A baromfiágazat 2014. évi kedvező eredményei

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/08/20
Címkék: baromfi, baromfihús, csirke, csirkehús, csirke, pulyka, pulykahús

Az alábbi elemzésekben a növekedés lehetőségeit állítjuk a középpontba, melynek piaci, input oldali és ösztönzési tényezőit lehet kiemelni.

A piaci helyzet alakulása

Az I. negyedévhez hasonlóan jól alakulnak a piaci folyamatok, ami az alapanyag-termelésre és az – elsősorban export – értékesítésre egyaránt vonatkozik. Kétségtelen viszont, hogy ebben a csirke játszik vezető szerepet, olyannyira, hogy a hústermékek iránti kereslet erősen kihat az alapanyag-termelésre, a naposcsibe alapanyag területén pedig kifejezetten vákuum keletkezett és helyenként ellátási gondokkal is kell számolni. A naposalapanyag-keltetés és -kihelyezés az év folyamán láthatóan igazodott a kereslethez, ami az alábbi az 1. táblázatból is látható.

Amint a táblázatból kitűnik, a tenyésztési-szaporítási fázis növelte kibocsátást, amivel a vágóállat-előállítási fázis kibocsátásának bővítése viszonylag rövid időn belül lehetséges. Ez a „gyorsaság” gyakorlatilag egyedül a baromfi esetében lehetséges, ami a szektor faji sajátosságaiból következik, és teszi ezzel is versenyképessé az ágazatot.

Lehetséges azonban mindezzel együtt, hogy a baromfihús iránti kereslet ennél még nagyobb mértékben élénkült, ami ebben az évben további „vákuum” helyzetet fog teremteni. Mindenesetre a hazai tenyésztési-szaporítási fázis szereplőinek ezt a piaci lehetőséget a lehető legjobban – akár átmeneti kompromisszumok árán is – ki kellene használni. Arra is kell gondolni azonban, hogy a kereslet-kínálat ciklikussága miatt a nagyarányú fellendülés után hullámvölgyek is várhatók, ami vállalati szinteken gondot okozhat a feleslegek megjelenése folytán. A baromfi az említett előnyös sajátosságoknál fogva erre is viszonylag gyorsan és rugalmasan tud reagálni.

Mindez a nemzetközi piacokon is hasonlóan alakul. Az év első felében a negyedévhez képest meglepő ugrásszerű növekedés állt be az említett területeken. Számszerűen ezt a 2. táblázat tartalmazza, az alapanyag-termelést már a féléven túli előrejelzésekkel, míg az értékesítést 5 hónapos időszakra.

Az előrejelzések – amelyek az integráló vágóüzemek és feldolgozók kéthavi előre programozásának eredményei – azt mutatják, hogy az alapanyag termelési fázisok jól reagáltak a piacra. Ez a gyorsaság kizárólag a baromfitermékek esetében lehetséges, és mint látható, elsősorban a csirkénél és a kacsánál.

A belföldi értékesítés mennyiségileg a múlt évi szinten mozog, struktúrájában – az egész, darabolt és aprólék aránya hasonló – szintén, de bizonyos gondot jelent a darabolt termékek megnövekedett exportjából itt maradó, kevésbé értékes testrészek eladása.

A baromfitermékek exportjában az I. negyedévhez képest meglepő ugrás következett be, ami a külpiaci kereslet élénkülésének és az árufedezet biztosításának köszönhető. A csirke első 5 havi kivitele másfélszerese a múlt évinek, a kacsa exportpiaca is komoly növekedést mutat.

A takarmányozás mint kiemelt input tényező

A vágóalapanyag-termelés inputköltségeit tekintve a múlt év azonos időszakához képest a takarmányköltségek örvendetes csökkenése tapasztalható. Ennek jelenlegi körülményeit az alábbiakban érdemes kissé bővebben áttekinteni.

A szemes termények mint takarmány makrokomponensek aktuális helyzetéről Pótsa Zsófiától, a Gabonatermelők és Feldolgozók Szövetsége főtitkárától kaptam tájékoztatást. A kalászosok aratása már meglehetősen előrehaladt, ezért ezen termények tekintetében már most levonhatók bizonyos következtetések a jövő évi ellátást illetően is.

A takarmányárpa betakarítása lényegében befejeződött, kereken 1 millió tonna termés várható, ami a tavalyi évhez hasonlóan valamennyi igényt megfelelően kielégít, egyébként a baromfi szempontjából kevésbé érdemleges fontosságú.

A búza aratása jelenleg valamivel több, mint 50%-on áll, de lapunk megjelenéséig minden bizonnyal befejeződik. Országosan 5 millió tonna vagy ezt valamelyest meghaladó termés várható. Ebből az étkezési búza a hazai igényt jóval meg fogja haladni, exportra is bőven jut és a takarmánybúza-igények is megnyugtatóan fedezhetők. Az árak 43–45 ezer Ft körül alakulnak, lényeges emelkedés nem várható. A minőséget az időnként esős időjárás a mai technikai-technológiai színvonal mellett különösebben nem befolyásolja.

A kukorica vetésterületét és jelenlegi állapotát tekintve – akár 7–8 millió tonnás – kiváló terméssel lehet számolni, de ez még a várakozás szintjén van.

A magyar és két nemzetközi árutőzsde gabona-, illetve terményár határidős jegyzései kedvező trendekre engednek következtetni. Így például a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) mind a takarmánybúzánál, mind a kukoricánál a júniusi jegyzéshez képest júliusban csökkenő árakat (búzánál 46-ról 44 ezer Ft/t-ra, kukoricánál 46 ezerről 44 300 Ft/ tonnára) jegyzi novemberre. A CBOT (Chicago Board of Trade) a kukoricát szeptemberre 35 ezer Ft-ra jegyzi, míg a MATIF (Párizs) érdekes módon jóval magasabb árakat jegyez novemberre (búza 55, ill. kukorica 51 ezer Ft/t).

A Gabonaszövetség tájékoztatása szerin a szójadara – bár részletes konkrét helyzetről nem tudnak most informálni – árában is csökkenés várható, mert mint a többi szántóföldi növényből, ebből is jó termés ígérkezik. A leginkább optimizmusra jogosító jelenség a CBOT-nál tapasztalható, ahol a szójadara júliusra még 499, szeptemberre 452, novemberre már 401 USD/t. (a jelenlegi MNB devizaárfolyamán számolva ezek az árak sorrendben 153 692, 139 216, illetv 123 508 Ft/t áraknak felelnek meg és FOB paritáson értendők.

Az import termények ára elsősorban a gyenge forint miatt maradhat az átlagos világpiaci szintnél magasabb. Kétségtelen azonban a külkereskedelem másik oldalán éppen ebből fakadóan az export árbevételek területén az előny, amit most a viszonylag kedvező kereslet által – melyre a baromfiexport 2014. I–V. havi számottevő növekedésé alapján már fentebb utaltunk – az állati termékeknél realizálni lehet.

Az egyéb fehérjetakarmányok (olajosmag extrahált darák) ebben az évben is megfelelő mennyiségben fognak rendelkezésre állni, áraikat tekintve is elfogadható szinten.

A keveréktakarmány-árak alakulása 2014. év eddigi lefutásában a reális elvárásoknak megfelelő történt, az előző évhez képest árcsökkenések voltak. Ez mindenekelőtt a 2013. év közepétől volt tapasztalható. Alapvető oka a múlt évi kedvező termések alakulásában keresendő, ami látható volt a múlt évi tőzsdei árjegyzésekből, nevezetesen, hogy a kalászosok (baromfi szempontjából elsősorban a takarmánybúza) ára 18–20%-os, míg a kukorica 14–16%-os áresést mutatott, amelyek ténylegesen be is következtek. Az összefoglaló 3. táblázatban a legjellemzőbb baromfitápok árának alakulását mutatjuk be. Az adatok a hazai takarmánygyártók árainak átlagát jelentik, az ártípus nagykereskedelmi ár áfa nélkül.

Az adatok összehasonlításához a múlt év decemberi árakat külön is feltüntettük, mivel ebből jól látszik, hogy az év végére az árak az éves átlagárakhoz képest lényegesen – mintegy 12–15%-kal csökkentek, amely folyamat a múlt év közepétől számítható. Az árak további alakulása – bár az egyes tápoknál különbözőképpen – a realitás talaján maradt, bizonyos árnövekedés az alapanyagok tárolási költségeinek emelkedésével magyarázható. Ezen belül a brojler- és a tojótáp ára elfogadható, ugyanakkor a pulykatáp nagyobb arányú növekedésének más okát is feltételezhetjük, nevezetesen az esetleges receptúra­változást.

Az utóbbi 3–4 év keveréktakarmány-árainak alakulásából levezethető a brojlertermelés költségeiben legnagyobb hányadot kitevő takarmányköltség, ami a 2008. évi emlékezetes árrobbanás után valamelyest normális szintre esett vissza, 2011-ben 165–170 Ft/kg körül alakult. A 2012. évi árak sajnálatos drasztikus emelkedése következtében a fajlagos takarmányköltség 200 Ft/kg fölé ugrott, az árak 2013 közepétől csökkentek, de a takarmányköltség a korábbi szintre már nem esett vissza, 2013-ban 175 Ft, majd jelenleg valamivel e fölött mozog (a számításnál 1,85 kg-os takarmányértékesítési mutatót vettem alapul).

Ösztönzés – az arányok megfordítását várjuk

A baromfiágazat gazdasági növekedésének ún. „ösztönzési” tényezőjét jelenleg a kormányzatnak legutóbb kinyilvánított azon törekvése jelenti, miszerint az állattenyésztésnek a növénytermesztéshez képest – és itt beszélünk az arányokról – szinte évtizedek óta fennálló igen hátrányos helyzetét rendezni kívánják. E helyen nem kívánok kitérni ennek részleteire, talán azért sem, mivel az eddigi évek során tett ígéreteknek a mostani helyzetben sokkal komolyabb és tényleges beváltásának néhány konkrét tényét kellene előbb látni – jósolgatás helyett.

Ajánlott kiadványokPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelésDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.Dr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzéseVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás

Ez is érdekelhetiÚj beruházási pályázatokÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Tizenhárommilliárd forint forrásból kapnak támogatást a baromfitartók