Érdemes továbbra is termelni

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Valkó Béla, 2020/06/13

A védekezés első fázisában a legtöbb ország lezárta határait és erősen korlátozta a lakosság mozgását, még a munkahelyek jelentős részére sem engedte a bejárást. Ez a leállás, valamint az emberek életük és munkájuk elvesztésétől való félelme, a fizetések 10–70 százalékos csökkentése drasztikus hatással voltak és vannak még jelenleg is az élelmiszer-fogyasztásra és a nemzetközi kereskedelemre. Elemzők a világkereskedelem 12–32 százalékos visszaesésével számolnak idén. Az EU gazdasága a várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal zsugorodik, míg 2021-ben 6 százalékkal bővül. Az Unióban a munkanélküliség a tavalyi 6,7 helyett 9 százalék, jövőre pedig 8 százalék lehet.

Májusban már minden állattenyésztési ágazatban érezni lehetett a gazdaság és a közösségi élet leállását. A kereslet egyes szektorokban (szálloda, turizmus) nullára zuhant, míg a kiskereskedelmi forgalom a márciusi roham után az átlagos szint alá csökkent április második felétől. A felvásárlási árak 10–50 százalékkal csökkentek két hónap alatt, a termelési költségek 10–15 százalékkal emelkedtek. A vágóállatok felvásárlása akadozik, növekszik a túltartott, nagyobb súlyban vágott állatok aránya. Vészesen halmozódnak a lefagyasztott készletek, a hűtőházak megtelnek. A boltokban egyre többször jelennek meg dömpingáras importtermékek
Jelenleg ott tartunk, hogy a mélyponton túl vagyunk, innen a felvásárlási árak már felfelé fognak mozogni. A nagy kérdés az, hogy mikor indul el ez a pozitív folyamat, és milyen lesz a dinamikája.

RASKÓ GYÖRGY, agrárközgaszdász,
a lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője

– Miután vállalkozóként érintett vagyok az állattenyésztésben – különösen a sertésben –, meg kell jegyeznem, hogy a koronavírus-járvány és a sertéspestis okán szokatlan áringadozás ment végbe a szektorban. A folyamat tavaly ősszel indult el, hogy azután idén január-februárban „világrekord” szülessen vágósertés- és malacárból. Belegondolni is sokkoló, hogy egy malacért Magyarországon több mint 30 ezer forintot fizettek februárban, most június elején „már csak” 21 ezret, vagyis egyharmadával kevesebbet. Szerencsére az áresés megállt, sőt, a vágósertés esetében néhány eurócenttel emelkedett is az ár az elmúlt héten.

Az ok: a koronavírus-zárlat miatt leállt a Kínába irányuló sertéshúsexport, ami azért is húsbavágó, mert korábban Európa nyugati fele nagy tételben szállított sertéshúst Kínába. Nos, ezek a készletek átmenetileg a kontinensen maradtak. A bajt tetézték a kijárási korlátozások, bezártak az éttermek, a szállodák és leállt a turizmus is. Nyugat-Európában egyre kevesebben, Angliában szinte senki nem főz otthon. A szálloda és éttermi fogyasztások rendeleti korlátozása értelemszerűen tovább nehezítette az ágazat helyzetét. Sokkal jobban, mint Kelet-Közép-Európában, ahol ennek a járványnak a súlyossága Oroszországot leszámítva tényleg elhanyagolható volt. Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában és Bulgáriában végül nem is volt különösebb, a sertéstartást sújtó koronavírus-probléma. Ezekben az országokban nem is csökkent a fogyasztás Európa nyugati feléhez és a Mediterrán-térséghez képest.

– Mi történt nálunk?

– Nézze, az itteni árakat alapvetően az Észak-Westfáliai jegyzések határozzák meg, ahol március elején óriási zuhanás kezdődött, ami néhány napos késéssel Magyarországon is jelentkezett. A vágósertés és a malac ára is nagyot csökkent két hónap leforgása alatt. Amit persze némileg ellensúlyozott a forint gyengülése, ennek köszönhetően „csak” 30 százalék körüli volt az árlemorzsolódás itthon.

– Mi helyzet most?

– Ezen a relatíve alacsony szinten azért van egyfajta stabilizáció, ami persze még mindig elfogadható ár a megfelelő színvonalon termelő gazdáknak. Legyünk őszinték, még a mostani 21–22 ezer forintos malacár (25 kg) is komoly jövedelmet biztosít a tenyésztőknek.

– Hatott-e a járvány az állomány alakulására?

– A legújabb KSH adatok minden idők legalacsonyabb hazai állományáról szólnak. Az úgynevezett háztájiban különösen feltűnő a leépülés, a nagy szakosított telepek állománya viszonylag stabil, de itt is van csökkenés.

– Milyenek az arányok a két szektor között?

– Ma a sertésállomány nagyságrendileg 85 százalékát már nagyüzemekben tartják, és mindössze 15 százalékát találjuk egyéni gazdák óljaiban. A csökkenés valószínűleg tovább fog folytatódni, és a házi sertéstartás néhány százezer darabra fog apadni, miközben a nagyüzemi állomány sem nő tovább, és marad a 2,3–2,4 millió darabos szinten. Magyarország emiatt már több éve nettó importőr sertéshúsból, pedig minden adottságunk megvan ahhoz, hogy exportra is nagy tételekben termeljünk.

A húsmarhaállomány nő, mert ebben óriási a termelők érdekeltsége, lévén, hogy a magyar állam és az EU is mindenféle eszközzel támogatja az egyhasznú húsmarhát. A probléma csak az, hogy Pannónia, de még az Alföld sem az argentin pampa vagy amerikai hatalmas szavannák világa. Itt a föld értékesebb annál, hogy azon szarvasmarhát legeltessünk. Zöldség-gyümölccsel, de még gabonával és olajosmag-termeléssel is sokkal nagyobb árbevételt és jövedelmet lehet elérni. Az egyhasznú húsmarha egy forintnyi termelési értékéhez 1,60 forint támogatást tesz hozzá az EU és a magyar állam! Ezt irracionális mértéknek tartom, a támogatások más agrártevékenységek esetén sokkal jobban hasznosulnának, még úgy is, hogy teljesítjük a környezetvédelmi, ökológiai előírásokat.

A járvány hatására a tejtermékfogyasztás is csökkent. Kiesett az iskolatej forgalmazás, a sajtok, joghurtok, amelyek az éttermek, szállodák reggeliztetésének legfontosabb részét képezik, kiestek a piacról, miközben Nyugat-Európában is ugyanez történt, ahonnan ömlött a szavatossági idő előtt forgalmazott olcsó holland, német és lengyel sajt.

A baromfi speciális problémája, hogy megint van madárinfluenza-járvány, még ha csak foltokban is. Emiatt az export lelassult, az ágazat ugyanakkor jelentős szerepet játszik a kivitelben. A vízi szárnyasok tenyésztésével foglalkozó vállalkozások speciális problémája, hogy a HORECA-beszállítás leállt, s még hosszú hónapokig akadozni fog az értékesítés e viszonylatban a kereslet alacsony volta miatt.

A juhászaton belül a húsvéti bárányt termelőknek óriási pechjük volt, mert az olasz piac március közepén teljesen leállt. A szóban forgó termék export „zárolása” következtében az ágazat veszteségei milliárdos nagyságrendűek. A kompenzáció ilyen szempontból jogosnak tűnik.

– Hogyan látja a jövőt?

– Sajnos nagy a bizonytalanság, mi várható a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a továbbiakban. A fogyasztás idővel valószínűleg visszaáll a normális szintre, de ha jön második vírushullám, s megint kijárási korlátozások lesznek, akkor se turizmus, se vendéglátás, ami a fogyasztás alakulására negatívan hat.

Az idén egyébként nem várható stabilizáció a húspiacon az állattenyésztés egyetlen ágazatában sem. De nem számítok további romlásra, mert előbb utóbb túl leszünk a pandémián. Lehet, hogy már az ősz folyamán, de valószínűbb, hogy csak 2021 tavaszán. Addig türelem, de biztos vagyok abban, hogy érdemes továbbra is termelni, legyen szó tejről vagy húsról.

Megkönnyíti a vényköteles állatgyógyszerek kiváltását a Nébih

Április eleje óta folyamatosan ellenőrzik az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazását a Nébih szakemberei. A jelenleg is tartó ellenőrzések elsősorban támogató jellegűek: a szakemberek felmérik, hogy a hatóság a járványügyi veszélyhelyzet alatt milyen intézkedésekkel tudja segíteni a vállalkozókat. A Nébih egyúttal figyelemmel kíséri azt is, nem alakul-e ki állatgyógyszer-hiány az országban.

Az ellenőrzések során a szakemberek felhívják a vállalkozók figyelmét az esetleges kisebb hibákra. Fontos azonban, hogy vényköteles készítményt még jelen helyzetben is tilos vény nélkül kiadni. Ennek megsértésre súlyos, bírsággal járó szabályszegésnek számít. Az állatok gyógyszerellátásának könnyebb biztosítása érdekében a Nébih engedélyezi, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt az állatorvosok – olyan esetben, amely megítélésük szerint nem igényli az állat és gazdája megjelenését a rendelőben – a vényeket elektronikus úton küldjék meg az állattartóknak. A patikában a készítmény kiváltáshoz elegendő, ha a gazda az e-mailben vagy más elektronikus módon kapott vényt mutatja be. A vényt a patika elektronikusan vagy papíralapon – az érvényes előírásoknak megfelelően – öt évig kell, hogy megőrizze.

Az intézkedés a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet megszűnéséig tart. Fontos azonban, hogy a kábítószerként kezelendő állatgyógyászati készítményekre és az antibiotikumokra nem vonatkozik. Utóbbi készítménycsoport szabályos felhasználása kiemelten fontos az antibiotikum-rezisztencia jelentette veszély miatt, amelyről számos hasznos információ olvasható a Nébih Meddig hat? kampányának oldalán, a https://meddighat.hu/ honlapon.

Forrás: Nébih

BAKSA GÁBOR (45 éves ),
Nógrád megyei, karancslapujtői gazdálkodó

– 1994-től, szóval az iskoláim befejezése óta vagyok vállalkozó. A gazdaságot szüleim alapították, amelyet mára teljes mértékben átvettem, és a háttérből szüleim támogatásával irányítom. Eredetileg tejelő tehenészettel foglalkoztunk, amit négy évvel ezelőtt fokozatosan felszámoltunk. Utoljára 86 fejőstehenünk volt, mellettük fokozatosan megjelentek a magyartarka húsmarhák, vegyes hasznosításban.

– Mi késztette váltásra a Baksa családot?

– Mint említettem, majd két évtizeden át a fő profilunk a tejtermelés volt, s persze az ezt kiszolgáló növénytermesztés. Aztán jött a tejválság. Ez a körülmény, valamint munkavállalóink kifogásolható teljesítménye következtében egyre nehezebbé vált ennek az ágazatnak a fenntartása. Ezért döntöttünk úgy, hogy áttérünk a húsmarhára. Jelenleg 250 nőivarú húsmarhánál tartunk, s az állomány 7 tenyészbikával egészül ki. Talán sokan furcsállják, de hobbiként lovak tartása és lókiképzés is belefér az állattenyésztési tevékenységünkbe.

A családi vállalkozás fő profilja tehát a húsmarhatartás, ezen belül is a borjak nagyjából 300 kilogrammos súlyban, vagyis választáskor történő értékesítése. A borjak iránt különösen nagy érdeklődés mutatkozott a török piacon.

Baksa Sándor lapunknak elmondta, hogy a vegyes hasznosítású marhái között megtalálható a magyar tarka, a Charolais és a Limousin fajták is, s hogy mára egy olyan R2-es vérhányaddal rendelkeznek, ami többségében Charolais-típus. Ez utóbbi a piaci igényeknek megfelelő, jó minőségével hívta fel magára a figyelmet. Ami a török piacot illeti, a kereslet az elmúlt évben valamelyest visszább esett. A változás hátterében az áll, hogy az utóbbi öt évben sokan álltak át húsmarhatartásra, és jelentős mértékben megnőtt a kínálat. Mindazonáltal a jó minőségű árujukkal, a nemzeti és brüsszeli támogatással kiegészítve kiegyensúlyozottan tudnak termelni. Sokat jelentett Baksáék számára, hogy a tenyészállatvásárlásra is támogatáshoz jutottak.

A karancslapujtői vállalkozótól megtudtuk, hogy a családtagokkal együtt összesen tízen dolgoznak a gazdaságban, hét erőgéppel és különféle munkaeszközökkel rendelkeznek. Sikerként könyvelik el, hogy korszerűsíteni tudták a gépparkjukat. Összesen 500 hektáron gazdálkodnak, bár a terület jelentős része bérelt föld. Ezért még mindig fontos szempont számukra, hogy növeljék a saját tulajdonú hektárok számát.

Arra kérdésre, hogy milyen veszteségeket okozott náluk a koronavírus,járvány megjelenése, a gazda elmondta, hogy a ragály a farmon eddig nem okozott különösebb gondot.

– Nézze, mi szeptember-október hónapban értékesítünk, szóval ez idő tájt ugyanúgy éljük a napjainkat, mint eddig. Minket a Covid-19 nem zárt karanténba, annál inkább sem, mert az egész életünk karanténban zajlik. Mi csupán itt a tanyán és az azt körülvevő földeken mozgunk, és vírus ide, vírus oda, az elmúlt két hónapban sem a család, sem a munkavállalóink életében nem változott semmi. Ettől függetlenül mi betartottunk minden járványügyi előírást. A járvány csak olyan mértékben érintett bennünket, hogy megnehezítette a géppark felújítását, karbantartását, és egyes eszközök beszerzését. De ezeket az akadályokat a velünk kapcsolatban álló cégek viszonylag könnyen áthidalták, persze az új jogszabályok betartása mellett. Szóval eddig nem vagy alig éreztük a járvány következményeit.

– Más kérdés, hogy mi lesz ősszel? – vetem ellen.

– Számunkra az őszi időszakban fog majd megmutatkozni igazából, hogy miként reagálnak a piacok a kínálatunkra. Nehézségek lehetnek a szállítással, kérdés, hogy nyitva lesznek-e az adott időszakban a határok, lesznek-e egészségügyi korlátozások. Szerencsére nekünk megvan az állandósult vevői körünk. Ebben a vállalkozói szellemű kereskedővilágban nagyon fontos a kiszámíthatóság és a fizetőképesség. Ismeretlenekkel üzletet kötni nem mindig okos dolog, mert esetleg nem tartják szavukat, és a fizetéseknél problémák adódnak. Ehelyett inkább az állandó kapcsolati kört próbáljuk megőrizni.

– Nyilván Ön sem jós, mégis milyen realitásokkal számol a nyár elmúltával?

– Aggályaim nem is a koronavírus miatt vannak, inkább a klímaváltozás okoz fejtörést. Az aszályt máris érezzük. A növénytermesztésben egyharmados veszteség látszik, főként a szálastakarmányok, a silókukorica és a hagyományos kukorica vonatkozásában. Ami pedig a legeltetést illeti, az idén majd egy hónappal később tudtunk csak kihajtani, és úgy látom, az őszi behajtásra is hamarabb kell sort keríteni. A fű megújulásának lelassulása miatt a felnőtt állatokat és a borjakat lényegesen rövidebb ideig tudjuk kint tartani, ami nyilván növeli a költségeket.

– Éves szinten mennyi az árbevételük?

– Évente 200 borjúval kell számolni, és 220–230 ezer forint van egy borjúból, ehhez jön még a támogatás, ami kvóta alapján jár. Bár később kezdtük a húsmarhát, nem vagyunk sem lemaradva, sem elkeseredve.

– A mostani támogatások?

– A tenyészállat-vásárlásban már részt vettünk, a földvásárlásoknál a megfelelő bankoknál igénybe vesszük a különböző hitelcsomagokat, de üdvözöltük a korábbi gépvásárlások átütemezésére vonatkozó kormányintézkedést is, ami némi levegőhöz juttatott bennünket.

– Lesz-e folytatás, lesz-e harmadik generáció az Önök gazdaságában?

– Nagy öröm, hogy van egy 13 éves fiam, és egy 10 éves kislányom. Ők inkább a hétvégeken járnak ki ide. A járványnak köszönhetően most a hétköznapokon is itt lehettek a jószágok között…

– Tennünk kell a dolgunkat. Aki akar, tud itt érvényesülni. Nehézségei mindenkinek, mindenhol, minden ágazatban, minden korosztálynak vannak. Tudni kell ezeken felülkerekedni.

Jelentős kormányzati segítség az állattartóknak

Az Agrárminisztérium három szakaszban hirdetett meg támogatási programot, amit a Gazdaságvédelmi Alapból finanszíroz és amit a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére biztosít 25 milliárd forint összegben.

A koronavírus járvány miatt kialakult piaci zavarok következtében a felvásárlási árak jelentős mértékben (–15–30%) csökkentettek az elmúlt két hónapban. A felvásárlás akadozik (sajnos vannak olyan esetek, amikor a gazda még nyomott áron sem tudja eladni az állatát, illetve a termékét). Közben a termelési költségek megemelkedtek (pl. a premixek és fehérjehordozók ára 15–20%-kal).

A kormány április 30-án jelentette meg azt a kormányhatározatot (1196/2020) ami többek között az agráriumnak szánt 25 milliárd forint többletforrásról rendelkezett. 

A következő hetekben sertés, baromfi, anyajuh, anyatehén, tejelő marha, tenyésznyúl, anyakecske és vemhes kanca után lehet majd támogatást igényelni, már futó támogatási jogcímeket igénybevevő gazdáknak. A kérelmeket június–júliusban kell majd beadni, a kifizetésre pedig nem kell sokat várni, akár augusztustól indulhatnak!

A támogatási program első – június legvégétől két héten keresztül tartó – kérelembenyújtási szakaszában nyílik meg az élelmiszeripar számára egy 8 milliárd forintos, a baromfitartók számára egy 3 milliárd forintos, a sertéstartók részére egy 2,75 milliárd forintos, a dísznövényágazat részére 1,4 milliárd forintos, a halgazdálkodók számára pedig egy 500 millió forintos támogatási keretösszeg.

A baromfi- és sertéságazati támogatás alapja az állatjóléti támogatások során igazolt állategység, a dísznövény- és a halgazdálkodók esetében a vállalkozásokban dolgozó foglalkoztatottak száma.

A második szakaszban – július második felében – nyílik meg a juh- és húsmarhaágazat számára 1–1 milliárd forintos, a tejhasznú szarvasmarha ágazat számára 1,8 milliárd forintos, a méhészet számára 1 milliárd forintos és a zöldségnövény-termesztők esetében 1,2 milliárd keretösszegű támogatási lehetőség. A fajlagos számok: 8500 Ft/tejelőtehén, 4000 Ft/anyatehén, 1200 Ft/anyajuh, 8200 Ft/anyakecske (de minimis) és 3 ezer Ft/tenyésznyúl (de minimis).

A támogatások alapja a tej- és húshasznú szarvasmarhák, valamint a juhok tekintetében a 2019. évi állatlétszámok, a méhészek esetében a méhcsaládok száma, a zöldségnövény-termesztők esetében pedig a zöldségkultúrákkal művelt terület nagysága.

A harmadik szakaszban – augusztus első felében – nyílnak meg a nehéz helyzetbe került borászatok 1,8 milliárd forintos és a lótenyésztők 250 millió forintos keretösszegű (80 000 Ft/vemhes kanca) támogatási konstrukciói. A támogatás alapja a borászatok esetében az árutermelő szőlőültetvény területnagysága, míg a lótenyésztők esetében a idén január és június között vemhesített tenyészkancák száma.

(Az Agrárminisztérium által előre jelzett, az állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára meghirdetendő, 80 milliárd forintos, új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagról fentebb, az Agrárgazdaság rovatban írtunk – a szerk.)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai