Át kell gondolni a védekezési stratégiánkat - Szőlőültetvények állapota, várható vegetációja és növényvédelme

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Gabi Géza PhD TM KH AF Növény- és Talajvédelmi Osztály, 2020/06/11
Címkék: szölészet, borászat, növényvédelem

A 2019. év őszi és 2020. év téli időjárása a megszokottnál melegebb és szárazabb volt. A december átlaghőmérséklete +3,6 °C lett, csapadék 40–55 mm esett az ország különböző területein. Január átlaghőmérséklete +0,6 °C lett, csapadék 14–20 mm esett. Február átlaghőmérséklete +6,9 °C lett, csapadék 35–50 mm volt. Az egész tél során csak néhány alkalommal és csak kevés helyen fordult elő –10 °C alatti minimumhőmérséklet, a többi napokon ennél enyhébb időjárás volt. A havi átlaghőmérsékletek a tél folyamán magasak voltak, csapadék az átlagosnál kevesebb hullott. A tél során nem volt hótakaró, amely megvédje a növényeket a fagyoktól, de hideg sem volt. A szőlő – az enyhe, száraz téli időjárás miatt – kedvező állapotban indult növekedésnek tavasszal. A kártevők és a kórokozók is jól átteleltek. Sok helyen tömeges volt a kártevők jelenléte már fakadás idején. Ebben az időszakban a májusi cserebogár, a lombormányosok, a szőlőmolyok és a levélatkák nagy száma és intenzív károsítása volt tapasztalható.

1. ábra. Szőlőlisztharmat korai tünete

A fakadás után kb. 10–12 nappal már megjelentek a leveleken a lisztharmat apró, pici foltjai (1. ábra), amelyek a rügyekben áttelelt micéliumokból fejlődésnek indult lisztharmatgomba fertőzésére utaltak. Az április 1–2-án reggel mért –6–9 °C körüli országos fagy a közvetlenül fakadás előtt lévő szőlőt nem károsította. A kártevők és a kórokozók nemcsak jól, de nagy számban is átteleltek. Májusban ezek a károsítók érzékeny veszteségeket okozhatnak, ha nem teszünk ellenük semmit. Még ennél is veszélyesebb a kórokozók helyzete. A tőkék alatt a tavalyi szőlőlevelek, amelyekben a peronoszpóra áttelelő képletei vannak, nem bomlottak le a télen. A tőkék alatt mindenhol látni a tavaly ősszel lehullott lombozat maradványait, amely az idei évben peronoszpórajárvány elindítója lehet. Az áprilisi száraz időjárás nem kedvezett a korai peronoszpórajárvány kialakulásának, de a későbbiekben, jelentősebb csapadék hatására, a betegség fellépése erőssé válhat. A lisztharmat áttelelő képleteinek, a kazmotéciumoknak, sem ártott az idei tél, a tavalyi évi erős lisztharmatjárvány után az idei évben is számítani lehet a kórokozó jelentős fellépésére. A meleg márciusban a vegetáció a megszokottnál előbb indult. A hónap során csapadék országosan 35–50 mm esett. A meleg időjárás korán elindította a növények fejlődését. A déli országrészben a gyümölcsösöknél – kajszibarack, őszibarack, körte – már márciusban folyamatos volt a virágzás, április első dekádjában már a cseresznye és az alma is virágzott. Az őszibarack április első napjaira már elvirágzott. A szőlő április 3–5. körül fakadt (2. ábra).

2. ábra. A fakadás április első napjaiban kezdődött

Áprilisban érkezett némi csapadék (10–15 mm) de főleg a szántóföldi növények esetében, csak néhány napos felfrissülést hozott, a kedvező fejlődés elindítására nem volt elég. Az elmúlt évek időjárási adatait elemezve megállapíthatjuk, hogy némi kilengésekkel és az alapfolyamatokat kis időszakokban cáfolva ugyan, de az időjárás melegszik, a havi átlaghőmérsékletek egyre magasabbak. A csapadék többéves átlaga 650 mm körül alakul, ami nem mutat tendenciaszerű változást sem a növekedés, sem a csökkenés irányába. A csapadék éven belüli eloszlása azonban nagyon változó, amely több szempontból kedvezőtlen a szőlőtermesztés számára. A növényeket megviseli a ritkábban, de nagy adagokban érkező eső. Mivel a szőlő állókultúra, az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt kénytelen elviselni az év ugyanazon időszakában, különböző évjáratokban, a teljes aszályt vagy az özönvízszerű esőzést. További terhet jelent a szőlőnek a hőségnapok évről évre növekvő száma. Hőségnapnak azokat a napokat nevezzük, amelyeknél a napi maximum hőmérséklet meghaladja a +30 °C-ot. „Elrettentő” példaként hozható fel, hogy például a Szekszárdi borvidéken az előforduló hőségnapok száma 2017-ben elérte az 50-et, 2018-ban az 51-et, 2019- ben pedig az 58-at (3. ábra)!

3. ábra. A hőségnapok száma 2019-ben

Az ebből következő jövőbeni kilátások a szőlőtermesztésre vonatkozóan nem túl biztatóak: a járványok a csapadékkal szoros összefüggésben fejlődnek, melynek évi eloszlása nagyon változó; az általános melegedés, a vegetáció korábbi megindulása miatt erősebb és hosszabb járványok várhatók. Ez több permetezést, a szőlővédelem költségeinek növekedését jelenti. Ezenkívül nem említettük még az amerikai szőlőkabóca elleni – sok borvidéken, ahol már azonosították az aranyszínű sárgaság fitoplazma betegséget – kötelező és költséges védekezést.

A SZŐLŐLISZTHARMAT

Az elmúlt években ez a betegség vált a fő ellenféllé a szőlőben, az ellene való védekezés képezi a szőlő növényvédelmének alapját. A betegség előretörésének okai: a felmelegedés, a fenológiák korábbra tolódása, a magas páratartalom, a védekezés hiányosságai és a rezisztencia.

Életfeltételek:

2019-ben járványos mértékű lisztharmatfertőzés volt az ország szinte mindegyik borvidékén (tavalyi cikkünk itt). A járvány kialakulásában nagy szerepe volt az előző év őszén tömegesen képződő ivaros termőtesteknek, az ezek számára az átteleléshez kedvező időjárásnak, valamint a korai, nagymértékű fertőzések kialakulásának. Sok helyen csak későn észlelték az erős fertőzést és megkésett, tűzoltásszerű védekezést végeztek, ami sokszor jelentős többletköltséggel párosult.

A lisztharmatnak kedvezett az elmúlt év őszi időjárása. A rosszul védett vagy szüret után már kezeletlenül hagyott ültetvényekben sok kazmotécium képződött a leveleken, amelyek az őszi csapadékkal lemosódhattak a tőkerészek kéregrepedéseibe, ahonnét tavasszal ismét fertőzhetnek. A tél enyhe volt, ami szintén kedvező a lisztharmat számára.

4. ábra. Szőlőlisztharmat levélen
5. ábra. Szőlőlisztharmat fürtön

A kórokozó a lombozaton (4. ábra) az egész vegetációs időben, a fürtökön (5. ábra) virágzástól zsendülésig okoz fertőzést. A gombának kedvező a párás, meleg időjárás. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fő problémát az ivaros alak okozza. Az aszkospórás fertőzésből induló tünetek már május közepén észlelhetők általánosan. A leveleken elszórtan, apró telepek jelennek meg a fertőzés következtében. A fürtökön először fehér bevonat képződik, majd később felreped a bogyóhéj, ami fertőzési kaput jelent a szürkepenész számára.

Fontos megjegyezni azt a tényt, hogy az utóbbi években a szőlő virágzása a megszokott június 5-ei időpontról előretolódott kb. egy héttel korábbra. Ez a tény azt a következményt vonja maga után – mivel a legkritikusabb időszak növényvédelem szempontjából a virágzás –, hogy a védekezési stratégiánkat át kell gondolni, és előbb kell elindítani a növényvédelmi kezeléseket a megszokott időpontnál. Az idei évben a május 15. körül elindított szőlővédelmi technológia tűnik helyénvalónak. A virágzás alatt folytatott hatékony és „erős” növényvédelmi technológia a továbbiakban meghozza gyümölcsét, és júliustól már könnyíthetünk a – kedvező esetben – tünetmentes ültetvény növényvédelmén.

A szőlő „előrecsúszott” virágzási idejéhez alkalmazkodtak a gombabetegségek is, és a lisztharmat az utóbbi években menetrendszerűen már május közepén megjelenik az ültetvényekben. A szőlővédelem kritikus időszaka tehát – a megszokott júniusi, 1 hónapos időtartamtól eltérően – az utóbbi években korán, május közepén kezdődik, és júliusban is tart. Összességében a kritikus időszak így 2,5 hónapos, ami alatt nem lehet védelem nélkül hagyni a szőlőtőkéket. Ez a tény nemcsak megnehezíti, de költségesebbé is teszi a növényvédelmet az ültetvényekben. Ez nagy nehézséget okoz a szőlőtermesztőknek, mivel a tavalyi évben nagy termés volt, a szőlő ára csupán 60–80 Ft/kg körül alakult, ami miatt kevés lett a bevétel. Az idei nagy borkészletek, az emelkedő növényvédelmi költségek, a koronavírus miatti borforgalom-visszaesés együttesen nehéz körülményeket teremtenek a szőlőtermesztők számara 2020-ban.

Védekezés:

A lisztharmat elleni védekezésnél is a megelőzés a legfontosabb. A védekezéseket 4–6 leveles állapottól kell elkezdeni, mivel ilyenkor még nem jön létre tömeges fertőzés. Virágzás előtt a kontakthatóanyag-tartalmú készítményeket használjuk (Thiovit Jet, Kumulus S, Microthiol Special, Karathane Star). Fürtmegnyúlástól nagy odafigyelést igényel a szőlő, mivel a fürtök ekkor a legfogékonyabbak a lisztharmatfertőzésre. Ebben az időszakban a védelmet a felszívódó hatású gombaölő szerekre (Dynali, Falcon 460 EC, Systhane 20 EW, Talendo Extra, Topas 100 EC, Vivando, Luna Experience) és a gomba légzését gátló strobilurin készítményekre (Cabrio Top, Flint Max, Quadris Max) alapozzuk. Erős fertőzésveszély esetén javítja a felszívódó készítmények lisztharmat elleni hatását, ha Karathane Starral vagy kéntartalmú készítménnyel együtt juttatjuk ki azokat. Meleg időjárás esetén viszont figyelni kell arra, hogy egyes kén készítmények perzselést okozhatnak.

A már kialakult fertőzések kezelése nehezebb feladat. Itt már csak általában a két „ősi elem”, az 1972–73-ban engedélyezett kén és a (meptil)dinokap (Karathane Star) hatóanyagot érdemes kijuttatni tankkeverékben. A többi készítmény csak részmegoldást jelent a kifejlett lisztharmattelepek ellen, legtöbbször hiányos a hatásuk vagy a leveleken, vagy a bogyókon. A fajták tekintetében a Kékoportót, a Kékfrankost és a Chardonnay- t kell kiemelni, mint lisztharmatra érzékeny fajtákat. Esetükben a védelmet még korábban és körültekintőbben kell megszervezni.

2020-ban várható:

Az időjárás alakulását nem tudjuk előre, de az idei évben is nagy szerepe lesz az április-májusi időjárásnak a szőlő kezdeti fejlődésében, valamint a kórokozók első fertőzése és a tünetek megjelenése szempontjából. Melegebb tavaszokon – főként, ha többször esik az eső – gyorsabb a szőlő fejlődése, és a gombabetegségek is korábban és erősebben fertőzhetnek. A lisztharmatgomba áttelése zavartalan volt, így a fertőzőanyag mennyisége nagy. Javasolható a május 10. és 15. közötti első kezelés elvégzése, kontakt készítményekkel (kén és Karathane). Ezután következhet május 20. és 25. között az első felszívódó vagy strobilurin-hatóanyagú készítménnyel való permetezés. Ezt követően aztán váltva használjuk a felszívódó készítményeket és a strobilurinokat. Lehetőleg minden permetezésnél használjunk ként.

Rezisztencia: A szerrezisztencia veszélye reális napjainkban. Ennek mértéke azonban nem esik egyforma megítélés alá. A Magyarországon kialakult strobilurinrezisztencia miatt a cégek nem javasolják termékeikkel a blokkszerű kezelést. A kialakult strobilurinrezisztencia mértéke nem jelentős Magyarországon, az ültetvények többségében még nincs kedvezőtlen tapasztalat az évek óta blokkszerűen használt strobilurin készítményekkel. Ez jellemzi a többséget. Néhány helyen azonban jelentős hatástalanság alakult ki a strobilurinokkal szemben lisztharmat tekintetében is. Ezeken a helyeken a termelők fokozottan kísérjék figyelemmel a cégek erre a helyzetre vonatkozó javaslatait. Az interneten nyomonkövethető a rezisztenciakérdéssel foglalkozó nemzetközi bizottság munkája, a www.frac.info címen, amely a Fungicid Rezisztencia Bizottság hivatalos honlapja. A szőlőben használt QoI fungicidek felhasználásának gyakorlati kérdéseivel foglalkozik a munkacsoport.

Magyarországon az alábbi – szőlőben lisztharmat ellen engedélyezett – készítmények tartoznak a QoI fungicidek csoportjába: Cabrio Top, Quadris Max, Flint Max. A bizottság, használatukat illetően, alapvetően a következő javaslatokat fogalmazza meg:

• 3 alkalomnál ne használjuk többször évente;
• csak váltva, másik keresztrezisztencia csoportba tartozó készítményekkel használjuk a strobilurinokat;
• megelőző jelleggel használjuk a strobilurinokat, már kialakult fertőzésnél kijuttatva hajlamosítanak a rezisztenciára;
• csak a gyártók által javasolt növényfenológiai időszakokban használjuk a strobilurinokat.

A már bevált készítmények mellett az elmúlt három évben megjelent néhány új készítmény a piacon, amelyek használata során nem kell rezisztencia problémákkal számolni.

Ezek használatával és technológiába illesztésével – a strobilurinokkal váltakozva használva – jelentősen javíthatjuk a szőlővédelmi technológiánk biztonságát.

Előrejelzés:

A helyi viszonyok döntő jelentőségűek a lisztharmatjárványok kialakulásánál. A helyi viszonyokat a legjobban a helyi növényvédelmi előrejelzések elemzik. A növényvédelmi előrejelzés fokozott ütemben fejlődött az elmúlt években. Az automata meteorológiai mérőállomások, a térinformatikai eszközök és az internetes elérhetőség eredményeképp ma már bárki napi információkat szerezhet – a borvidékéhez tartozó területről – az éppen aktuális növényvédelmi helyzetről és a hozzá kapcsolódó teendőkről. Az egész országot lefedő előrejelzések, borvidékenkénti választási lehetőséggel, elérhetők a SYNGENTA, a BAYER és a BASF cégek szőlő növényvédelmi előrejelzéssel foglalkozó honlapjain. A weboldalakon közzéteszik az adott térségben kialakult járványügyi helyzetet, a kórokozók fellépésének valószínűségét, a kártevők rajzási adatait. Meteorológiai mérések, hőmérséklet- és csapadékadatok szerepelnek még a tájékoztatókban. Az elkövetkező időszakban várható károsítók fellépésének időpontjáról és mértékéről is információhoz juthatunk. Több témában videó is elérhető az aktuális növényvédelmi helyzetről és egyes károsítók életmódjáról.

A SZŐLŐPERONOSZPÓRA

Az elmúlt években tapasztalható száraz időjárásban visszaszorult a kórokozó, 2019-ben sem okozott számottevő fertőzést. A kórokozó számára a legkedvezőbb a tartósan meleg, párás, gyakran esős idő. Az első fertőzések május közepén, végén alakulnak ki. A leveleken a fertőzés helyén megjelenő sárga olajfolton párás, meleg időben sporangiumtartó gyep képződik, ahonnét a kifejlődő konídiumokkal további fertőzések jönnek létre. Egyes évjáratokban a mediterrán légáramlatokkal beérkező konídiumok okoznak fertőzéseket. A védekezést tekintve nagyon fontos a megelőzés. A permetezéseket akkor kezdjük el, amikor még nem történt fertőzés, nem alakultak ki olajfoltok (6. ábra) az ültetvényben.

6. ábra. A peronoszpóra olajfoltjai

A virágzástól a fürtzáródás időszakáig, az intenzív hajtásfejlődés szakaszában, a legérzékenyebb a szőlő a betegségre. Ebben az időszakban a védekezéseket felszívódó és kontakt készítmények kombinációival célszerű elvégezni. Az utóbbi „peronoszpóramentes” évjáratok után valószínűleg előbb-utóbb (lehet, hogy éppen 2020-ban) jelentősebb fertőzéssel jelentkezhet a kórokozó.

SZÜRKEROTHADÁS

A kórokozó a szőlő minden zöld részét fertőzheti, de legnagyobb veszélyt a fürtökre jelenti. Jelentőségét növeli, hogy a gomba polifág kórokozó, valamint hogy az élő és elhalt növényrészeken is fennmarad. A kórokozó számára a csapadékos, mérsékelten meleg időjárás a kedvező. A szürkepenész elsősorban sebzéseken keresztül (jégverés, molykártétel, sérves bogyó) jut be a növénybe. A védekezést tekintve a legkritikusabb időszakok a virágzás körüli, a fürtzáródás előtti (7. ábra) és az érés időszaka.

7. ábra. A fürtzáródás előtti időszak

Virágzáskor elegendő a folpet hatóanyag-tartalmú készítmények (Folpan 80 WDG, Curzate F, Pergado F) kijuttatása, melyek védelmet biztosítanak a peronoszpóra ellen is. A strobilurin készítmények (Cabrio Top, Quadris Max, Flint Max) is nagyon jó hatékonysággal védik meg a szőlőt a szürkepenésszel szemben.

ARANYSZÍNŰ SÁRGASÁG FITOPLAZMA

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, a Grapevine Flavescence dorée phytoplasma a szőlő veszélyes károsítója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20–50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés hiányában a tőkék 80–100%-a befertőződhet, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhat. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kémiai eljárás. A betegséget okozó fitoplazma, azaz sejtfal nélküli baktérium, bejelentési kötelezettség alá tartozó, karantén károsító. Magyarországon 2013-ban mutatta ki először a kórokozó jelenlétét (Zala megyében) szőlő növényben és a Scaphoideus titanus kabócában a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma. A kezdeti tünetek közé tartozik az ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, a levélszél felé történő, háromszög alakú sodródás. Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Távoli új területekre és ültetvényekbe fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Ültetvényen belül és kisebb távolságra az Európába a 20. század első felében behurcolt amerikai szőlőkabócával (Scaphoideus titanus) terjed, a vektor szívogatásával kerül át egészséges növényekbe, megfertőzve azokat. A fitoplazma terjedése megakadályozásának egyik kulcsfontosságú intézkedése a terjesztő vektor elleni védekezés. A vektorok egyedszámának gyérítését a szőlő gondos metszésével, a nyesedék elégetésével, a rügyfakadás előtti olajos permetezéssel, a tenyészidőben pedig a lárvák és az imágók elleni növényvédő szeres (Sivanto Prime, Mavrik 24 EW, Karate Zeon 5 CS) kezeléssel tudjuk megoldani.

SZŐLŐMOLYOK

A szőlőmolyok első nemzedéke április–májusban rajzik. A lerakott tojásokból kikelő hernyók a kis fürtökön károsítanak. Az ellenük való védekezés időzítését célszerű szexferomoncsapdás rajzásmegfigyelésre alapozni. A csapdákat már április közepén célszerű kihelyezni. A csapda a hím egyedeket gyűjti, és az első nagyobb rajzáscsúcs után 7–10 nappal célszerű a molyok elleni permetezést időzíteni (Karate Zeon 5 CS, Steward 30 DF, Decis Mega, Mavrik 24 EW) készítményekkel.

LEVÉL- ÉS GUBACSATKÁK

Az általánosságban enyhe téli időjárás miatt az idei tavaszon várhatóan az atkák kártétele erős lesz. Tavasszal már a rügypikkelyek védelmében megkezdik az atkák a még ki sem fakadt hajtások szívogatását. Fakadást követően a fejlődő, kis hajtásokat is nagy számban szívogathatják, így május elejére jelentős károk alakulhatnak ki (8. ábra).

8. ábra. Szőlőlevélatka tünetei

A kártétel felismerését nagyban megnehezíti, ha a hajtások lassan fejlődnek, és a kártételek így alig észlelhetők. Az atkák a szívogatásukkal jelentősen visszavetik a növények kezdeti fejlődését. A kártétel megelőzhető speciális atkaölő készítmények használatával (Flumite 200 SC, Vertimec Pro, Envidor 240 SC) az atkák ellen. A továbbiakban a kén rendszeres (legalább 4 alkalommal), egész éven át tartó okszerű használatával – speciális atkaölő szerek nélkül is – általában a kártételi szint közelében tudjuk tartani a kártevő egyedszámát.

GYOMNÖVÉNYEK

A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. A gyomnövények levelein keresztül felszívódó hatóanyagú készítményekkel eredményesen tarthatjuk gyommentesen a szőlőt (9. ábra). A gyomnövények 15–25 cm-es fejlettségénél juttassuk ki az említett készítményeket.

9. ábra. Gyommentes állomány

Évelő gyomnövények ellen a magasabb dózist javasolt kipermetezni, a gyomok intenzív növekedési szakaszában, amikor a hajtások hossza eléri a 20–25 cm-t (10. ábra).

10. ábra.
Az évelők elleni védekezés optimális időpontja a gyomok intenzív növekedési időszak

A kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzs és kordonkar tisztítás vagy a törzstakarás (11. ábra).

11. ábra. Törzstakaróval védett fiatal oltvány

BIOTERMESZTÉS

Napjainkban egyre nagyobb teret hódit a bio- és/vagy ökotermesztés. Minden évben folyamatosan bővül a környezettudatos, vegyszermentes termesztésbe bevont ültetvények száma. A környezettudatos felhasználók részére a szőlő növényvédelmében felhasználható engedélyköteles és nem engedélyköteles termékek száma is folyamatosan növekszik. Az engedélyköteles termékek: a hatásfokozók (Wetcit), a növénykondícionálók (Kondisol, Vitisan, Huminisz, Oikomb A) és a lombtrágyák (Fitohorm, Wuxal, Prev-B2, Solvitis, Kendal, Bortrac 150). A szőlő növényvédelmében felhasználható nem engedélyköteles termékek az ún. egyszerű anyagok: például sör, fűzfakéreg, ecet, csalán, szódabikarbóna. Ökotermesztésben alapvetően a réz és kén termékekre alapozzunk, ezt egészítsük ki a szőlő bionövényvédelmében használható termékekkel.

12. ábra.
Csak rézzel és kénnel védett Merlot egy hónappal a szüret előtt, Szekszárdi Borvidék

Az egyik legfontosabb teendő a növényvédelmi előrejelzés, a károsítók pontos megfigyelése a célzott védekezésekhez. Tudatosan kerülve a növényvédő szerek használatát vagy azokat csak korlátozottan használva drágábban ugyan, de tisztes eredménnyel (12. ábra) védhetjük meg a szőlőt.

Ajánlott kiadványokDr.Zsémbeli József Dr.Juhász Csaba Dr.Zsigrai György Monori István Őri Nóra:
Az Európai unió mezőgazdasága hasznos információk fiataloknakPók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
BorászatDr. Géczi László:
A torma termesztéseHolb Imre (szerk.):
Az alma ventúriás varasodása - biológia, előrejelzés és védekezés

Ez is érdekelhetiÚjra elérhető a lepárlási támogatásHatályba lépett az új bortörvény és végrehajtási rendeleteiA borászaté a jövő! Válaszd a Soóst, válaszd a biztos jövőt!