2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Dróntechnika a szőlészetben

Kategória: Növénytermesztés | 2020/06/12

Napjainkban a mezőgazdasági kultúrák egyre szélesebb köre veszi igénybe a pilóta nélküli eszközöket, nem csoda hát, hogy a szőlőtermesztés is alkalmazza a módszer adta lehetőségeket. A drónok használata többcélú lehet, egyrészt a digitális, multi- és hiperspektrális vagy termális képalkotás, de akár maga a növényvédelem is.

A távérzékelésen alapuló felmérés már telepítés előtt szükséges lehet a termőhely fiziografikus tényezőinek leírására. Az optimális megvilágítottságot, a fagyveszély minimalizálását vagy az erózió mértékének csökkentését már a termőhely megfelelő kiválasztásával vagy a sorok optimális tájolásával kedvezően tudjuk befolyásolni. Ehhez a digitális domborzati modellek használata jelenthet megoldást.

A drónok a termő korú ültetvények termesztéstechnológiájában is jelentős segítséget nyújthatnak. A hagyományos, de nagy felbontású képalkotás révén információt kaphatunk a terület tőkehiányairól, vagyis hogy az évek során milyen mértékű volt az ültetvény amortizációja.

Ezalapján már megtervezhetőek a tőkepótlások, vagy szükség esetén a teljes terület újratelepítése. A multi- és hiperspektrális kamerák alkalmazásával a növényvédelem, tápanyag-utánpótlás vagy éppen a tőkék vízellátása terén nyerhetünk adatokat. A légi és földi mérések validálása a többi agrárágazathoz hasonlóan itt is elengedhetetlen, hiszen a tőkék visszafogott növekedése számtalan okkal magyarázható. A növények kedvezőtlen vegetatív állapotát okozhatja például az alany mészérzékenysége, talajtömörödöttség, tápanyaghiány, a talajlakó vagy éppen a lombozatot károsító szervezetek, ugyanakkor a klimatikus adottságok, mint a csapadékhiány vagy fagykár, esetleg a jégeső okozta károk ugyancsak visszavetik a tőkék fejlődését. A légi felvételek és a területen felvett tünetek validálása révén levonhatóak a megfelelő termesztéstechnológiai következtetések.

Ajánlott szolgáltatásaink:

  • Telepítés elotti domborzati és környezeti felvételezés.
  • Telepítést megelőző szakmai konzultáció (termesztési célok, fajtaválasztás, hagyományok, terroir, munkaerőhelyzet, meglévő és tervezett technológiai színvonal stb.).
  • Telepítésre vonatkozó ajánlások (fajta, alany, sorirány, sor- és tőtávolság, művelésmód, öntözés, növénytáplálás stb.) kidolgozása.
  • Termő ültetvények légi felvételezése (multispektrális és termális képalkotással).
  • Ültetvényheterogenitás kiértékelése légi felvételezés alapján (eltérő területek, tőkehiány).
  • Ültetvényheterogenitás részletes vizsgálata földi mérésekkel és mintavételezéssel.
  • Ültetvényheterogenitás okainak feltárása (talajviszonyok, tápanyag- és vízellátottság, növényegészségügyi tényezők).
  • Az ültetvény amortizációjának nyomon követése ismételt felvételek alapján.
  • Megoldási javaslatok kidolgozása.
  • Javasolt technológiai változtatások bevezetésének szakmai menedzselése.
  • A technológiai változások hatásainak ellenőrzése légi felvételezések és földi mérések, mintavételezések segítségével.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza