Mi újság a méhkaptárban?

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: Sajtóiroda – ÉE, 2020/06/15

Magyarországon 1,2 millió méhcsalád él, 22 ezer méhész gondozásában. Hazánk területének nagyságához képest magas a méhsűrűség (13–14 méhcsalád jut 1 km2-re), ezáltal hozzájárul az ökológiai egyensúly fenntartásához. A méhészeti termékek – propolisz, méz, virágpor, viasz és méhpempő – előállításán túl a méhek megporzó szerepe sokkal jelentősebb a kertészetben és a növénytermesztésben. Ezért is kiemelten fontos a mezőgazdaságban a méhkímélő technológia gyakorlata.

– A növénytermesztők többsége figyel rá, hogy a gyümölcsfák virágzási időszaka alatt ne használjon a méhekre veszélyes vegyszereket. A növényvédelmi munkákat a méhek aktív repülési időszakán kívül végzik. Egyes hatóanyagok azonban, amelyek külön-külön nem károsak, együttesen alkalmazva a környezetben felerősítik egymás hatását, és különösen veszélyessé válnak a szorgalmas beporzó rovarközösségekre – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak Takács Marianna.
A Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos segédmunkatársa szerint a gazdálkodóknak arra is figyelniük kell, hogy a virágzási időszak után a méhek továbbra is látogatják a gyümölcsösöket. A virágos aljnövényzet vegyszerezése, gyomirtózása megmérgezi az állatokat. A méhek nem azonnal pusztulnak el, elvesztik orientációs képességüket a vegyszerek hatására. Megnő a hazatérés ideje, így a méhek a gyűjtés közben vesznek oda. A méhész elhullott méhek tetemeit találja a kaptárok és a méhes környezetében. A gyűjtők pusztulása, amely családonként akár több ezer egyed is lehet, felborítja a kaptáron belüli rendszert, a munkamegosztást a kolóniában. A munkás méhek létszámának csökkenése pedig befolyásolja a hordási időszakot.

NEHÉZ HELYZETBEN A MÉHCSALÁDOK

Idén az évszakhoz képest hűvösebb márciusi és áprilisi időjárás miatt a méhcsaládok fejlődése, az intenzív fiasítás később indult meg. A pergetési időszak kitolódik.

– A talajmenti fagyok óriási kárt okoztak a gyümölcsösökben, valamint a fehér akácban, ami országszerte elfagyott. A méhészeti ágazat számára előnyt jelent, hogy e tájon őshonos méhfajtával, a krajnai méh pannon változatával méhészkedünk, amely a hazai ökológiai adottságokhoz kiválóan alkalmazkodott. Azonban most éheznek a méhek. Nem volt elegendő nektár, illetve virágpor, ezért a családokat serkenteni, fejlődésüket támogatni kellett. A megporzásra az áprilisi hideg, szeles idő nem volt ideális. Munkájuk hatékonyságáról csak a gyümölcs termésképződés időszakában beszélhetünk. A méhlegelő növényekre nincs jó hatással a jelenlegi szárazság sem. A csapadékszegény időjárás következtében mérséklődik a nektárképződés – magyarázta a szakember.
A járványügyi veszélyhelyzet bevezetésének időszaka a méhek vándoroltatása szempontjából még passzív időszak volt. A kijárási korlátozások nem akadályozták a méhészeket, hogy kijussanak méhcsaládjaikhoz.

– Most kezdték meg a szakemberek a méhek költöztetését az akácosokba. Nagyon gyenge évre számítunk, keresni kell az akácvirágot a fákon. Nem lesz dandárvirágzás, nem tudnak a méhek nektárt felhalmozni a kaptárokban. A sarjvirágok vagy utóvirágok nem fagytak el, de ezek nektártermelő képessége sokkal kisebb. Azokon a területeken pedig, ahol a talaj menti fagy nem okozott kárt az akácvirágok fejlődése során, ott összezsúfolódnak a méhészek. Ez méhegészségyügyi kockázatot is rejt, a betegségek, élősködők (pl. Varroa atka) gyorsabb terjedése miatt. A repce és a napraforgó szempontjából is gyenge termésünk lehet, ha ilyen aszályos időnk marad. Az akác visszafogott hozama miatt várhatóan sok méhész a napraforgó irányába fordul – hangsúlyozta Takács Marianna.

80 SZÁZALÉK EXPORTRA

Magyarországon átlagosan fejenként 60–70 dkg mézet fogyasztunk évente, ami az európai átlaghoz képest kevés. Hazánk a mézszükségletének többszörösét termeli meg, és ennek a mennyiségnek 80 százalékát exportálja. A magyar akácméz keresett a nemzetközi piacokon.

– Alacsony a fogyasztás és az ipari (édesség, kozmetikai, gyógyszergyártás) felhasználás. Sokszor használják a magyar terméket javítómézként, más kontinensekről származó rossz minőségű mézhez. A járványhelyzet pozitív hatása lehet, hogy az Unióba érkező gyengébb minőségű méz mennyisége csökkenhet, az ipari hamisítványnak is nevezett méz fogyasztása visszaszorulhat, ennek következtében javulhat a hazai termelők piaci pozíciója – vélekedik a szakember.
Az ágazat nem szűkíthető le a méhészeti termékek előállítására. A méhállomány az egész mezőgazdaság termelékenységére közvetlen hatással van a megporzás által.

– A virágos növények közel 70%-a rovarmegporzást igényel, tehát a rovarok létszámcsökkenésének következtében az élelmiszer-alapanyagok fele eltűnne. A szakemberek évek óta figyelmeztetnek a kolóniákat fenyegető veszélyekre, mint a mobiltelefonok elektromágneses sugárzása, vagy a GMO-növények terjedése. Közös érdek a méhek megóvása. Már a kiskertek tulajdonosai is sokat tehetnek értük azzal, ha megporzást igénylő növényeket tartanak vagy virágport és nektárt adó, például pillangós virágokat is ültetnek kertjükbe – mondta Takács Marianna.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai