérium (AM) által rendelkezésre bocsátott legfrissebb, május végi összegzés szerint az országban a tavaszi munkák a vége felé tartottak, a tavaszi árpa, a zab, a magborsó, a cukorrépa és a burgonya vetése is befejeződött. A napraforgó és a kukorica készültsége is 99 százalékos volt, a szójáé pedig elérte a 93 százalékot. Így az országban május végén még némi szója, siló- és hibridkukorica vetése volt várható.

A felmérés megállapította: az ország túlnyomó részén május végén nagy szükség lett volna még csapadékra. Az elhúzódó csapadékhiány miatt ugyanis a tavaszi vetések állapota sok helyen rossz képet mutatott, a kelések heterogén állapotban voltak. A szántóföldi növények egyre jobban megsínylették a száraz, aszályos időszakot. A magágyak ugyanis rendkívül szárazak voltak, a keléshez és az optimális fejlődéshez felvehető nedvességre lett volna szükségük. A csapadékhiány mellett az állandó erős szél is tovább szárítja a földterületeket. A preemergens gyomirtáshoz szükséges megfelelő mennyiségű csapadék az ország számos részén elmaradt. Így várható, hogy sok gazda rákényszerül, hogy posztemergens technológiával gyérítse a növényi állományokban a gyomflórát. Ez pedig jelentős többletköltséggel jár az egyébként is szélsőséges időjárási körülmények között. A csírakori kártevők (barkók) fokozott megjelenése volt tapasztalható a csapadékszegény régiókban.

VÁRHATÓ TERMÉSCSÖKKENÉS

Az őszi árpa a kalászhányás, a búza a zászlósleveles fenológiai fázisban az őszi káposztarepce pedig a virágzás végén járt május utolsó napjaiban. Az őszi vetéseken is szinte mindenhol megmutatkoztak már a vízhiány tünetei. A tünetek erőssége jelentős mértékben összefüggött a tábla fekvésével, a talaj milyenségével és annak tápanyag-ellátottságával. Ennek alapján a szakemberek már most terméscsökkenéssel számolnak. A legtöbben úgy vélekednek: amennyiben nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék, az őszi vetésű növényeknél nagyon súlyos aszálykárral lehet számolni. Petőházi Tamás, a NAK Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztályának elnöke szerint a növények számára minimum 15–25 mm csendes, áztató eső lenne igazán kedvező. A legrosszabb állapotban a repceállományok vannak, az olajnövénynél visszafordíthatatlan károk keletkeztek. A közepes és hosszú tenyészidejű búzákon még némileg segíthet a napokban hullott csapadék.

Az aszály mellett a kalászos gabonák esetében több helyen is erős vetésfehérítő nyomás alakult ki, amely elleni védekezést a termelők a lehetőségekhez mérten összekapcsoltak a preventív fungicides kalászvédelemmel. Az őszi káposztarepcében emellett fokozott figyelmet fordítottak a gazdák arra, hogy ha szükséges, a repcebecő-ormányos ellen szintén időben védekezzenek, amelynek kártétele utat nyithat a vele közel egy időben rajzó repce- gubacsszúnyognak. E kártevők hatására az egyébként is aszályos körülmények mellett a kényszerérés fokozottabbá válhat, aminek eredményeképpen a fertőzött becők idő előtt kiperegnek. Továbbá Bács-Kiskun és Csongrád megyében május végén továbbra is gondot okozott a galambok és a fácánok kártétele. A kelést követően más vadak kártételének is ki volt téve a növényállomány. A nyulak, az őzek a zsenge növényi hajtásokat harapták le 1–2 centiméterrel a talaj felett.

ÖNTÖZÉSKÖNNYÍTÉS

A NAK már április második felében közzétette, hogy az AM a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a kedvezőtlen időjárásra való tekintettel a Belügyminisztériumnál. (BM), amit az utóbbi április 20-án ki is hirdetett. Az intézkedés értelmében nem kell vízkészlet-járulékot fizetni az öntözési, a halgazdálkodási és a rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után, és a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is.

A szakemberek szerint a vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással – öntözéssel – az aszály mérsékelhető. A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz – azaz az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz – írásban kell bejelenteni, ehhez útmutatót készített a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Mindehhez a NAK tájékoztatása még hozzáfűzi azt is, hogy a hazai szabályozás szerint az öntözési vízigények elsősorban a felszíni vizekből elégíthetők ki, ennek hiányában engedélyezhető csak a felszín alatti vízhasznosítás.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai